Mészáros Lőrinc és a tőzsde

Ezért tőzsdézik Mészáros Lőrinc: A nagy begyűjtés

szerző
Keller-Alánt Ákos
publikálva
2017/38. (09. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Néhány éve Orbán Viktor még lesújtóan nyilatkozott a „tőzsdei spekulánsokról” – ehhez képest ma már legközelebbi embere, Mészáros Lőrinc három tőzsdei céget is birtokol. Milyen előnye származik a felcsúti polgármesternek a tőzsdéből, és rejt-e kockázatokat, hogy a gazdaság egy újabb szegmensében bukkant fel?

Mészáros Lőrinc hihetetlen gazdagodása, úgy tűnik, valóban nem ismer korlátokat. Az ötödik leggazdagabb magyarrá előlépett egykori gázszerelő vagyona egy év alatt több mint 100 milliárd forinttal gyarapodott. A 100 leggazdagabb magyar 2017-es listáját összeállító napi.hu becslése szerint 120 milliárd forint felett diszponál Orbán Viktor jó barátja, aki ma már inkább tekinthető egyfajta intézménynek, mint egy 1700 fős Fejér megyei falu polgármesterének. Terjeszkedése az idén elérte a tőzsdét is, Mészáros kezében három olyan társaság van, amelyek részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzik. A Konzum Nyrt.-t februárban vette meg Mészáros, az Opus Global nevű (korábban Opimus) tőzsdei részvénytársaság tavaly ősszel került Mészáros közelébe, majd márciusban a nevére is vette. A felcsúti polgármester augusztus végén szerezte meg harmadik tőzsdei cégét, az Appeninnt.

false

Három lábon

Az akkor még Opimusnak nevezett társaságról tavaly, a Népszabadság bezárása miatt írtunk részletesen (lásd: Semmi sem elég, Magyar Narancs, 2016. november 17.). A vállalatot 1912-ben alapították Philaxia Szérumtermelő néven, és a sertéspestis elleni szérum kifejlesztésével vált ismertté. A céget 1948-ban államosították, 1994-ben privatizálták, és 1998-ban vezették be a tőzsdére, és az állatgyógyászati profilt elhagyva 2009-től már pénzügyi befektetéssel és vagyonkezeléssel foglalkozik. Az évek során a társaság és leányvállalatai jelen voltak az energia-, az építő-, az agrár- és a médiaszektorban, valamint a turizmusban is. Mészáros Lőrinc­hez – némi offshore kitérővel – a bedőlt Buda-Cash brókerház vezetőitől került át a vállalat, amelyet idén nyáron neveztek át Opus Globalra.

A Konzum 1988-as alapításakor kereskedelemmel és termeléssel foglalkozott, majd a rendszerváltás után a fő tevékenységei fokozatosan az ingatlanhasznosítás, a befektetésirányítás és a számviteli szolgáltatások lettek. Mészáros idén február végén lett hivatalosan is tulajdonos a cégben, ám – hasonlóan az Opushoz – már hónapokkal korábban sejteni lehetett, hogy előbb-utóbb megérkezik. Hozzá köthető emberek jelentek meg a Konzum igazgatóságában, és az Eximbanktól kapott 30 milliárdos hitelkeretből a cég vásárolta fel Leisztinger Tamástól a Hunguest Hotels szállodalánc nagy részét. A Konzum külön befektetési alapot is indított ebben az évben, és Mészárosnak a társaságon keresztül közvetett befolyása van az MKB Bankra, továbbá a csoporton keresztül vásárolta fel harmadik tőzsdei cégét, az Appeninnt (a társaságok tulajdonosi szerkezetét a mellékelt táblázat tartalmazza).

false

Az Appeninnt 2009-ben alapították, és elsősorban irodaházak, logisztikai és ipari ingatlanok hasznosításával foglalkozik. Az Appeninn 2010-ben vezette be részvényeit a BÉT-re, a tavalyi 800 milliós nyereség után először fizetett osztalékot a fennállása során. Nyárig az Appeninn fő tulajdonosa a svájci Lehn AG volt (de a Konzum más befektetőktől is vásárolt részvényeket), amely mögött nem svájci befektetők állnak, hanem ifj. Ádámosi György. Idősebb Ádámosi jó barátja és több cégben közvetlen munkatársa volt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának. Ifj. Ádámosi – aki az Appeninn igazgatótanácsának az elnöke is – évekig vezette a Csányi magánvagyonát kezelő Bonitás 2002 Zrt.-t. A Lehn székhelye amúgy a svájci Appenzellben van, ahol 2011-ben egy egész kis magyar kolóniára bukkant az akkori Figyelő tényfeltáró újság­írója, tavaly pedig a Világgazdaság tálalta részletesen a sztorit. Noha életvitelszerűen nem ott laknak, ifj. Ádámosi hivatalos lakcíme Appenzellben van, pont azon a címen, ahol Erős Jánosé, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) volt vezéréé is. Szintén ezen a településen volt évekig Csányi Attila, Csányi Sándor fiának a lakcíme is, ám ő tavaly, miután ez nyilvánosságot kapott, átjelentkezett Budapestre. A svájci cím a kedvező adózási feltételek és a helyi cégalapítás lehetősége miatt előnyös. Mindezt azért említjük, mert a cikkhez folytatott háttérbeszélgetéseink során többen is utaltak rá: az Appeninn valójában Csányi Sándorhoz köthető, és Mészáros, illetve a mögötte álló körök felvásárlása akár azt is jelentheti, hogy így fizették ki az OTP-vezért – ennek valóságalapját leellenőrizni persze nem tudjuk.

A magát Mészáros jobbkezének tartó Jászai Gellért, a Konzum elnök-vezérigazgatója a felvásárlások után azt mondta a Világgazdaságnak (mely lap az Opus Globalon keresztül Mészáros kezében van), hogy a „Konzum-csoport elsősorban a vagyonkezelés, a tőke- és pénzpiaci területre, emellett pedig a turizmusra, míg az Opus Global Nyrt. a média, a mezőgazdaság, az ipar, a nehézipar területeire koncentrálja befektetéseit”. Az ingatlanportfóliót az Appeninn fogja kezelni, és a legfrissebb szerzeménnyel a nemzetközi piacra is betörnének – tette hozzá Jászai. A három cégben mintegy 63 milliárd forintnyi eszköz volt a múlt év végén.

 

Mire spekulál Mészáros?

Mészáros Lőrinc neve a NER Magyarországán garancia az üzleti sikerre, és ez meglátszik a kezébe került részvények tőzsdei árfolyamán is: a felcsúti polgármester felbukkanása után kilőttek a papírok. A korábban 50 forint alatt maradó Opus részvényei már 200 forint körül mozognak, az Appeninn-papírok 215 forintról indultak és 410 forint felett járnak, a Konzum pedig a 60 forint alatti tartományból indulva már 2400 környékén szárnyal. Nyáron volt olyan nap, amikor a Konzum-részvények árfolyama 6000 százalékos növekedésben volt, kiugró forgalom mellett. E teljesítményről a Bloomberg BusinessWeek is megemlékezett, a világ legjobban teljesítő papírjának nevezve a Konzum-részvényeket. Túl azon, hogy az árfolyam-emelkedéssel milliárdokkal nőtt a cégek értéke, felmerül a kérdés, miért jó Mészárosnak a tőzsdei jelenlét, és milyen kockázatokat jelent, ha egy olyan szereplő bukkan fel a parketten, aki igen közel áll a gazdasági élet szabályait alakító szereplőkhöz.

A tőzsdei jelenlét alapvető célja, hogy a társaságok a nagyobb nyilvánosságért cserébe – főleg egy bizonyos cégméret felett – pótlólagos tőkebevonási lehetőséghez jussanak. Mészáros azonban valószínűleg nem a tőkehiány miatt vásárolt tőzsdei cégeket. A magyarországi kamatszint nagyon alacsony, Mészárosnak pedig nemcsak igen erős háttere, de még saját bankja is van: forrásokhoz eddig is jellemzően baráti bankoktól jutott, ám valószínűleg nincs olyan pénzintézet Magyarországon, amely ne adna hitelt, ha azt Mészáros Lőrinc egyik embere kéri. A volt gáz­szerelő cégei valóban már szinte mindenhonnan kaptak kölcsönt: az MKB, a B3 Takarék, a Takarékbank, a Gránit, az Eximbank, az MFB, az OTP vagy az Erste is segítette már a birodalom gyarapodását.

Ez persze nem jelenti azt, hogy Mészárosék ne élnének a különleges helyzetükből és a tőzsdei jelenlétből fakadó könnyű pénzszerzési lehetőséggel. Miután a Konzum PE olcsón felvásárolta a Konzum Nyrt.-t, a már jócskán megdrágult részvényekből tovább is adott mintegy 2 százaléknyit az állami Takarékbanknak.

false

Az elvileg átlátható tulajdonosi szerkezet, a gazdálkodásról évente többször kiadott jelentések, a rendszeres közlemények által megnövekedett nyilvánosság azonban jól is jöhet egy olyan szereplőnek, mint Mészáros – hívta fel a figyelmet Zsiday Viktor befektetési szakember. A Citadella befektetési alap portfóliókezelője erre Kósa Lajos egyik nyilatkozatát hozta fel példának. A Fidesz akkori frakcióvezetője azt mondta, mivel a Népszabadság kiadóját egy tőzsdei cég vásárolta meg, arra nem lehet azt mondani, hogy Mészáros érdekeltsége lenne. „Papíron persze igaz, hogy van sok kis tulajdonos, de a valóságban néhány nagy tulajdonos irányítja a menedzsmentet, és kapja meg az osztalék nagy részét” – mondta Zsiday a Narancsnak. Ráadásul, hiába a tőzsdei nyilvánosság, a magyar szabályozás arra is lehetőséget ad, hogy a társaságok valódi tulajdonosai háttérben maradjanak. Az Opimus először két, máig ismeretlen hátterű offshore társaságon ment keresztül, mielőtt hivatalosan is Mészároshoz került volna. Az offshore azonban a világszerte egyre szigorodó pénzmosás elleni szabályok miatt kezd kimenni a divatból. Ezért azok a hazai vállalkozók, akik szeretnének háttérben maradni, új módszert találtak: a nyílt végű, zártkörű magántőkealapokat. Az ilyen tőkealapok valódi tulajdonosai – teljesen szabályosan – rejtve maradnak a nyilvánosság elől: kilétük semmilyen adatbázisban nincs benne, sőt, az alapnak még ügyvezetője sincs, azt egy másik, elvileg az alaptól független cég kezeli. Ezért nem tudni, ki az MKB valódi többségi tulajdonosa (papíron a Konzum kezelésében lévő Metis magántőkealap), a Konzum PE Magántőkealap pedig Mészáros mindhárom tőzsdei cégében jelentős tulajdonnal rendelkezik. „A magántőkealapok részvételével a tőzsdén is átláthatatlan tulajdonosi viszonyokat lehet kialakítani. Lehet arra hivatkozni, hogy nyílt tőzsdei műveletek zajlottak, ezért átlátható minden, de a valóságban ez nem igaz” – magyarázta Zsiday. A tőzsdei nyilvánosság még védelmet is jelenthet – ezt pedig már egy másik, tőzsdei befektetésekkel foglalkozó, és ezért neve elhallgatását kérő forrás mondta a Narancsnak. „Kockázatkezelési szempontból előnyös a tőzsdei jelenlét. Ha változna a politikai széljárás, és a mostani haverokat a felelősségre vonás veszélyeztetné, a tőzsdei cégek nagy védettséget élveznek. Hivatkozhatnak arra, hogy nyilvánosak a könyvek, és ott vannak a teljesen ártatlan kisrészvényesek, akiket meg kell védeni: egy ilyen céget nem lehet csak úgy elvenni tőlük.”

A tőzsdei jelenlét ráadásul komoly adókedvezményekkel – akár adómentességgel – is járhat. A részvényeket ugyanis tartós befektetési számlán is lehet tartani, és ha a számlán kezelt értékpapírok hozamához öt évig nem nyúl a tulajdonosa, adómentesen lehet kiüríteni a teljes számlát. Mi több, az ingatlantársaságok teljesen mentesülhetnek is a társasági és a helyi adó megfizetése alól, ehhez csupán szabályozott ingatlanbefektetési társasággá kell alakulniuk, azaz vállalni, hogy a nettó nyereség 90 százalékát kifizetik osztalékként, és hogy a közkézhányad nem esik 25 százalék alá. (Ez persze kikerülhető, ha több, a nagy tulajdonosokhoz közeli szereplő szerez 5 százalék alatti tulajdont, de ez szabálytalan megoldás, és forrásaink szerint kockázatos, mert könnyű lebukni vele.) Jászai Gellért a Konzum vezetőjeként azonnal be is jelentette, hogy az Appeninnt szabályozott ingatlanbefektetési társasággá kívánják alakítani. Ennek megfelelően az Appeninn igazgatótanácsa ki is adott egy közleményt, mely szerint nem javasolja a részvényeseknek, hogy elfogadják a Konzum nyilvános vételi ajánlatát a társaság részvényeire.

Tovább növelheti a részvények forgalmát – és árfolyamát is – hogy egyes befektetési alapok szabályzata kimondja: mindenképpen tartaniuk kell azokból a papírokból, melyek részei bizonyos tőzsdeindexeknek. A Konzum és az Appeninn részvényei szerepelnek a BUX-ban, az Opus pedig bekerült a bécsi CECE indexbe. Az is igaz ugyanakkor, hogy Mészáros papírjainak súlya viszonylag kicsi ezekben az indexekben, és az igazán komoly külföldi alapok nem a BUX vagy a CECE alapján vásárolnak, de a forgalomgeneráló hatás ettől még létezik. A befektetők Magyarországot a feltörekvő országok közé sorolják, ahol nem olyanok az átláthatósági viszonyok, mint a fejlett országokban: azaz tisztában vannak azzal, hogy zavaros, államilag befolyásolt lehet a tőzsde, és ennek megfelelően is kezelik az itteni papírokat.

Kockázatok és mellékhatások

Szinte az összes pénzügyi szereplő arról panaszkodik, hogy a BÉT – a privatizációs időszakot leszámítva – soha nem töltötte be azt a szerepet, amire elvileg kitalálták. A vállalatok nem nagyon használják a tőzsdét pótlólagos tőkebevonási lehetőségként, és az elmúlt évtizedekben nagyon kevés volt az igazán sikeres tőzsdei bevezetés. Mészáros tőzsdei felbukkanása sem feltétlenül a jó irányba mutat. A magántőkealapok miatt átláthatatlan struktúra nem növeli a bizalmat, hiába nő a tőzsdei kapitalizáció. Ráadásul a Mészáros-birodalomban nem csak a valódi haszonélvezők személye nem ismert – mondta egyik forrásunk. „A Mészároshoz köthető cégháló annyira összetett, hogy kérdés, van-e egyáltalán olyan személy, aki az egészet átlátja egyben. Kívülről úgy tűnik, Mészáros előzetes üzleti terv, a megtérülés vagy a hozam kiszámítása nélkül vásárol fel cégeket hihetetlen sebességgel. Ez pedig nagyon megnehezíti e vállalatok piaci értékelését. Nem ismertek a cégek fundamentumai, jövedelemtermelő képességei és a holdingstratégiája sem” – mondta a Narancsnak tőzsdei forrásunk.
A kiszámíthatatlan stratégia és a politikai helyzettől való erős függés mellett az alacsony forgalom is hozzájárul ahhoz, hogy a Mészáros-féle cégek árfolyamai nem tükrözik a társaságok valódi értékét. Ha ugyanis kicsi a forgalom, akár pár százmillió forinttal is „karban lehet tartani” az árfolyamot, attól függően, éppen milyen érték előnyös a tulajdonosoknak.

A folyamatosan épülő Mészáros-birodalom azonban nem csak a tőzsdén jelent kockázatot – figyelmeztetett Zsiday Viktor. Szerinte könnyen kialakulhat egy a dél-koreai konglomerátumokhoz hasonló gazdasági modell. „Ezekben a konglomerátumokban a különböző iparágakban tevékenykedő nagyvállalatok átláthatatlan céghálója jött létre. Mindenki mindenkiben tulajdonos, a konglomerátumnak részei a bankok, amelyek saját tulajdonosi körüknek adnak hitelt. Nálunk rá­adásul még a szabályozó is igen közel van ehhez a konglomerátumra egyre inkább hasonlító holdinghoz.” Egy ilyen struktúrában rejtve maradnak a valódi kockázatok, és nem látni a keresztfinanszírozásokat sem. Zsiday szerint a 97/98-as ázsiai válság megmutatta, mekkora bajt okozhat ez a fajta gazdasági modell, hiszen ha az egyik fontos cég borul, magával ránthat mindent. A befektetési szakértő hozzátette ugyanakkor, hogy a Mészáros-birodalom kiterjedése egyelőre nem hordoz magában ekkora veszélyeket, de ha ilyen ütemben növekszik a cégháló, az könnyen rizikófaktorrá válhat.

Mészáros birodalmának hízása tehát nem csak a korrupció, a magánvagyonná tett közpénzek és a piaci bizalom tönkretétele miatt káros a gazdaságnak. Ha túl nagyra nő és tovább terjeszkedik a pénzpiacokon is, akkor egy rossz döntés vagy a politikai szélirány megváltozása okozta bukás magával ránthatja az egész magyar gazdaságot.

szerző
Keller-Alánt Ákos
publikálva
2017/38. (09. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 2 harcolj
    harcolj
    2017. október 10., kedd 19:24
    Mészáros Lőri arca sugározza, hogy az 50-nél magasabb IQ a haldokló Brüsszel ópiuma.
  2. 1 rworse
    rworse
    2017. október 10., kedd 09:26
    heself made man

Komment írásához