Miközben az államiakat kivérezteti, az egyházi iskolákat teletömi pénzzel a kormány

szerző
Gera Márton
publikálva
2017. júl. 12., 08:40
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Egyre több pénzt kapnak az egyházi iskolák, ahol egy tanulóra átlag 200 ezer forint jut, míg az állami iskolákban még 55 ezer se.

„A mai magyar állam meggyőződése, hogy az oktatás legfontosabb szereplői az egyházi fenntartású intézmények” – mondta tavaly év végén Lázár János, majd azt is hozzátette gyorsan, hogy a kormány szerint „a legtöbb, amit egy diáknak adni lehet, hogy jó keresztényt, illetve keresztyént és jó magyart nevelnek belőle”. Nagyon úgy tűnik, hogy a kormányzat valóban a kancelláriaminiszter által megfogalmazott elv szerint szervezi az oktatást, és próbálja minél jobban helyzetbe hozni az egyházi fenntartású intézményeket.

A Költségvetési Felelősségi Intézet nemrég publikált elemzése szerint ugyanis az olyan dologi kiadásokra, mint például a közműdíjak, a kréta- vagy papírvásárlás, a most befejeződött tanévben az egyházi iskolák minden tanuló után 160 ezer forint normatív támogatást kaptak. Ebben még nincsen semmi meglepő, mivel a költségvetési törvény kimondja az egyházi fenntartású intézmények normatív támogatását. Bár az állami iskolák számára nincs ilyen normatíva meghatározva, a szervezet a tankerületek költségvetését megvizsgálva kiszámolta, hogy 2017-ben az állami iskolákban egy-egy tanulóra ennél jóval csekélyebb összeg, mindössze 57 651 forint jutott. Ráadásul az olló a jövőben csak tovább nyílik: a 2017/18-as tanévtől a Klebelsberg Központ (korábbi Klik) dologi kiadási kerete csökken, ám az egyházi iskolák működési normatívája nő. Vagyis az egyházi iskolák immár minden tanuló után 200 ezer forintot kapnak, míg az állami intézményekben ugyanez az összeg 54 684 forint lesz.

A miskolci Lévay József Református Gimnázium épülete

A miskolci Lévay József Református Gimnázium épülete

Fotó: MTI/Vajda János

Más kedvezmények is járnak

Az állami és egyházi fenntartású intézmények közötti aránytalanság azonban nem csupán a normatív támogatásokban jelentkezik: tavaly Balog Zoltán például azt jelentette be, hogy 54 milliárd forintos pluszforrást bocsát a kormány az egyházi iskolák felújítására, amelyeknek eddig is számos olyan kiváltságuk volt a tanulásszervezés terén, amelyekről a Klebelsberg Központhoz tartozó iskolákban dolgozók manapság csak álmodni mernek. Az egyházi intézményekben a fenntartó, vagyis az egyház saját kerettantervet hagyhat jóvá, így nem kötelező azt tanítani, amit az állami kerettanterv meghatároz, ahogy itt a szabad tankönyvválasztásban sem korlátozzák a pedagógusokat.

Más előírás alól is felmentést kapnak az egyházi iskolák, amelyeknek például nincs felvételi körzetük, így nyugodtan kiválogathatják a legjobb tanulókat. Az igazgatót ezekben az intézményekben a fenntartó egyház nevezi ki, igaz, szükséges az oktatásért felelős miniszter egyetértése. Amikor az iskolák állami fenntartásba kerültek, már nem tudtak önállóan gazdálkodni, így a különböző pályázaton is hátránnyal indulnak, ellentétben az egyházi intézményekkel, amelyek továbbra is önállóan oszthatják be a saját keretüket.

Állami segítséggel képezik az elitet

Nem véletlenül alakulhatott ki tehát a szülőkben az a kép, hogy aki nem akar a mai oktatási rendszer legrosszabb elemeivel találkozni, inkább egyházi intézménybe íratja a gyerekét, függetlenül vallási meggyőződésétől. Ezt támasztja alá, hogy míg Magyarországon nem nőtt a vallásosak száma, az egyházi iskolában tanuló gyerekek száma nyolcvan százalékkal emelkedett az elmúlt hat évben: ma több mint 206 ezren járnak egyházi fenntartású intézménybe (állami iskolákba 728 ezren). A növekedés egyáltalán nem független attól, hogy 2010 óta az állami beavatkozás hatására egyre több és több egyházi iskola jött létre, számuk ötven százalékkal nőtt a hét évvel ezelőtti állapotokhoz képest – az idei tanévben 1308 ilyen iskola működött. Ez nem csoda annak ismeretében, hogy sokszor maguk a finanszírozási gondokkal küszködő, a Klik elől menekülő önkormányzatok adták át iskoláikat az egyházaknak, mert még mindig ezt tűnt a kisebbik rossznak; máskor meg maguk az egyházak jelentkeztek, hogy átvennének egy-egy intézményt, akár úgy is, hogy ezt a tantestület és szülők sem igazán akarták.

Ezer év után újra

A kormány biztatására fél tucat iskolát venne át az államtól egy ortodox kisegyház, de első próbálkozásait két fővárosi iskolában a szülők visszaverték. A Magyarországon kilenc pappal rendelkező egyház egy értékes Múzeum utcai ingatlant ingyen kapott a kormánytól, amelyben idén kulturális központot nyithat.

A növekvő tanulói létszám ellenére nem kevésbé furcsa, miért kivételezik ennyire a kormány az egyházi iskolákkal. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nemrég az Alkotmánybírósághoz fordult, amiért az állam súlyosan diszkriminálja a saját intézményrendszerébe járó diákjait azzal, hogy az egyházi iskolákat egyre inkább helyzetbe hozza.

Mi is érdeklődtünk az Emminél, hogy nem visszás-e az állami és az egyházi iskolák közötti egyenlőtlenség, de választ nem kaptunk. 2015-ben ugyanakkor arról írt az azóta megszüntetett Népszabadság, hogy a kormány a jelek szerint egyfajta egyházi elitiskola-hálózatot akar létrehozni; legalábbis ezzel magyarázható, hogy míg a saját iskoláival alig, az egyházi fenntartású intézményekkel egyre többet foglalkozik.

Siluan Manuila, a magyarországi román ortodox egyházmegye püspöke az új tantermekkel bővült battonyai Magdu Lucian Román Általános Iskola és Óvoda avatóünnepség

Siluan Manuila, a magyarországi román ortodox egyházmegye püspöke az új tantermekkel bővült battonyai Magdu Lucian Román Általános Iskola és Óvoda avatóünnepségén

Fotó: MTI/Rosta Tibor

Az egyházi iskolák kiemelt állami támogatása valóban beleillik abba, amit a kormány már évek óta hangsúlyoz, hogy tulajdonképpen az egyházi intézmények jelentik az oktatás krémjét, a válogatott diákok itt juthatnak minőségi oktatáshoz. Ilyesmiről beszélt Orbán Viktor is még 2015-ben a kunszentmiklósi református iskola új szárnyának avatásán, amikor megállapította, hogy mára újraéledt az egyházi iskolarendszer, amely „annyi jó magyart és jó szakembert, tudóst, papot, lelkipásztort, katonát, édesanyát és édesapát adott a nemzetnek”.

Nem jó az irány

Nahalka István oktatáskutató szerint valószínűleg azoknak van igazuk, akik az egyházi iskolák növekvő állami támogatása mögött a kormányzat ideológiai elkötelezettségét sejtik. Az ELTE docense úgy látja, a kormány emellett ráadásul sokkal jobban bízik az egyházi iskolákban, hogy azok az általa kialakított oktatáspolitikát fogják végrehajtani.

A szakember szerint azonban az egyházi iskolák kiemelkedő teljesítménye túlmisztifikált: általános iskolai szinten például egyáltalán nem igazolható, hogy az egyházi intézmények jobbak, mint az állami iskolák, sőt nem egy területen rosszabbul teljesítenek. Nahalka viszont arra is felhívja a figyelmet, hogy sokszor már maguk a nagyobb egyházak sem nézték jó szemmel az egyre több egyházi iskolát, mert mindig kérdéses volt, van-e erre elég kapacitás. A szakember szerint a kormány ugyanakkor növelni akarja az egyházi intézmények arányát, csak közben az a legfőbb kérdés, milyen hatása lesz ennek a jövőben az oktatási rendszerre.

Mivel az egyházi iskoláknak nincs beiskolázási körzetük, a szelekció ezekben az intézményekben sokkal jobban érvényesül. Nahalka azt mondja, a nagy történelmi egyházak esetében „a jobb tanulókat kiválogató politika” érvényesül, így ezek inkább elitiskolák, magasabb társadalmi presztízsű csoportokhoz tartozó gyerekeket tanítanak. Noha megjelentek olyan egyházak is – a baptisták vagy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség –, amelyek éppen arra törekednek, hogy a szegényebb régiókban szervezzék meg az oktatást. „Azt látjuk, hogy a két véglet felé szelektáló hatás érvényesül az egyházi iskolákban. Szerintem ez nem jó folyamat, sőt kifejezetten károsan hat a magyar oktatási rendszer fejlődésére” – véli az ELTE oktatója.

szerző
Gera Márton
publikálva
2017. júl. 12., 08:40
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 3 rworse
    rworse
    2017. július 13., csütörtök 09:59
    "„A mai magyar állam meggyőződése, hogy az oktatás legfontosabb szereplői az egyházi fenntartású intézmények”"

    A francia forradalom meg forog a sírjában.


    " „a legtöbb, amit egy diáknak adni lehet, hogy jó keresztényt, illetve keresztyént és jó magyart nevelnek belőle”."

    És mi van a buddhistákal, brahmanistákkal, krisnaistákkal, iszlamistákkal, taoistákkal, sintoistákkal, brahmanistákkal, zeuszistákkal, nagymanituistákkal,..?

    És persze erdőspéterkurvaanyád - hogy finom is legyek.
  2. 2 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2017. július 13., csütörtök 06:33
    „az egyházi iskolarendszer, amely annyi jó magyart és jó szakembert, tudóst, papot, lelkipásztort, katonát, édesanyát és édesapát adott a nemzetnek.

    A tudós megtervezi a fegyvereket, a szakember elkészíti, a pap megáldja a frontra induló katonát, az édesanya és édesapa elsiratja, ez az irinyó-pirinyó meg tart egy beszédet.
  3. 1 rworse
    rworse
    2017. július 13., csütörtök 00:20
    Zisten nevében.

Komment írásához