Gyorselemzés: Orbán megérkezett az európai szélsőjobboldalra, de ebben nem lesz sok köszönet

szerző
Teczár Szilárd
publikálva
2018. szept. 12., 17:20
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A Sargentini-jelentés elfogadásának legfontosabb következményeit mérlegeljük.

Az Európai Parlament mai ülésén 448 igen szavazattal (197 nem és 48 tartózkodás mellett) elfogadták a Sargentini-jelentést, ami az uniós alapszerződés 7-es cikkelye szerinti eljárás megindítását jelenti Magyarországgal szemben. Rövid értékelésünkben végigvesszük a legfontosabb jogi, külpolitikai és belpolitikai következményeket.

1. Jog

Nagyon úgy néz ki, hogy a kormány nem akarja tudomásul venni a szavazás eredményét. A jelentés elfogadásához a leadott szavazatok kétharmadára volt szükség, de az EP szabályzata nem teljesen egyértelmű abban a tekintetben, hogy a tartózkodásokat ilyenkor számításba kell-e venni. Ha a tartózkodások gyakorlatilag „nem” szavazatnak számítottak volna, akkor hiányzott volna egy kevés a kétharmadhoz. A Fidesz és a kormány egyelőre csak csalást kiált, de könnyen elképzelhető, hogy az EU luxembourgi bíróságán is megtámadják majd az eljárást (ezt tették az úgynevezett kvótadöntés esetében is, de veszítettek).

Ha érvényesnek tekintjük a szavazást, az azt jelenti, hogy a magyar jogállamiság ügye a EU Miniszteri Tanácsához kerül. Ott négyötödös többséggel dönthetnek arról, hogy Magyarországon fennáll az uniós alapértékek megsértésének veszélye, és ajánlásokat is megfogalmazhatnak a kormány felé. Ha a kormány nem tesz eleget az ajánlásoknak, akkor már az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács állapíthatja meg, hogy ténylegesen sérülnek az alapértékek, és ezután jöhetnek szóba a szankciók: például a szavazati jog vagy az EU-s források kifizetésének felfüggesztése. Az Európai Tanácsban már teljes egyhangúság kell (Orbán persze nem szavaz majd a magyar ügyről), és minimum a lengyelek azt ígérik, megvédik Magyarországot. Az eljárás semmiképp sem gyors, az Európai Bizottság decemberben élesítette a 7-es cikkelyt Lengyelországgal szemben, de a Tanács még a folyamat első lépéséig sem jutott el, pusztán meghallgatásokat tartottak eddig.

2. Az európai erőtér átrendeződése

A Sargentini-jelentés után a legfontosabb kérdés, hogy a Fidesz maradhat-e az Európai Néppártban (EPP). A jelentést számításaink szerint 114 néppárti képviselő szavazta meg (ebből a jegyzőkönyvből számoltunk), az összesen 216 EPP-képviselő több mint fele. Hogy alig több mint egy év alatt mennyit romlott Orbán helyzete az EPP-ben, azt jól jelzi, hogy 2017 májusában még csak 67 néppárti képviselő voksolt igennel arra az állásfoglalásra, amellyel felkérték Sargentinit a jelentés elkészítésére. Két valószínű forgatókönyv létezik: Orbán vagy kilép a Néppártból a nyomást érzékelve, vagy megpróbál a jövő májusi EP-választásokig bent maradni, és az ott kialakult erőviszonyok fényében dönt véglegesen.

Horrorkoalíció - Áttörhetnek-e a populisták a jövő évi EP-választásokon?

Orbán Viktor szerint egy összeurópai bevándorlásellenes koalíció nagyot hasítana a 2019-es európai parlamenti választáson. Megnéztük, mekkorát.

Ha – akár az EP-választás előtt, akár utána – a Fidesz távozik az EPP-ből, az euroszkeptikus, populista, szélsőjobboldali képviselők és pártok egybeterelésének nem túl hálás feladata várhatja. Többen jelezték már, hogy együtt dolgoznának Orbánnal: az osztrák FPÖ, az olasz Liga, Marine Le Penék európai frakciója, az ENF (Nemzetek és Szabadság Európája), és persze ott a lengyel kormánypárt PiS, is, amelynek európai frakciója, az ECR nagyon meggyengül majd a brit toryk kilépésével, így szüksége lehet új koalíciós partnerekre. Ezen pártok között azonban komoly ideológiai ellentétek is húzódnak, amiket nehéz lenne kibékíteni. Ha sikerülne is, korábbi elemzésünk szerint akkor sem a "bevándorlásellenes" frakció lenne a legnagyobb 2019 után (az abszolút többségtől pedig fényévekre lenne), arról nem beszélve, hogy az Európai Bizottságban és az Európai Tanácsban nagyon kevés szövetségese maradna Orbánnak (a magyar mellett csak a lengyel és az olasz kormány van egyértelműen kívül az európai mainstreamen ).

3. Belpolitika

A Sargentini-jelentés természetesen beilleszthető a kormány régóta folytatott Brüsszel-ellenes szólamaiba. Azonban ha a Tanács elé kerül a magyar jogállamiság ügye, a mainál nyilvánvalóbb lesz, hogy Orbán nem föderális intézményekkel, hanem választott állam- és kormányfőkkel áll vitában. Kommunikációs problémákat okozhat az is, hogy a migrációról szóló vitaként keretezze a jogállam lebontásának kritizálását, hiszen olyan bevándorlást inkább ellenző politikusok is ellene fordultak, mint Sebastian Kurz vagy a bajor CSU-hoz tartozó Manfred Weber. Ha pedig kidobják az EPP-ből, az az illiberális demokrácia helyett elővett kereszténydemokrácia szlogent teszi nehezebben eladhatóvá.

Kérdés, mit kezd ezzel a helyzettel a magyar ellenzék. A 7-es cikk szerinti eljárással egyidejűleg nyilván a hazaárulózás is beindul majd, ezzel együtt Orbán európai perifériára sodródása kézenfekvő téma lehet az EP-választási kampányban.

szerző
Teczár Szilárd
publikálva
2018. szept. 12., 17:20
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 7
    yoyo
    2018. szeptember 13., csütörtök 06:35
    A szavazás törvényességének a kétségbevonása sima rutin, mítoszteremtés: "brüsszel" csalástól sem riadt vissza, hogy megbüntesse "a magyarokat" (Orbán gyakorlatilag tehát "megvédte" őket, csak hát...).

    Ezt pedig napi rendszerességgel, szakmányban fogják ismételgetni, hogy bánnak a kommunisták a szuverén nemzetállamokkal.

    Az így előállt helyzet belpolitikai értelemben önmagában még semmi.
    Az egyik lehetséges - és nagyon valószínű - folytatás, hogy a hatalommal szemben állók a helyzetet Orbán vereségének tekintik, azt várják, hogy ezt elismeri, és lemond. Aztán amikor ez nem következik be, lesz némi méltatlankodás, hogy de hát...

    Nehezen - sehogy nem - tudom elképzelni, hogy az ellenzéki pártok morzsái mindenféle ócska trükközések, aljasságok nélkül létrehoznak egy egységes frontot, ellenállást szerveznek, kivonulnak a parlamentből, stb. stb.

    Igazából csak a nagyon lassú, de tudatos és programszerű, hosszútávú építkezésnek van halvány esélye arra, hogy ez az ország egyszer meghaladja a ner-t, nem egy semmire nem jó elitcserével, hanem valódi társadalmi folyamatok következményeként.

    Ezen jelenleg bizony, bizony olyan mozgalmak dolgoznak, mint a kétfarkú kutyapárt, és kis civil csoportok.

  2. 6
    rworse
    2018. szeptember 13., csütörtök 01:38
    szegedi789, 4

    +1

    Este az ATV-n Krug-Szójártó interjú alapján egyértelműnek látszik, hogy igen, Orbán most 22-re is lapot kér, vak(merő) lóként üti a fejét a falba, hátha át tud menni rajta. Végülis ezt egyértelműsítette Orbán hétperce is, csak a lózungjait mondta, mert átlátták, hogy elindul a hetes cikkely, Orbán most nem tesz mást, mint utánunk az özönvíz. Szójártó is ezt egyértelműsítette. Például a Lex CEU-ügy példáján keresztül.
    Lásd, a hódmezővásárhelyi vereség után két nappal is végül lapot kértek, nem leszünk bevándorlóország. Előre menekül, hátha lesz valami.
  3. 5
    Cyrano
    2018. szeptember 12., szerda 22:39
    Orbán most úgy felidegelte magát, hogy csak több milliárd Uniós pénz lenyúlása után tud lehiggadni.
  4. 4
    szegedi789
    2018. szeptember 12., szerda 20:37
    OV elindult nagy európai államférfi lenni...

    Bár utoljára erre a mutatványra, val'szeg Tisza István volt képes, de mögötte egy Monarchia állt a maga szövetségi rendszerével. OV mögött meg...??? Pedig tegnap nem nagyon erőltette meg magát, szokásos panelek kerültek elő. Miközben az ország helyzetével szórakozik... Ejtette a belpolitikát. Kőegyszerű züllött mondatokat fognak ismételni naphosszat. Sőt, csakis egy-két alapmondatot !

    Elérkeztünk oda, hogy a nagy taktikus OV a hatalmas hatalomtechnikai zsenialitásával szerencsejátékba kezdett, majd feltett mindent egy lapra? Miért? Migránsozó széljobbhoz kapcsolni a rezsim jövőjét? Ez nem túl kockázatos, miután a rezsim nem egy csak úgy leváltható demokratikus kormány, az európai szélsőségesek meg nem 1-2 millió megnevelt fidesz szavazó? Tarkább társaság...

    És az orosz csatlós szerepét sem fogja magáról életben lemosni, miután a kavarás, az akadályozás és közös európai fellépés meggátlása pont ugye kinek az érdeke... "Nemzetek Európája" c. retorika pont "Európát" akarja kinyírni.......
  5. 3
    bétom
    2018. szeptember 12., szerda 19:16
    Hol vagy ilyenkor Patyi?
  6. 2
    Pasinszki
    2018. szeptember 12., szerda 18:45
    "Kérdés, mit kezd ezzel a helyzettel a magyar ellenzék."
    Nem kérdés. Már gratulált az Orbusconinak az újabb 2/3-hoz.
  7. 1
    rworse
    2018. szeptember 12., szerda 17:55
    A leadott szavazatok kétharmada kell. A tartózkodás mindenféle lehetséges értelmezés szerint le NEM adott szavazat, azaz, nem nemszavazat, hanem nem szavazat. Tartózkodás, tehát tartózkodás a szavazástól. Üzenem Orgyánnak, hogy a tartózkodás, az le NEM adott szavazat, tartózkodás a szavazástól. Nem tud leadott szavazat lenni. Leadott szavazat a nem vagy az igen. A tartózkodás, az le nem adott szavazat olyanoktól, akik jelen voltak. Az különbözteti meg a jelenlévők kétharmadától a leadott szavazatok kétharmadát, hogy utóbbiban nincsenek benne a tartózkodók, vagyis az adott kérdésben szavazatot le nem adók. Lassan mondtam, hogy Orgyán is megértse.

    Rendkívül fontos, hogy a Néppárt kivágja a soraiból az Orgyán-pártot. El kell válnia az ocsúnak a búzától, ki kell világlania, hogy a Fidesz szélsőjobbos párt lett, a szavazói szélsőjobbos - részben fasiszta - szavazók. Rendkívül fontos, hogy erről "legyen papír" illetékes helyről.

Komment írásához