Először szólalt meg Geréb Ágnes az ítélethirdetés óta

szerző
narancs.hu
publikálva
2018. jan. 22., 09:01
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

"A körülöttem kialakuló, társadalmat fölbolygató vita gyógyít és épít. "

„Nekem az a legfontosabb, hogy tudok-e tükörbe nézni, tudok-e aludni. Tudok” – ezt mondta a Magyar Nemzetnek Geréb Ágnes az őt ért támadásokkal összefüggésben. A szülész-nőgyógyász azzal kapcsolatban nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, hogy a bíróság január eleji döntése értelmében két évre börtönbe kell vonulnia.

Mint mondta, mérföldkő volt az otthonszüléssel kapcsolatos 2011-es rendelet, és bár szakmai ellenállás, anyakönyvezési nehézségek, megfélemlítések ugyan előfordulnak ma is, óriási változást hozott. „Ha vannak is a rendeletben olyan részletek, amelyekkel nem értek egyet, mégis megszületett. Elindult a változás. Mára egy magyar várandós, ha akar, tájékozódhat, szülési tervet készíthet, és megtalálhatja a számára megfelelő helyet, ahol biztonságban tudja a babáját és saját magát”

„Sok erő árad most azokból az – akár nagymamakorban lévő – asszonyokból is, akiknek most szakadnak fel a sebei, akik nem voltak szülésük idején információk birtokában, döntési helyzetben. Akiket elszakítottak egymástól anyaként és újszülöttként, és még sorolhatnám, mi minden történt velük – három, de legalábbis két felnőtt generáció együtt, egy dologért fogott most össze. A körülöttem kialakuló, társadalmat fölbolygató vita gyógyít és épít."

Azt, hogy mikor és hova kell majd bevonulnia Geréb Ágnesnek a kiszabott börtönbüntetés letöltésére, egyelőre nem tudni.

szerző
narancs.hu
publikálva
2018. jan. 22., 09:01
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Geréb Ágnes
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 4
    yoyo
    2018. január 23., kedd 06:44
    hegecz25,

    1. senki nem mondott ilyet.
    2. A "műhibák sorozata" a tájékozatlan rosszindulat jellegzetes fordulata.
    3. A vizsgálat, az eljárás, az ítélet mind lehet teljesen jogos, de lehet kiefejezetten megtorló szándékú is, és ezt sajnos nagyon sok adalék látszik megerősíteni.
    4. Hogy ilyen megtorló szándék fejeződhet ki az egész bánásmódban, az erősen vélelmezhetően összefügghet Geréb "rendszerellenes" működésével.

    5. és ahogy többször próbáltam kifejezni, az ügyben semmiképpen nem érintett laikus kívülállók vad ellendrukkerkedése elborzasztó. Ne csodálkozzon senki azon, hogy ez az társadalom képtelen meghaladni az alattvalói létet, ha ilyen vehemensen támad minden változtatni próbáló szándékot.
  2. 3
    hegecz25
    2018. január 22., hétfő 23:06
    gerebet nem azert csuktak le mert az otthon szulest propagalta, hanem azert mert muhibak sorozatat kovette el kozben.
  3. 2
    tiszapolgári
    2018. január 22., hétfő 16:28
    Remélem, hogy nem sikerül őt teljesen tönkretenni.
  4. 1
    yoyo
    2018. január 22., hétfő 11:15
    A kiemelt mondat nagyon jó.
    Az emberek zömmel provokációnak, felforgatásnak érzik azokat a kezdeményezéseket, amik a megszokott gyakorlattal szembe mennek. Márpedig nem nagyon szoktak valódi érdemi változások megvalósulni a megszokás sérelme nélkül.

    Távoli példa, de a lényegre jól rámutat: az általam amúgy nagyon nem kedvelt Steve Jobs soha nem engedte a termékeit fókuszcsoportos vizsgálat alá vetni, mert pontosan tudta, az új dolgokat az emberek mindig elutasítóan fogadják, a komfortosat, a megszokott rutint próbálják keresni az eléjük tett eszközön. Az emberek alapvetően nagyon konzervatívak, konformisták.

    (Csak emlékeztetőül: Geréb Ágnes fiatal szülészorvosi működéséhez kapcsolódik az apás szülés intézményének hazai meghonosítása is. Akkori cselekedetéért a szegedi klinikán fegyelmiben részesült, később a fegyelmit adó oszt. vez. főorvos maga büszkélkedett azzal, hogy náluk történt az első apás szülés. És igen, ilyenek vagyunk. Az elején felháborodunk, később pedig úgy emlékszünk vissza rá, hogy mi magunk voltunk az úttörők.)

    Az úttörők sorsa pedig általában az, hogy kemény ellenálláson kell áttörniük, mindvégig kézzel-lábbal próbálják őket akadályozni. Természetesen az új dolgok nem mindig jók, esetleg nem jobbak a meglévőhöz képest. A gyerek születése pedig nem játék, hogy kíséreltezni lehessen vele.

    De hazugság azt állítani, hogy az otthonszülés kísérletezés lenne. Hazugság azt állítani, hogy az otthonszülés - a szabályok körültekintő betartásával - veszélyes lenne. Az sem igaz, hogy az otthonszülés extra terhet ró az egészségügyi rendszerre. A teher amúgy részben az otthonszülést szabályozó törvény alighanem szándékosan túlbiztosító igyekezetéből fakad, ettől pedig alkalmas az otthonszülést választókat elrettenteni és a közvélemény otthonszüléssel szembeni ellenérzéseit növelni.
    Ha őszintén és korrektül tekintjük, az otthonszülés az eü ellátó rendszer részleges tehermentesítését IS szolgálhatja, minden otthoni szülés megannyi kórházi ágyat szabadít fel.

    Az ítélkezőknek pedig egy záró gondolat:
    Ha valaki olyan elkötelezett, hivatástudó ember, mint Geréb Ágnes, annak azok az esetek, amiért őt eljárás alá vonták, rettenetes nagy trauma, nagy szívfájdalom lehetett. Akik őt felelőtlenséggel, kuruzslással, hasonlókkal vádolják, azoknak fogalmuk nincs az orvosi hivatás elképzelhetetlen felelősségéről és terhéről.

    Nincs egyetlen orvos, aki pályafutása során nem úgy élne sok páciense és azok hozzátartozói számára, mint valamilyen csodatevő félisten. És nincs olyan se, akire ne emlékezne valaki úgy vissza, hogy egy érzéketlen alak, esetleg egy mészáros. Mert minden orvosnak is van feszült napja, minden orvos életében "beüt a statisztika", azaz az az ember, aki elé kerül, lesz az 1 a 10 ezerből vagy 100 ezerből, akinél bekövetkezik az a fatális komplikáció, amivel szemben szinte tehetetlen a tudomány. A gyászoló rokon pedig természetesen nem a statisztikát fogja látni, hanem a halott szülőt, vagy házastársat, esetleg gyereket, és az orvost, aki nem tudta megmenteni.

    A napokban nagynénémet fuvaroztam, 76 éves, bottal jár. Gyerekgyógyász volt, arról beszélt, hogy évtizedeken keresztül alig tudott rendesen aludni. Az ügyeleteken, a rendszeres éjszakai riasztásokon túl az is épp elég volt, hogy úgy kellett minden nap hazamennie, hogy gyerekeket hagyott bent az osztályon, olyanokat, akik számára nemcsak valami absztrakt betegségként léteztek, hanem közelről megismert, sokszor nagyon nagy bajban lévő és nagyon kiszolgáltatott kis sorsok.
    Nagynéném azért jár bottal, mert egy epidurális érzéstelenítés alatti műtét során lebénult a lába.
    Az az aneszteziológus, aki az eset felelőse, nem "sarlatánkodott", nem kerülte meg a törvényeket, a kórházban végezte a napi munkáját, előírásszerűen. Szörnyű következménye lett. Ahogy a kórházakban nap mint nap történik egy sor szörnyű dolog. Nagy felelősség mellett, néha mégis hibázva, néha megfeledkezve a felelősségről.
    Ilyen az orvoslás.
    Köveket dobálni, boszorkányokat üldözni csak nagyon óvatosan.

Komment írásához