Tegnap még tagadott, ma már elnézést kér és maszatol Kerényi

publikálva
2017. nov. 07., 12:50
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Közleményt adott ki a zaklatással vádolt rendező.

Miután tegnap este egyik áldozata megnevezte Kerényi Miklós Gábort, és az Operettszínház azonnali hatállyal kirúgta, ismét megszólalt a rendező.

Facebook-oldalán megjelent közleményében elnézést kér, ha valakit „megbántott volna“, majd elismeri, hogy sokszor „közelítette“ azt a határt viselkedésével, ami még elfogadható.

„Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Közvélemény!

A személyemmel kapcsolatban felmerült vádakra reagálva kijelentem, ha bárkit bármivel megbántottam, ezúton kérek elnézést!
Be kell, hogy valljam, sok élethelyzetben, sok megoldásban, stílusban, viselkedésben valóban közelítettem ahhoz a határhoz, ami még szerintem elfogadhatónak tekinthető. Tettem ezt a művészi érzékenység és a teljes belefeledkezés, a mérhetetlen művészi szabadságvágy okán. Megalázni valakit sohase volt célom! Ha valaki ezt mégis így érzi ezúton, de személyesen is szívesen kérek tőle elnézést, bocsánatot, bár szándékom szerint mindig a művészet valamilyen típusú megjelenéséért, a különleges belső világok felszabadítására törekedtem. Előadásaimban éppen úgy, mint a hétköznapi alkalmakor. 
Bízom benne, hogy ezt minden magát sértettnek érző kollégám elfogadja!
A legnagyobb büntetés számomra az, hogy imádott színházam nyugalmának biztosítása érdekében meghoztam azt a döntést, amelyről már vasárnap tájékoztattam a nyilvánosságot!

Budapest, 2017. 11. 07.

Kerényi Miklós Gábor"

publikálva
2017. nov. 07., 12:50
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 33 rworse
    rworse
    2017. november 09., csütörtök 19:49
    yoyo, 31
    "rworse, nem tartom trollnak.
    Bár trollszerű, ahogy a nicknév mőgé bújik gyáván (amit a kocsmában hiába tenne)."

    Hát, pedig a trollság minden ismérvét állatorvosi lóként viseli. Egyébként legkevésbé éppen a nicknév mögé bújást, hiszen bizonyos fórumon például éppenséggel a saját nevén szerepel, és itt sem titok.
    Alkalmasint persze eredetileg nem a trollkodás volt a "közéletiségének" a szándéka, de az eredménye mindenképpen az lett, és a gyakorlata már szándékszerűen is a trollkodás apoteózisa. A trollá válásának tudása mellett vált trollá. A tudatosság a húsgyurica esetében persze sűrű idézőjelek között értendő.
    Amint múltkor említettem, teljesen tárgyalóképtelen. Nem tudsz vele beszélgetni, vitázni, hiszen képtelenné tette magát erre. Sajnos.
  2. 32 húsleves
    húsleves
    2017. november 09., csütörtök 11:30
    „mások szavait önkényesen kiforgatja”
    *
    Az ominózus szavak kiforgatva is, kiforgatás nélkül is kártékonyak.

    Világosan fogalmaztam a 10-es hozzászólásban: „Megfigyeltem: például az ATV-ben, de a Hír-TV-ben is (főkét Kálmán Olga műsoraiban), ha mondjuk az a téma, hogy Magyarországon gyerekek százezrei éheznek, s valaki (általában a sokszorosan galád Havas Henrik) benyög valami poénosnak szánt irdatlan baromságot, mindenki szervilisen, telepofával röhög, miközben – mondom – a műsornak az a témája, hogy éheznek a gyerekek.”

    Vagy pedig, hogy megalázzák a nőket. Erről beszélgetnek a tévében, s ha közben mond valami vicceset Kuncze Gábor (gyakori vendég), a jelenlévő nők vidáman, boldogan konstatálják a humort. Neveket is mondhatok, nem szégyen az: Váradi Júlia, Sándor Zsuzsa, Csáki Judit, Rangos Katalin, Lampé Ágnes… hosszan sorolhatnám, gyakorlatilag MINDENKI.
    Szem- és fültanúja vagyok: a gyökér Havas nőségében alázta szegyig Váradi Júliát, s aki indignáltan közölte: ha még egyszer így beszél vele (róla), többé nem jön el a műsorába. Mondanom sem kell, a következő héten ott ült megint. És Havas azóta is alázgatja, igaz nem oly brutálisan, mint legelőször, hanem „csak” szépen, finoman, mondhatni: ügyesen. Persze azt még nem mondta senkinek, hogy „puszild meg”, ám ami késik nem múlik.

    Érdemes itt Hofit idézni, aktuális, amit a hetvenes évek elején mondott: „És a másik, amikor ilyen személynek szólóan megy a versike, mikor mondják a bíró sporttársnak, hogy: »Hülye vagy! Hülye vagy! Hülye vagy!« – Erre jön a bíró úr: »Ha nem lesz csend…« – finoman mondja, ugye, nehogy a mélyen tisztelt »húva« üvöltők megsértődjenek, ugye, mert hát világos, megvan a jegyük! Azért lehet »húha anyá«-zni… persze. Benne van a bilétában. Na szóval, a bíró mondja, hogy: »Le fogom fújni a mérkőzést!« – De nem fújja ám le. Áh, nem meri, gyáva! Én egyszer-kétszer lejöttem a színpadról, ő nem fog lejönni.”

    A színésznő is, a nem színésznő is retteg, hogy le kell jönnie a „színpadról”, ergo részint szolgalelkűen, részint szívből derül, ha valamelyik agymacsó (Kuncze, Magyar György) bemond valami vicceset, legyen a beszélgetés témája bármennyire tragikus. Kacagnak a nők, mintha a pőre hasukat csiklandoznák.

    És itt sincs ez másként.

    A bátor nick (mert van ám gyáva is!) a 25-ös hozzászólásban megismételte a mocskát, noha már eleve így kellett volna megfogalmaznia a 9-es hozzászólásban idecsulázott mondandóját: „a kormány azért nem foglal állást az ügyben, mert szerintük is az a rendes magyar ember, aki az áldozatokat hibáztatja, ám ezt nem akarják expressis verbis kimondani – egyelőre”.
    Ennyi.

    Nem poénos, nincs benne „szarlangyizás” stb., na de hát épp arról beszélek, hogy a bayeri terminológia MINDEN változata kártékony. Az „ironikus” is.
    Nem kell erőnek erejével átmenni Kuncze Gáborba, még kevésbé Havas Henrikbe, s különösen nem annak, akinek láthatóan SEMMI érzéke az iróniához!

    Végül még egy idézet, mert ez sem mellékes: „»Az ATV-ben mituzó gyerek«* az eset idején már elmúlt 18, fiatal volt, de nem kiskorú gyermek. Ám ha nem 18, hanem 38 éves lett volna, többgyerekes családapa, akkor se lelném örömömet a traumatikus élményének relativizálásában.”

    Nem leli örömét benne. Muszáj poénkodnia. Nagyon utálja a dolgot, csak hát rákényszeríti az élet. Ám még szegény muszáj-Kunczegáborként sem tudja, mi a különbség a „kiskorú gyermek” és a „mituzó gyerek” között.
    Nekem egy harmincvalahány éves férfi: gyerek.
    Egyébként a jelenleg „mituzó gyerek” akár elmúlt 18 éves húsz évvel ezelőtt, akár nem, az apját így is, úgy is seggbe rúgnám, már amennyiben én a 18 éves fiamra is odafigyeltem; nyilván azért, mert nagyobb élettapasztalattal rendelkeztem. http://magyarnarancs.hu/bun/egy-aldozata-megnevezte-kerenyi-miklos-gabort-107478/#kommentek 10-es hsz.
  3. 31 yoyo
    yoyo
    2017. november 09., csütörtök 09:17
    rworse, nem tartom trollnak.
    Bár trollszerű, ahogy a nicknév mőgé bújik gyáván (amit a kocsmában hiába tenne).

    Ami még a gyávaságánál is visszataszítóbb, émelyítőbb, ahogy az igazi áldozatok nevében kiált az égre, s hogy így tehessen, mások szavait önkényesen kiforgatja.

    "Sőt meggyőződésem: annak a fazonnak az esetében, aki örömét leli egy megkínzott kiskorú gyermek traumatikus (ki merem mondani a szót: tragikus) élményének „tréfás” relativizálásában, bagatellizálásában"

    Korábban a "szent meggyőződésemmel", itt az "örömömmel" kapcsolatban hazudott orbitálisat.
    "Az ATV-ben mituzó gyerek"* az eset idején már elmúlt 18, fiatal volt, de nem kiskorú gyermek. Ám ha nem 18, hanem 38 éves lett volna, többgyerekes családapa, akkor se lelném örömömet a traumatikus élményének relativizálásában.


    *forrás: gyurica, aki nem gúnyolódik "áldozatokon", csak viszolyog tőlük.
  4. 30 húsleves
    húsleves
    2017. november 09., csütörtök 08:39
    jav.: ratiója
  5. 29 húsleves
    húsleves
    2017. november 09., csütörtök 08:28
    „egy rendes kocsmában kapnál a pofádra”
    *
    Ám ott, gondolom, nem vállfával. Bár lehet, hogy rosszul gondolom.
    Mindenesetre immár dokumentált tény: a tolerancialovagok, a liberális humanisták , a női emancipáció gyűlöletmentes hirdetőinek, az emberi (voltaire-i) jogok halált megvető védelmezőinek ultima ratioja: „kapnál a pofádra”.
    Ököljog. És miért? Mert szeretnék ugyan „kibeszélni a jelenséget”, csak éppen beszélni nem tudnak. Nincs hozzá se eszük (tudásuk, logikai képességük), se fogalmazási készségük, se toleranciájuk (türelmük, kitartásuk). Öklendezni tudnak. Azt is csak egy darabig, megrohanja őket a primer indulat, s akkor üvöltik a krédót ezerrel, majd belezavarodnak a saját szövegeikbe (is), nem értik, mi a különbség a „jópofa seggrepacsizás” és a „seggrepacsizásról” szóló „jópofizás” között, ettől „hülyét kapnak” (ahogy mondani szokás), s marad számukra (is) a hagyományos, történelmileg jól bejáratott kitörési eszköz: a bikacsök. Ábrándja. Tehát mellékes, hogy valóban ütnének-e, ha módjukban állna, mellékes, hogy ők is „szívnák”-e „hersegve a vért”, tudniillik már az elgondolkodtató, hogy egyáltalán megfordul a fejükben a fizikai erőszak, mint lehetséges, „végső” megoldás.

    A jövőben nem sok jó várható. Sem onnan, sem amonnan.
  6. 28 rworse
    rworse
    2017. november 09., csütörtök 06:01
    yoyo

    Minek etetni a trollt?
  7. 27 húsleves
    húsleves
    2017. november 08., szerda 21:11
    „én tartom jópofa seggrepacsizásnak”
    *
    Olvasni sem tudnak.
    Ezt írtam a 10-es hozzászólásban: „Az efféle (szellemességnek, sőt vicces iróniának szánt) primitív nyegléskedés is visszataszító”, majd a 24-es hozzászólásban: „a hányingerig hatolóan »ironikus« minősítgetés”.
    Az „iróniának szánt” és az „»ironikus«” (idézőjelben!) kifejezések azt jelentik, hogy tudom: ironizálni akart a jámbor, viszont az „ironikus” stílusa – tekintetbe véve a probléma súlyát, jellegét – számomra viszolyogtató. Tehát nem azt mondtam, hogy mindenki így vélekedik erről (láthatóan vannak többen, például itt is, akiknek az ilyesmi tetszik, kacagtatónak tartják, mert hasonló az ízlésük, a stílusuk), csupán azt mondtam: én undorodom ettől. Ráadásul nem pusztán imbecillis, hanem kifejezetten kártékony tevékenység, hogy a magukat humanistáknak tartó nagyharcosok lazán átveszik (és terjesztik!) a közbeszéd leghitványabb szereplőinek narratíváját. Jól érzékelhető élvezettel írják le, amit Bayer Zsolt szájából szopogattak ki, miközben („ironikusan”), juj, de fölháborodnak rajta. És a fene se tudja, mit gondolnak valójában.

    ***
    „… vagy segghülye, vagy olyan rosszindulat hatja át…”
    *
    Egyik sem. Hanem az efféle (vagy bornírt, vagy/és sunyi) stílustól irtózom. Ezt mondtam.
    Szeressék, becsüljék egymást ezek az emberek, jópofizzanak egymással szakmányban, hozzám nincs közük. Ennyi.
  8. 26 yoyo
    yoyo
    2017. november 08., szerda 19:51
    jó, nem ócsárlás, legyen neked.
    De azt ugye elfogadod, hogy ezért a stílusodért egy rendes kocsmában kapnál a pofádra, ugye?
    Nem, nem nyegle hipokritától, hanem egy rendes, egyszerű gyökértől.
  9. 25 yoyo
    yoyo
    2017. november 08., szerda 19:37
    "Nők pattognak, rinyálnak, holott egyszerűen nem kellett volna beszállniuk a kocsiba, vagy a seggrepacsizást is csak a szarlangyos pasikon lehet elkövetni, rendes magyar ember számára ez az egész visszataszító" - gondoltam, nem kell lábjegyzetként odaírnom, hogy ez nem a saját álláspontom, hanem ilyen a tradicionális háborgás, ami az ehhez hasonló esetekkel kapcsolatban kommentek sokaságában szokott megfogalmazódni (és mellesleg a hatalom megszólalóira is annyira jellemző). Aki ezt nem fogja fel, az vagy segghülye, vagy olyan rosszindulat hatja át, hogy képes még további hozzászólásokban is úgy ferdíteni, hogy én tartom jópofa seggrepacsizásnak a dolgot.

  10. 24 húsleves
    húsleves
    2017. november 08., szerda 19:15
    „Moldova Györgyöt nem szoktad ócsárolni.”
    *
    Általában nem ócsárolok senkit.
    Az, hogy leírom, viszolygok az olyan embertől, aki gyermekek tragédiája ürügyén nyegléskedik, poénkodik, vicceskedik, nem ócsárolás. Ha leírom, hogy valaki ostobaságot beszél (Csáki Juditot a „színházszeretők mérvadójának” nevezi), szintén nem ócsárolás.
    Sőt meggyőződésem: annak a fazonnak az esetében, aki örömét leli egy megkínzott kiskorú gyermek traumatikus (ki merem mondani a szót: tragikus) élményének „tréfás” relativizálásában, bagatellizálásában („seggrepacsizás”), illetve a hányingerig hatolóan „ironikus” minősítgetésében („szarlangyi”), a „senkiházi” is visszafogott jelző.
    Ez persze formálisan ócsárolás, na de hát mit lehet mondani egy ilyen emberre? Hogy „nem egészen értek veled egyet”?
    Arról, aki így viselkedik, az ember vagy nem vesz tudomást, vagy minimum senkiházinak nevezi. Nincs harmadik lehetőség. Én általában az előbbit választom (sőt el sem olvasom a poénkodó ripőkök szövegeit), ám ha mégis, akkor világosan, kategorikusan fogalmazok.
    *
    Egyébként pedig az elemi logika szabályaival sincsenek tisztában. Ha ugyanis Moldovát nem ócsárolom, akkor a társadalom túlnyomó részét nem ócsárolom, amennyiben Moldova – a nácikon kívül – csak az efféle nyegle, agresszív, kirekesztő hipokritákról alakít ki kritikus álláspontot.

Komment írásához