„Csapnivaló versekre futotta csak” - Adam Driver filmsztár

szerző
Köves Gábor
publikálva
2017/7. (02. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Ő Kylo Ren, a Star Wars-univerzum új főgonosza, a Jim Jarmusch-univerzumban viszont nincs nála gyengédebb lélek: a most mozikba kerülő Patersonban egy versíró busz­sofőrt játszik.

Magyar Narancs: Jarmusch vezette be a költészet világába?

Adam Driver: Az ő teljesen privát költészeti képzésére jártam. Ő viszont a jelentős amerikai költő, Kenneth Koch versóráira járt a Columbia Egyetemen. Korábban csak egyetlen versét ismertem William Carlos Williamsnek, a This Is Just To Sayt, mára ez a szám jelentősen megnőtt. De Frank O’Hara Lunch Poems című verseskötetét is Jarmusch mutatta meg nekem, és John Ashbery költészetébe is csak miatta merültem bele.

false

MN: És ön mit tudott felmutatni a mesterének?

AD: Csakis a saját kedvenceimet. Nagyon szeretem E. E. Cummings verseit, és nagyon szeretem a Chicago című költeményt (Carl Sandburg verse – a szerk.). A filmben szereplő verseket Ron Padgett írta – az ő összegyűjtött verseit is jó szívvel ajánlhatom.

MN: A film kedvéért megpróbálkozott a versírással.

AD: Hát, elég csapnivaló versekre futotta csak! S ha már én is csapnivalónak tartom őket, elhiheti, hogy valóban azok. Nem is kerültek a filmbe, csak úgy, úri passzióból, a forgatás közben írogattam. Anno, a suliban volt költészetóránk, ám ezzel ki is merült a lírával folytatott kapcsolatom. Most sem csináltam nagy ügyet a poétikából: leültem, aztán jött, ami jött. Hol rímek, hol másfajta sorok. Valahol meg is vannak ezek az irományok, nem dobtam ki őket. Egy dobozban pihennek valahol, várják, hogy a világ irodalma felnőjön hozzájuk.

false

MN: Bob Dylant nemrég dalköltői munkásságáért ismerték el egy irodalmi Nobellel. Egyet­ért Dylan díjával?

AD: A legmesszebbmenőkig. Bob Dylan költőként és zenészként is óriás. Abszolút felér az irodalmi díjazottakhoz.

MN: Lakóhelye, New York elég jól el van eresztve könyvesboltokkal. A spektrum egyik végén ott a nagyáruházi Barnes & Noble, a másikon a régiségek fellegvára, a Strand. Hol szerzi be a szükséges könyvadagját?

AD: Az én szívem inkább a Strand felé húz. Az életrajzi részleg a fő vadászterületem. Sajnos jó néhány hónapja nem jártam feléjük. Most épp egy fákról szóló könyvet nem tudok letenni: American Canopy: Trees, Forests, and the Making of a Nation a címe. Az amerikai történelem és a fák kapcsolatát járja körül. A könyveim jól megférnek a bakelitjeim mellett, s mondhatom, a lemezgyűjteményem sem elhanyagolható. A kollekcióm éke a Talking Heads Stop Making Sense című albuma. A Coen testvérek filmjében, a Llewyn Davis világában én voltam Al Cody, egy a sok folkénekes közül. Megtarthattam Cody lemezének borítóját. Engem ábrázol, amint egy szál gitárral közlekedem.

MN: A New Jersey-i tömegközlekedés igen termékenyen hat Patersonra, a busz­sofőrben lakozó költőre. A New York-i tömegközlekedésnek is van ehhez hasonló titka?

AD: Az én kedvencem egy Queensből Manhattanbe tartó metrójárat, ami az 59. utcai hídnál jött be a citybe. Egy föld fö­lött közlekedő járat volt, ahogy átkeltél a hídon, kinyílt a világ, szembejött a manhattani panoráma. Ezt a képet vihetted magaddal a föld alá.

false

MN: Jarmusch kedvéért megtanult buszt vezetni. A Star Wars kedvéért elsajátította a fénykard használatát. Melyik a nehezebb?

AD: A buszvezetés.

MN: Arnold Schwarzenegger-filmeken nőtt fel, ezt alighanem kevés Jarmusch-színész mondhatja el magáról. A schwarzeneggeri életműből mit tart a legnagyobbra?

AD: Csakis a Predatort! Sajnos nem tudom szakmai érvekkel alátámasztani e választást, egyszerűen ez fogott meg a legjobban. Azt sem tudom, hogy én magam szerepelnék-e valami hasonlóban, megfelelő rendező esetén talán megfontolnám. Azért a nagy egészből nem a Predatort mondanám a kedvencemnek; ott van például a Kramer kontra Kramer című Dustin Hoffman-film, abban minden és mindenki a helyén van. Hoffman és Meryl Streep, a gyerek, a forgatókönyv, a rendezés, egyszerűen minden összejött. Hoffman játékában nincs semmi erőlködés, nem azt érzed, hogy itt egy színész nagyon meg akarja oldani a feladatot, egyszerűen csak nézed és ámulsz.

MN: A Patersonban sok a versírás, a Csajok című sorozatban sok a szex. Más felkészülést igényel a két helyzet?

false

AD: A szex a Csajokban nem a szex kedvéért van, mindig a történetet szolgálja, és nem a magamutogatást. Így, azon túl, hogy az egyik tevékenységet ruhában, a másikat ruha nélkül végzi az ember, olyan nagy különbséget nem látok a kétféle jelenet között – már a színészi munka tekintetében.

szerző
Köves Gábor
publikálva
2017/7. (02. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához