Csak úgy szórta a magyar kormány a pénzt a kazahsztáni világkiállításra

szerző
Gera Márton
publikálva
2017. aug. 04., 17:16
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Először 189 millióról volt szó, aztán hirtelen milliárdos költés lett belőle. Luxushotel és egy ismerős fideszes figura is feltűnik a háttérben.

2017 nyara jelentős időszak Kazahsztán életében. A Nurszultan Nazarbajev irányította féldiktatúra (vagy tán egészen az) rendezi ugyanis az idei világkiállítást, így az elnök által körülbelül 30 milliárd dollárért megújított, 1997-ben Almati helyett fővárossá kinevezett Asztana bemutatkozhat a nagyközönség előtt. Meg még jó pár olyan ország, amelyik úgy gondolta, érdemes arra pénzt áldozni, hogy megmutassa magát „a jövő energiáiról” szóló expón.

És a jelenleg éppen Paks 2-t előkészítő Magyarország így gondolta: két éve jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy részt veszünk az expón, mert az segít abban, hogy „kedvező kép alakuljon ki az országról a közép-ázsiai piacokon”. A világkiállítás magyar részvételéhez külön miniszteri biztost is rendeltek Kárteszi Nándor személyében, akinek az expóval kapcsolatos feladatok végrehajtása és koordinációja a dolga. Kárteszi egyébként eddig is Kazahsztánban, az asztanai nagykövetségén dolgozott agrár- és környezetügyi mint attasé.

Radisson és egy ismerős arc

A magyar kormány láthatólag nagyon készült a június 10-én megnyílt expóra, bár kezdetben úgy tűnt, minderre „csak” 189,9 millió forintot költenek, ugyanis ennyiért kötöttek szerződést a vonatkozó közbeszerzésre egyedüliként pályázó L.A.C. Holding Zrt.-vel, amelynek a világkiállításon való magyar részvétel megtervezése és előkészítése volt a feladata.

Erre ment a pénz

Erre ment a pénz

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Idén januárban azonban kiderült, hogy 189,9 milliónál többe fáj az ország bemutatkozása az asztanai rendezvényen. A Közbeszerzési Értesítőben ugyanis megjelent, hogy a magyar pavilon kialakítására további 1 milliárd 73 millió forintot szán a kormány. Ismét csak egyetlen ajánlat érkezett, igaz a magyar International Construction Company Zrt. és a Bo Event Kft., illetve a L.A.C. Kazahsztan Vengerszkiy Torgoviy Dom LLP és a Too K-Protocol konzorciumban pályázott. Aztán ez az ár is emelkedett kicsit július végén, amikor a közbeszerzést 1 milliárd 122 millióra módosították. Majd jött a kormány, és újabb 160 millió forintot csoportosított át a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak (NFM), amiért a világkiállításon megvalósítja az „országpromóciót”.

A sámándob azért többe került

A legutóbbi világkiállítás 2015-ben Milánóban volt, azon az expón is ott voltunk. Ráadásul a Szőcs Géza kormánybiztos vezényelte részvételünkről valószínűleg tragikomédiát is lehetne írni: a pavilonunktól, vagyis a sámándobtól maguk az alkotók is elhatárolódtak, a magyar kormánynak pedig sikerült minden idők egyik legdrágább kulturális programját összehozni, a részvétel körülbelül kilencmilliárdba került. De történtek más érdekességek is az expón: olyan magyar produkciókra mentek el például milliók, amiket nem is lehetett látni, „multimédiás élményutakra” költöttek pénzt, ám ezek sem valósultak meg, ahogy végül a sámándob sem kellett az olaszoknak, így azt haza kellett szállítani.

 

 

 

 

 

 

 

 

A munkálatokat részben elnyerő L.A.C. amúgy azé a Horváth Lászlóé, aki már évtizedek óta jó kapcsolatot ápol a Fidesz köreivel, és a HVG legutóbb 3,2 milliárd forintra becsülte a vagyonát. A gyakran csak fideszes, ám kevéssé ismert oligarchaként emlegetett Horváth régóta foglalkozik kazah ügyekkel, jóban van a Kazahsztánt sokszor dicsőítő Varga Mihállyal és Fazekas Sándorral, és elvileg a Nazarbajev családdal is, és ő a tiszteletbeli kazah konzul is. De ő volt az is, aki 2014-ben, amikor betöltötte az 50. életévét, igen hangos magántűzijátékot szervezett a fővárosban, amit Budapesten kívül is hallani lehetett, továbbá Horváth csapott le a kegyvesztetté vált Spéder Zoltán BIF-részvényére is, amiről nemrég részletesen írtunk.

Az asztanai Radisson Hotel

Az asztanai Radisson Hotel

 

A Magyar Nemzet szerdán azt is kiszúrta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a világkiállítás előkészítése idejére vett ki szobákat az asztanai Radisson Hotelben, pontosabban 6 millióért kötött szerződést az ötcsillagos szállodával. A Booking.com-os ellenőrzésünk alapján a Radissonban a legolcsóbb szoba egy éjszakára, egy főre 57 000 forintba kerül, így ez a szálloda a kazah főváros egyik legdrágább hoteljének számít.

Varga Mihály a magyar pavilonban

Varga Mihály a magyar pavilonban

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Mennyien mentek?

Kárteszi Nándor azt mondta a magyarnarancs.hu-nak, hogy augusztus 1-ig összesen 144 155 látogatója volt a magyar pavilonnak. Ez azt jelenti, hogy egy nap nagyjából 2700 ember látogatja az expón a magyar részt, ami elsőre nem tekinthető rossz számnak. Ugyanakkor az Egyesült Arab Emírségek pavilonja például egy hónap alatt hozott össze 150 000 látogatót, míg az orosz július 23-ig 300 000, az amerikai pedig 400 000 látogatót fogadott július végéig. Tény az is, hogy a korábbiakhoz képest az asztanai expo közel sem vonz annyi embert: míg a szervezők kezdetben 5 millió embert vártak, ma már csupán 2–3 millió remélt vendégről beszélnek, és amit eddig tudni lehet, hogy július közepéig 1 millióan voltak kíváncsiak a rendezvényre (erről a Foreign Policy írt elég részletesen, és akit behatóan érdekel Nazarbajev játékvárosa, a korrupció, ami behálózta az előkészületeket, annak érdemes elolvasnia a cikket), ami nem igazán fényes annak ismeretében, hogy a 2010-es sanghaji világkiállítást például 73 milliónyian nézték meg.

A magyar pavilon

A magyar pavilon

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az sem túl biztató, amiről a Magyar Nemzet asztanai tudósítója írt, hogy egyes pavilonoknál hosszú sorok vannak, várni kell a bejutásra, de a magyarnál ilyenről nincs szó, sőt sokan csak szunyókálni térnek be hozzánk.

Üzletelni jöttünk

A magyar kormány nem titkolt célja a szeptember 10-ig tartó expón való részvétellel, hogy erősítse a magyar–kazah gazdasági kapcsolatokat. Ezt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is kimondta, amikor arról beszélt, hogy „az év egyik legjelentősebb gazdasági eseményének” tartja a világkiállítást. Hogy a magyar fél nagyon szeretne üzletelni Kazahsztánban, azt jelzi az is, hogy a WizzAir állami segítséggel éppen júniusban, az expo előtt két nappal indította el a Budapest–Asztana járatát – a közvetlen légi összeköttetés kiépítése régóta várathatott magára, Váradi József, a Wizz vezérigazgatója már két éve is ott volt azon 100 üzletember között, akik elkísérték a magyar kormányfőt asztanai látogatására.

De Orbán Viktor is beszállt az expo propagálásába: szívélyes üdvözletet írt a világkiállításra látogatóknak, amelyben Kazahsztánt „a jövő országának”, Asztanát pedig „a jövő városának” nevezi, és értekezik „a kazah–magyar genetikai rokonságról” is.

Orbán Viktor üzenete

Orbán Viktor üzenete

Fotó: narancs.hu

Kérdés, hogy az expós szereplés mennyire segít fellendíteni a kétoldalú kereskedelmi forgalmat, ami jelenleg nem valami fényes, hiába az Orbánék által sokat hangoztatott „keleti nyitás”, hiába a miniszterelnök 2015-ös nyilatkozata arról, hogy a magyarok Kazahsztánban érzik igazán otthon magukat, és nem az EU-ban. Magyarország a 2016-os adatok szerint 42. helyen áll a közép-ázsiai ország kereskedelmi partnerei között, a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly csak kicsivel több mint 113 ezer USA dollárt tett ki, és ezzel 0,2 százalékot birtoklunk a teljes kazah külkereskedelmi forgalomból.

Jön a folytatás

2020-ban Dubajban rendezik a következő világkiállítást. Bár egyelőre kevés ország tervezi a részvételt, nem túl meglepő módon Magyarország közöttük van – július végén ugyanis megjelent egy kormányhatározat a Magyar Közlönyben, amely szerint a külgazdasági és külügyminiszter feladata, hogy jelezze Magyarország részvételi szándékát a Dubaji Világkiállításon az Egyesült Arab Emírségek és a Kiállítások Nemzetközi Irodája felé. Ennél többet nem nagyon tudni, azt azonban igen, hogy a szervezési feladatokért a tavaly gründolt állami turisztikai szervezet, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) felel majd, amelynek első, alakuló fórumán Orbán Ráhel és Andy Vajna is ott volt.

szerző
Gera Márton
publikálva
2017. aug. 04., 17:16
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához