Jön a következő válság, és Magyarország nincs felkészülve

szerző
Keller-Alánt Ákos
publikálva
2018. szept. 12., 15:20
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Küszöbön áll a visszaesés a világgazdaságban, és bár sok a kockázati tényező, messze nem biztos, hogy nagy válság lesz a vége.

Magyarország nem készült fel a várható visszaesésre, de a helyzetünk sokkal jobb, mint 2008-ban volt. A Zsiday Viktor befektetési szakemberrel készült teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

MN: Magyarország felkészült a várható visszaesésre?

ZSV: Magyarország – szemben sok feltörekvő országgal – a svájci­frank-hitelek magas aránya miatt kénytelen volt 2008 után drasztikusan leépíteni a hitelállományát, ez pozitívum. Emellett mindent összeadva a GDP 1 százalékát elérő tartalék van a költségvetésben, ami egy erős fellendülési időszakban elegendő kell, hogy legyen. Úgy látom, a kormányban értik, hogy van kockázat, valamennyire foglalkoznak is vele, és tény, hogy sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint 2007–2008-ban. Ugyanakkor nem tartom elégségesnek a felkészülés mértékét sem monetáris, sem fiskális oldalról. A nagy világgazdasági válság óta a gazdaságpolitikusok szavakban igyekeznek követni a keynesi gazdaságpolitikát, aminek az a lényege, hogy amikor fellendülés van, akkor a költségvetés összehúzódik, amikor pedig baj van, akkor kitágul, azaz költ az állam, hogy segítse a gazdaságot. Az összehúzódás, a költségvetés visszavonulása azonban nem nagyon szokott a legtöbb helyen menni, nálunk sem. Ennek egyik rossz magyar példája, hogy az állam épp akkor köti le az építőipari kapacitások jelentős részét, amikor a magánszektor is vadul építkezne, vagy hogy év végén a költségvetésben keletkezett maradványokat azonnal szétosztják, ahelyett, hogy félretennék a pénzt, és esetleg majd akkor építkeznének, amikor a magánszektor nem tud. A jelenlegi helyzetben, többévi komoly fellendülés után a magyar költségvetésnek már egyensúlyban kellene lennie, hogy fel legyen készülve egy komolyabb problémára. Egy nagyobb válság esetén az adók visszaesése és a szociális kiadások hirtelen megugrása miatt a költségvetés hiánya könnyen automatikusan 3 százalék fölé menne, ami uniós tagországként korlátot jelent. Ha ez megtörténne, az államnak akarata ellenére vissza kellene fognia a költekezését, és megint oda jutnánk, hogy válságban szorítunk meg fiskálisan és monetárisan is, így mélyítjük, nem pedig enyhítjük a válságot. Monetáris oldalról sincs felkészülés, mert elmarad a kamatemelés, tehát nem azt látom, hogy igazán fel lennénk készülve a válságra – ami persze lehet, hogy csak két-három év múlva jön.

false

 

Fotó: Németh Dániel

MN: Nemcsak nem emelt kamatot az MNB, de azt kommunikálják, hogy jó ideig nem is fognak.

ZSV: A jegybank elsődleges feladata az árszínvonal stabilitásának biztosítása. A Magyar Nemzeti Bank álláspontja az, hogy amíg komolyabb infláció nincs az országban, addig inkább az állam gazdaságpolitikáját támogatja. Azt gondolják, ha alacsonyan tartják a kamatokat, olcsóbb lesz az államadósság finanszírozása, és az olcsóbb hitelek miatt jobban pörög a gazdaság is. Ez elvileg így is van, ám ha ma emelne kamatot a jegybank, annak hatása csak 6–18 hónap múlva jelentkezne a gazdaságban, ugyanis a monetáris politikának ennyi az átfutási ideje. Nem akkor kell kamatot emelni, amikor már beindult az infláció, hanem amikor már látni azokat a folyamatokat, amelyek később inflációhoz vezethetnek, és lelassíthatják a gazdaságot. A magyar és a régió gazdaságai pedig szerintem már eléggé túlfűtöttek ahhoz, hogy lépni kelljen. A másik probléma, hogy hiába tartja alacsonyan a kamatszintet az MNB, a hosszú állampapírok kamatai ettől függetlenül megemelkedtek az elmúlt egy évben. A jegybanki kamat alacsonyan tartása önmagában nem garantálja az olcsó finanszírozást.

A teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Magyar Narancs - Archívum részletes

A LIBE, az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága Magyarországról szóló jelentésének, közkeletű nevén a Sargentini-jelentésnek az elfogadásáról vagy elutasításáról sajnos nincs módunkban beszámolni, miként lapzártánk után lesz Orbán találkozója a néppárti bajtársakkal is - az azonban elég jól látszott, hogy a magyar miniszterelnök kedd délutáni strasbourgi fellépésén a lovak közé dobta a gyeplőt.

szerző
Keller-Alánt Ákos
publikálva
2018. szept. 12., 15:20
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 3
    Dzsaszti
    2018. szeptember 13., csütörtök 17:26
    Na most akkor mi van? Zsiday szerint sokkal jobban állunk mint akkor, aztán a végére meg nem vagyunk felkészülve semmire sem!? Azt hiszem fyredun közelebb jár az igazsághoz.
    Az állampapírokat bizony nem azok veszik akik vadul költik a pénzüket, pláne ingatlanba öntenek minden jövedelmet. Aztán arról már ne is szóljunk, hogy akkor - a legutóbbi "átkosban" - volt tartalékunk: bármennyire is hihetetlen, de ott volt a 3000 milliárdos MANYUP pénz! Aztán az IMF hitel nagy része ment a tartalékba, sosem került felhasználásra. Államadósság meg mintha tizedre ott állna mint régen! És fyredunnak abban is igaza van, hogy a gazdaság túlnyomó - magyar - többsége akkor sem volt sem jobb sem rosszabb állapotban! Az viszont igencsak gond, Zsidayval egyetértve, hogy az állam teljesen lefoglalta az építőipari kapacításokat, senkinek egy talpalatnyi helyet sem hagyva. Ráadásul nagyrészt ostoba, presztizs beruházásokat preferálnak, igen csekély hatásfokkal elköltve az adópénzeket. (ami persze tudjuk, hogy úgyis elveszíti közpénz jellegét ;-))
  2. 2
    rworse
    2018. szeptember 13., csütörtök 01:57
    fyredun

    Majd Matolcsy visszahívja az IMF-et. :)
  3. 1
    fyredun
    2018. szeptember 12., szerda 15:46
    Az a zsibbasztó valóság, hogy most kevésbé vagyunk felkészülve egy válságra, mint 2008-ban.
    Akkor 1000 milliárd forintnyi FORINT kötvény (azaz nem deviza kötvény) zúdult a piacra, majd ez a forint mennyiség a deviza piacra, hogy dollárt és eurót vásároljanak a rajta. Akkor a külföldiek kezében 2,2 ezer milliárd forintnyi államkötvény volt, amelynek közel fele távozott a tőkekivonás alkalmával. Nem a devizában való adósságunk vert fejbe minket, hanem a forint adósságunk, ami külföldi spekulánsok kezében volt. Mert a legrosszabb adósság az, amit a spekulánsoktól vesz fel az ember. Azok bármelyik pillanatban kivonhatják a pénzt, mert ők is hitelt vettek fel, hogy aztán nekünk tovább adják ... azon spekulatív meggondolásból, hogy a különbséget majd zsebre teszik.
    Na, ez a baj!
    Mert 2008-ban se volt semmi gond a magyar gazdasággal. Most sincs gond. De a monetáris politika hülyesége miatt most sokkal inkább ki vagyunk téve annak, hogy ha az USA-ban beüt a ménkű, és emiatt a spekulánsoknak sürgősen pénzre van szüksége, akkor kénytelenek lesznek rólunk lecibálni még a gatyát is... És most még kevésbé vagyunk felkészülve ilyen eshetőségre, mint 2008-ban. Csak az öntelt pöffeszkedés megy, hogy megszabadultunk a deviza adósság nagy részétől... De akkor tulajdonképpen kik hiteleznek ennek az országnak? Mert nem az a valódi dilemma, hogy forintban vagy euróban vagyunk-e eladósodva... Az a dilemma, hogy a hazai hitelezők, vagy pedig a külföldi hitelezők felé vagyunk-e eladósodva. És Jóska bácsi, Juliska néni nem vásárol több államkötvényt, ha megemelik a nyugdíjat, vagy megemelik a béreket... Ha államkötvényt vásároltak volna belőle, akkor nem nőtt volna a kiskereskedelmi forgalom... De akkor honnan is van a pénz? Kik nyerészkednek a lakossági kötvények piacán? Kik is spekulálnak ezer milliárdos tételekben?...

Komment írásához

  • Örülünk, hogy Matolcsy György örül. Az MNB elnöki székébe átülő minisztert saját korábbi szavaival köszöntjük. De előtte idézzük Orbánt: „Matolcsy György a jobb kezem. Nem tud senki olyan összeget mondani, amiért a jobb kezemről hajlandó lennék lemondani.”

    Szerző
    narancs.hu
    Posztolva
    2013. márc. 01., 10:30
    Kommentek
    2
    Köszöntjük az új jegybankelnököt!
  • A szerző közgazdász, Václav Havel, majd a cseh pénzügyminiszter és a miniszterelnök egykori tanácsadója, jelenleg egy kereskedelmi bank stratégája, egyetemi katedrák, publicisztikarovatok és nemzetközi előadó körutak ünnepelt sztárja.

    Szerző
    Mészáros Bálint
    Posztolva
    2013/3. (01. 17.)
    Kommentek
    0
    Jézus borravalója
  • Gazdaság

    Üzleti etika melléklet

    "A tisztulás elkerülhetetlen"

    Nem kéne a másik munkatárs fizetésével törődni, hanem saját értékeinket kell a saját keresetünkhöz mérni, de a havi fix bérek világában ez nehéz - véli Küllői Péter, aki a Bátor Tábor Alapítványban és más szervezetben is a mozgó juttatást is magába foglaló éves javadalmazást igyekszik megvalósítani.

    Szerző
    Gaal Ilona
    Posztolva
    2012/48. (11. 29.)
    Kommentek
    0
  • Gazdaság

    Az LMP alternatív költségvetése

    Szinte pártprogram

    Noha számos ponton utópisztikus az LMP alternatív költségvetési javaslata, és gazdaságpolitikai irányvonalával sem értünk egyet, mégis dicséret illeti, mert alaposságban az utóbbi időben látott pártprogramokra is ráver. Ráadásul nem osztogatásra épül.

    Szerző
    Mészáros Bálint
    Posztolva
    2012. okt. 17., 07:10
    Kommentek
    5
    Szinte pártprogram
  • Gazdaság

    Konferencia a nyugdíjrendszerről

    Nyögés a vége

    Nyugdíjrendszerről szóló konferencián jártunk. Az egyéni számlás rendszer magyarországi bevezethetőségével kapcsolatban felvonultatott érvek erősen kikezdték mind a rációba vetett hitünket, mind a humorérzékünket. Kis magyar ökopornográfia.

    Szerző
    Mészáros Bálint
    Posztolva
    2012. szept. 27., 15:09
    Kommentek
    0
    Nyögés a vége
  • Miközben a kitűzött cél visszarángatni a magánszállásadókat a feketegazdaság felől, a szigorítások és az új adók éppen ellenkezőleg hatnak. Olyan tulajdonosokkal találkoztunk, akik egyszerűen leszedték a „Szoba kiadó” táblát balatoni házukról.

    Szerző
    Zsidai Péter
    Posztolva
    2012. aug. 02., 17:31
    Kommentek
    0
    Szoba nem kiadó
  • Gazdaság

    Gyanús buszbeszerzés

    Drága Mercedes!

    6-8 millió forinttal költött többet darabonként a BKK Mercedes buszokra, mint amennyi a piaci árhoz képest indokolt lett volna. A többletköltség összesen 200 millió forint körül van.

    Szerző
    - zsip -
    Posztolva
    2012. jun. 19., 06:30
    Kommentek
    0
    Drága Mercedes!
  • Gazdaság

    Utolsó pillanat a magán-nyugdíjpénztári átlépésben

    Nincs, mi alapján döntsön a tag

    A kormány sportot űz abból, hogy a magánnyugdíjpénztárak megmaradt tagjait döntés elé állítja, miközben a döntéshez szükséges információkat elhallgatja. Az ok lehet hozzá nem értés, kicsinyes bosszú és pénzszerzési manőver is.

    Szerző
    M. B.
    Posztolva
    2012. márc. 27., 23:55
    Kommentek
    0
    Nincs, mi alapján döntsön a tag
  • Gazdaság

    Jön az állami mobiltelefon

    Elnyeli a pénzt

    Félő, hogy az utóbbi évtized legsúlyosabb távközlés-politikai baklövése valósult meg a legújabb mobilfrekvencia-árverésen. A győzelmi nyilatkozatok 33 milliárd forint terven felüli bevételről harsognak, miközben 100 milliárdos nagyságrendű az adófizetők kára. Lássuk, hogyan lehet ennyit veszíteni, és mit várhatunk a negyedik szolgáltatótól.

    Szerző
    Ilyés Márton
    Posztolva
    2012. márc. 12., 15:03
    Kommentek
    1
    Elnyeli a pénzt
  • Regisztrációs díj vagy kamarai hozzájárulás? Nem mindegy, melyik jogcímen húznak ki 5000 forintot a vállalkozók zsebéből, mert az előbbi nem behajtható.

    Szerző
    narancs.hu
    Posztolva
    2012. febr. 28., 16:50
    Kommentek
    2
    Könyvelők támadása
  • Gazdaság

    A kohéziós alap befagyasztásáról szóló EB-döntés

    Nem politikai döntés az EU-szankció

    Pusztán jogi és gazdasági érvek is elégségesek ahhoz, hogy mi legyünk az első ország, amelynél a kohéziós támogatások visszatartását alkalmazzák. Kevés vigasz, hogy egy kis vis maior is van a történetben, bár még megúszhatjuk a büntetést.

    Szerző
    narancs.hu
    Posztolva
    2012. febr. 23., 19:02
    Kommentek
    1
    Nem politikai döntés az EU-szankció
  • Az Országgyűlés mégsem szavazott a dohánykereskedelmet állami monopóliumba adó törvényjavaslatról. Ha dohány, akkor jövedéki adó, arra pedig komoly lobbierők tudnak megmozdulni. Ez áll a háttérben vagy inkább új piaci szereplőktől tartanak a kereskedők?

    Szerző
    M. B.
    Posztolva
    2012. febr. 15., 06:00
    Kommentek
    1
    Csúszik a trafiktörvény
  • Igen ritka, hogy az Európai Bizottság hivatalból kötelezettségszegési eljárást indítson gazdasági és pénzügyi területen, 2004 óta összesen öt alkalommal indult ilyen. A jegybankügy ezek között is kirívó.

    Szerző
    narancs.hu
    Posztolva
    2012. jan. 27., 10:01
    Kommentek
    0
    Kínos az MNB-s kötelezettségszegés