Igazából az lenne para, ha 9/11 minden momentumát meg tudnánk magyarázni

szerző
Hraskó Gábor
publikálva
2018. szept. 12., 19:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

2001. szeptember 11-én Madridban voltam egy munkán, amikor a Világkereskedelmi Központ (WTC) tornyait és a Pentagont repülőgép-találatok érték. Azt hittem, kitört a harmadik világháború, és nem jutok haza a családomhoz.

Nagyon egyedül éreztem magam távol Magyarországtól, és amikor már elegem lett a CNN és egyéb hírtelevíziók közötti kapcsolgatásból a hotelszobában, rátaláltam a 2001: Űrodüsszeiára az egyik mozicsatornán. Sokan nem bírják a film lassúságát, de engem mindig is épp az fogott meg benne. Azon a napon különösen hatott rám, szinte megnyugtatott.

2001 volt! Nem a harmadik világháborúnak kellett volna éppen kezdődnie, hanem a nálunk ezerszer intelligensebb földönkívüliekkel való kapcsolatfelvételnek.

Aztán persze mégiscsak haza tudtam jönni Spanyolországból. Alig egy héttel később Csalások és tévhitek az amerikai terrorcselekményekkel kapcsolatban címmel már cikket is írtam, majd novemberben a Szkeptikusok VII. Országos Konferenciáján előadást is tartottam az eseményekről.

Akkor még nem az volt a fő téma, hogy mindez nem is terrortámadás lett volna, hanem egy belső titkosszolgálati művelet csak azért, hogy utána kirobbanthassák a háborút a Közel-Keleten. Csalók pénzadományokat gyűjtöttek, valós és fabrikált Nostradamus-versek kerültek elő, az emberek azt elemezték, hogy az eseménnyel kapcsolatos minden szó 11 betűs (kivéve az a sok, amelyik nem) és a tornyok körül ufókat láttak, a füstbe meg a sátán képét képzelték bele.

Nem emlékszem, de valószínűleg nem sokkal később kezdett el felépülni a hivatalos magyarázatokkal szemben kialakított történet. Az igazságot keresők („the Truthers”) szerint egy elképesztő méretű összeesküvés homályosítja el a szemünket.

Valójában elképzelhetetlen egy koherens alternatív történetet felépíteni, amely megmagyarázná az al-Kaida-kapcsolatot, az eltérített repülőgépeket, a sokezernyi személyes történetet, a tűzoltók beszámolóit, a mérnökök magyarázatait, a tévék felvételeit. Az összeesküvés-elmélet jóval bonyolultabb, mint a hivatalos magyarázat. Az ilyen összeesküvés-elméletekre nem is az a jellemző, hogy teljesek.

Gyakran a különféle verziók egymásnak is ellentmondanak.

Az élteti ezeket, hogy gyakorlatilag az események bármelyik részét megnézve lehet találni olyan elemeket, amelyeket vagy ténylegesen nem tudunk megmagyarázni, vagy amiket lehet úgy félremagyarázni, mint ha nem is az történt volna, ami. Ez sokakat megtéveszt, pedig bármilyen eseményre igaz ez, nem csak a kilenc-tizenegyre. Az élet nagyon bonyolult és ha nagyon kutakodunk, akkor mindig találunk olyan részleteket, amelyek visszamenőlegesen furák vagy annak tűnnek. Például a NASA elképesztő mennyiségű Hold- vagy Mars-képein rendre találnak olyan részleteket a laikus kutatók, amelyeket félre lehet magyarázni. Ezek közül egyet-kettőt talán tényleg nem tudnak helyre tenni még a szakértők sem, de ez nem jelenti azt, hogy tényleg jetik futkosnak a vörös bolygón. Miért gondolhatnánk azt, hogy egy olyan egyedi esetről, mint amilyen egy felhőkarcolóba csapódó repülőgép, mindent meg tudunk magyarázni, hogy pontosan tudjuk, hogyan és milyen sorrendben történt?

Én éppen ezért nem koncentrálok túl sokat az egyedi bizonyítékokra. Konklúziómat a teljes kép valószínűségéből vonom le. Nem mintha túlzottan bíznék a kormányzatok és a titkosszolgálatok magyarázataiban, de a tőlük is független szakértők és híradások alapján az összeesküvést sokkal-sokkal valószínűtlenebbnek ítélem meg, mint a hivatalos történetet.

Néha azért bele-belepillantok egy vitába. Ezek egyik ikonikus példája a tornyok összeomlásának elemzése. Az összeesküvés-elmélet hívők szerint az összeomlás olyan volt, mint amikor egy nagy épületet bontási céllal szándékosan felrobbantanak, TEHÁT ez is egy szándékos robbantás volt. A fő probléma ezzel az érveléssel az, hogy egyrészt nem definiálja, hogy mennyire kellene egy ilyen eseménynek hasonlítania a szándékos robbantáshoz, másrészt az, hogy addig nem volt semmilyen információnk arról, hogy üzemanyaggal teli repülőgépek becsapódása során minek kell történnie egy épülettel. Összeomlik vagy sem? Ha összeomlik, akkor hogyan? Hasonlóan, mint egy kontrollált robbantás során vagy máshogy? Miben máshogy és mennyire? Ezekre vonatkozó hipotézisek nélkül nem sokra utal az a megállapítás, miszerint az összeomlások egy kontrollált robbantás eredményéhez hasonlítanak.

Nemrég belefutottam egy alig egyéves videóba, amelyik elsősorban a tornyok mellett álló Hetes Épület (Building 7) összeomlását tárgyalja. Ebbe az épületbe nem csapódott repülőgép, mégis összeomlott – a fentiek szerint egy kontrollált robbantáshoz hasonlóan – miután több mint hét órán keresztül égett:

Angolul kevésbé értők számára összefoglalom a videó tartalmát. Alapvetően abból indul ki, hogy a WTC-épületek és a Building 7 is speciálisak abban az értelemben, hogy teljesen acélvázra épültek. Több más felhőkarcoló, mint például a dubaji Marina Torch betonvázas, míg például a szintén dubaji Burdzs Kalifa beton- és acélváz kombinációjával épült.

false

2005 februárjában a madridi Windsor Tower égett le. Felső emeleteinek külső széle leomlott, de a belső mag megmaradt. A torony alja is állva maradt. Nem véletlen! A torony külső részei acélvázasak, a belső „mag” viszont beton. Ugyancsak betonvázat kapott az egyik középső teljes emelet, ami megakadályozta a külső rész további leomlását.

2017 januárjában irodai tűz következtében a New York-i tornyokhoz nagyon hasonlóan leomlott egy teheráni épület. Acélvázas volt, betonmag nélkül.

2017 júniusában a londoni Grenfell Tower égett ki teljesen, és állva maradt. Ez egy teljes egészében betonvázzal épített épület.

Ezen események fényében tehát nem lehet állítani, hogy a hosszan tartó tűz ne tudná meggyengíteni az ilyen épületek acélszerkezeteit, és hogy azok ne úgy omlanának össze, mint az ikertornyok, vagy mint a Building 7.

A New York-i épületek váza egyébként úgy lett kialakítva, hogy nagy irodai terek létesítését tegye lehetővé. Az acélszerkezet zöme az épület szélén volt beépítve mintegy exoskeletont, külső vázat kialakítva. Ez a váz az épület legerősebb része, és a tornyok összeomlásánál látszik is, hogy az épületek szinte belülről omlottak össze, a külső váz az utolsó pillanatig összetartotta őket. Ezért sem dőltek el az épületek.

Mindez persze csak egyetlen esemény a történtek láncolatában, és mindenhol lehet keresni anomáliákat. Akit érdekelnek az erről szóló kritikus elemzések, azoknak ajánlom Mike West erről a témáról szóló kitűnő fórumát.

Nekem addig is a 2001: Űrodüsszeia fő zenetémája, Richard Strauss Imigyen szóla Zarathustra bevezetője a reményt és a megnyugvást fogja jelenteni.

szerző
Hraskó Gábor
publikálva
2018. szept. 12., 19:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 14
    Copernicus
    2018. szeptember 14., péntek 20:11
    A cikkírónak egy dologban igaza volt: az lenne az igazi para, ha a 9/11 minden titkára fény derülne, de - a Kennedy gyilkossághoz hasonlóan - a 9/11 valamennyi titkát jótékony homály fedi.
  2. 13
    rworse
    2018. szeptember 14., péntek 18:58
    Hehe.
  3. 12
    Copernicus
    2018. szeptember 14., péntek 17:47
    Nem könnyű olyanokkal vitázni, akik tények és érvek helyett érzelmi alapon közelítik meg a kérdéseket.
    Én csak kérdezek:
    1. Miért nincs egyetlen videó sem a Pentagont megközelítő és oda (állítólag) becsapódó utasszállító gépről, miközben az FBI 85 felvételt gyűjtött be?
    2. Miért omlott össze a 7-es épület, ha abba nem csapódott be repülő és nem volt szomszédos az 1-es és 2-es toronnyal?
    3. Miért volt robbanás az 1-es torony lobby szintjén, még az első gép becsapódását megelőzően?
    4. Miért voltak sorozatos robbanások mindkét toronyban?
    5. Miért rozsdásodtak egy óra alatt meg a gépkocsik 1 kilométerre az ikertornyoktól?
    6. Miért olvadt meg az épület acélszerkezete?
    7. Miért voltak elolthatatlan tüzek a romok alatt és miért került elő vörösen izzó acél 3 hónappal az összeomlást követően is?
    8. Miért kötöttek 2 hónappal az incidens előtt kiegészítő biztosítást az épületekre, terrorcselekmény esetére?
    9. Miért az akkori amerikai elnök testvére volt az épületek biztonságáért felelős cég vezetője?
    10. Miért tett egy 270 fokos fordulatot a Pentagonba csapódó gép, hogy az épület éppen felújítás alatt álló, néptelen részébe csapódjon be?
    11. Hogyan lehetséges, hogy a 11 ezer méter magasan szálló gépből mobil hívásokat folytattak perceken keresztül?
    12. Hová tűnt a WTC vasbeton magja?
    13. Miért olvadt meg az épület alatta gránit alap?
    14. Végül, miért zsarolta meg Putyin elnök az USA-t a Pravda címlapján a Krím annektálását követően, hogy nyilvánosságra hozza a 9/11-el kapcsolatos bizonyítékaikat, miszerint az egy belső munka (inside job) volt?
  4. 11
    rworse
    2018. szeptember 14., péntek 10:29
    Hady Endre:
    A fórummotorhoz

    Hát maga megbolondult,
    Hát maga megbolondult,
    Hogy mindent kétszer mond, kétszer mond?
  5. 10
    rworse
    2018. szeptember 14., péntek 10:02
    ghrasko, 7

    Kedves Gábor, az 5-ös és 6-osban saját magammal pöröltem, mivel nem szeretek ilyen "stílusban" megszólalni, sőt nem is tudok, felvállalt szerep vezeti ilyenkor a tollamat. :)


    ghrasko, 8
    "Az ilyen összeesküvéselmélet-hívőknek az alap problémája a legtöbb esetben (...) Bizalomhiány az állami szervezetekkel szemben, egyéb intézményekkel vagy személyekkel szemben, ideológiai megfontolások stb."

    Nekem a satöbbivel van a fő bajom. Szociálpszichológiai és pszichiátriai valamint politikai okokkal. Valamint az üzletiekkel. Szerintem az összeesküvéselmélet-hívőknek az alapproblémája a legtöbb esetben a kognitív disszonanciáik folyamatos másokra vetítése, ami ugye az "egyszeri átlagember" egyik legfőbb tulajdonsága, miszerint "más a felelős, nem én". Erre alapozva ad be "nekik" a hatalom koholt ellenségeket, viszi őket Merseburgba, Augsburgba, Halicsba, Boszniába, Isonzóba, Don-kanyarba..., Ninivébe, Borogyinóba, Dunkuerque-be, Sztálingrádba, Krímbe..., - WTC-be. Ebből következőleg persze leginkább bajom van az összeesküvéselméletek üzleti-hatalmi alapú gyártóival, ugyebár a butaság és lelkiismeretlenség vámszedőivel, évezredek óta. Ezért vállaltam tegnap is a túllihegett "kerberoszi" szerepet, mert alap életélményem, hogy évezredek óta a történelem minden borzadálya a rémhírterjesztésre alapul, tehát, bár szinte minden határon túl jámbor pacifista vagyok, a rémhírterjesztés olyan határ, ahol fölveszek egy szerepet, "stílust". De nagyon nem szeretem ezt a "stílust", mert pacifista vagyok, ösztönösen is. Magammal "pöröltem" az 5-ös, 6-osban. :):):)

  6. 9
    rworse
    2018. szeptember 14., péntek 09:33
    Copernicus

    Egy félreérthetőség pontosítása.
    Az épületek persze KÖZEL szabadeséssel omlottak össze, hiszen az összeomláson kevéssé lassítottak az újabb és újabb emeletek összeroppanó vázszerkezeti elemei - de azért valamennyit lassítottak.

    És akkor, hogy tárgyaljak is.
    Na de könyörgöm, milyen búbánatos sebességgel kellett volna az épületeknek összeomlaniuk, mint szabadeséssel?! Mit bizonyít az, hogy [közel] szabadeséssel omlottak össze?! Azt bizonyítja, hogy létezik gravitációs erő, és az a Földön általában éppen annyi, amennyi! Hogy nem kellett holmi "plutóniumbombának" robbannia ott sok-sok idővel a becsapódás után, hiszen valamiféle vákuumot teremtő, beszippantó bomba esetén gyorsabban kellett volna omlaniuk. Vagy lassabban, az irdatlan lökéshullám miatt, ami egy "plutóniumbombától" elvárható lenne, hiszen az nem vákuumbomba, a lökéshulláma mögött persze keletkezik légnyomáscsökkenés, de előbb a lökéshulláma alapvetően KIFELÉ ÉS FELFELÉ lökte volna az épületet. Ennyit arról, hogy a cikk története zavaros és áltudományos-e vagy a róla szóló konteók.

    A fene essen a katasztrófaturistákba.
  7. 8
    ghrasko
    2018. szeptember 14., péntek 09:18
    Egyébként meg persze nem fogok belemenni proxi vitákba. Az ilyen összeesküvéselmélet-hívőknek az alap problémája a legtöbb esetben nem maga az adott összeesküvés témája. Bizalomhiány az állami szervezetekkel szemben, egyéb intézményekkel vagy személyekkel szemben, ideológiai megfontolások stb. Ami engem érdekel néha, az legfeljebb az, hogy ilyen szintre lebontsam az illető gondolatait, de persze már ehhez is értelmes párbeszéd kellene, amire az esetek egy százalékában van esély.
  8. 7
    ghrasko
    2018. szeptember 14., péntek 09:14
    Persze rworse, Vesszünk össze! Azt hittem, hogy megköszöntem az érvelésedet, de ezek szerint nem ment át :)
  9. 6
    rworse
    2018. szeptember 14., péntek 07:33
    rworse, 5

    És persze tisztában vagyok vele, hogy kerberoszságom ebben a rovatban éppen fogadatlanprókátorság, hiszen e szép rovat éppen célozná azt, hogy megjelenjenek a tárgyalóképtelen putyini trollok (lásd, Copernicus szabadeséses utalása a "plutóniumbombára"), és tárgyaljon velük a Szerző és a szkeptikus közvélemény. Csak hát a MaNcs kommentoldala éppen azért használható kellemesen az itteni törzsvendégek számára, mert viszonylag hatékonyan sikerül távoltartani a putyini trollokat ("odamegyünk, és felborítjuk a standjaikat"). :)
  10. 5
    rworse
    2018. szeptember 14., péntek 07:04
    ghrasko, 3

    Ugyan persze, nekem se tetszett a "stílusom" (sőt!), de "torkánál akartam megragadni a kérdést". Gyökerénél a problémát. Vannak nem tárgyalóképes emberek, mozgalmak, nem tárgyalhatóképes SZÁNDÉKOKKAL, MÓDSZEREKKEL. Velük tárgyalni általában "csemberlenség". Persze tudom, hogy ezen szép rovatnak többek között éppen a tárgyalás, a tárgyalóképessé tevés a szándéka a tárgyalóképtelenekkel is, én ellenben ki akartam fejezni a szándékos rémhírterjesztéssel (mozgalommal és üzletággal) szembeni megítélésemet: közvetlenül a népirtás után következik az emberiség elleni bűntettekben - kézenfogva járva a kettő mindig. Metaforaként lásd, magyarul TGM fogalmazta meg legadekvátabban, hogy mi a helyes teendő a rendszerváltás után elharapózott fasiszta könyvstandokkal: odamenni, felborítani. Nem tárgyalóképes. Persze, nekem se tetszett a stílusom, de felvállaltam az ódiumát, mert anélkül, hogy túllihegni akarnám, mondom, úgy ítélem, közvetlenül a népirtás után... Hitlerrel se tárgyalok "zsidókérdésről".
    Tudom, ez itt és most túllihegés, de igyekszem mindennapos helyzetekben is következetes lenni. :)


Komment írásához