A Talmud a koreai tananyagban és az interneten

szerző
Toronyi Zsuzsanna
publikálva
2017. febr. 15., 10:02
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Egy hete, kedden remek hír jelent meg: végre teljes terjedelmében, ingyenesen hozzáférhető lesz a Talmud angol és héber fordítása az interneten!

Hm. Ez most miért hír? A Talmudnak léteztek fordításai (sőt félrefordításai is, amelyekre összetett antiszemita rendszereket építettek, de erről most itt nem írunk), azonban ez most egy tényleg hírértékű hír! Mert igaz, hogy az 1990-es évek közepétől több változatban is elérhető digitálisan a 37 kötetnyi hatalmas szövegkorpusz, ám ez most tényleg több lesz. A ma elérhető legmegbízhatóbb ArtScroll-fordítás digitális változata több mint 600 dollár – az új vállalkozás mindezt ingyenesen kínálja majd, ráadásul az eddiginél jóval többet. No nem a szöveg lett hosszabb, az eddig is meglehetősen tekintélyes mennyiség és tartalom volt, melyben közel háromezer ókori bölcs vitáit, filozofikus fejtegetéseit, magyarázatait és kommentárjait olvashatjuk. Illetve olvashatja, aki megérti az ókori arameus nyelven írt, gyakran további magyarázatokat és kommentárokat igénylő, bonyolult szövegeket. Most viszont meglesz minden, további magyarázatokkal, újabb és újabb szövegértelmezésekkel együtt, a mai világ lingua francáján angolul, a világhálón, amit bárhonnan elérhetünk.

Mi is történt?

A Sefaria nevű, 2013-ban indított hatalmas vállalkozás alapvetően a klasszikus zsidó szövegek digitalizálását tűzte ki céljául, melynek során eredeti nyelven és fordításban is közzéteszik szinte a teljes hagyományos zsidó irodalmat. A Talmud, az internethez hasonlóan egy sokdimenziós, nem lineárisan olvasandó szöveg, amelyben hiperlinkek kötnek össze szövegtesteket, tartalmakat, melyeket az olvasó szabadon követhet, egyéni érdeklődése és már megszerzett tudása alapján. Hagyományosan ezt a szöveg sajátos, többhasábos, a főszöveget körülölelő tördelésével oldják meg, ez Joshua Solomon Soncino 1483-as kiadásáig vezethető vissza, amikor elsőként alkalmazták ezt a tördelést.

false

Ma, az internetes publikáció korában ez már nyilván könnyebb: ugyanazt a tudást, amit már a 15–16. századi héber nyomdászok is jeleztek, ma egy kattintással elérhetjük. Régebben az olvasónak a „linkeléshez” egy újabb vaskos kötetet kellett fellapoznia, ha egyáltalán rendelkezett a művel, és nem kellett érte akár másik városba is elutaznia. A Sefaria adatfeltöltési módszertana is kihasználja az internetes hozzáférés lehetőségeit: a crowdsourcing gyakorlatát követi, jelenleg 3116 aktív résztvevővel. Ők eddig 85 646 071 héber/arámi szót, ehhez kapcsolódóan 10 919 717 szóra terjedő angol fordítást tettek közzé. A feltöltött hatalmas mennyiségű klasszikus szövegben 894 545 szövegkapcsolatot tettek egy kattintással elérhetővé. A már említett folyamatos reinterpretációs gyakorlat jegyében a digitalizált szövegeket használók saját „kosarukba” válogatott szövegekből olyan válogatásokat („source-sheet”-eket) állíthatnak össze, melyek alapján egy-egy kérdés, probléma, szöveghely kontextusa tanulható. 2017 elejére már 50 297 ilyen válogatás elérhető, tematikus csoportokban, tárgyszavazva.

Kell ez nekünk?

A hagyományos zsidó gondolkodás az ókorból örökölt szent szövegek és a szóbeli tradíció minden korszakban folyamatos újraértelmezése, újrakommentálása, újabb és újabb kérdések felvetése során alakult. A zsidó hagyomány szerint a dolgok valódi jelentése eredendően kapcsolódik az örökség elemeihez, azokban immanensen benne rejlik, de ezek valódi jelentése, aktuális értelmezése a hagyomány folyamatos reinterpretációja során bomlik ki minden nemzedék számára. Összekötve a ma élő zsidókat ókori elődeikkel, mai problémáikat és élethelyzeteiket a korábban élőkével. Ebben ma már nemcsak néhány szerencsés vehet részt, hanem bárki, akit érdekel: ezzel a vállalkozással leomlottak a nyelvi akadályok és a hozzáférés korlátai. Van, ahol már a kulturális korlátok is, aminek elsőre legmeghökkentőbb jele, hogy Dél-Koreában egy természetesen rövidített, kivonatolt változat bekerült az általános iskolai tananyagba. Nem azért, mert a konfuciánus kultúrában felnövő nebulóknak feltétlenül ismerniük kellene a hajdani jeruzsálemi Szentély rituáléinak minden részletét, vagy annak zsidó jogi megoldását, hogy mi történik, ha a szomszéd szilvafájának gyümölcse a kertbe potyog. Azért tanulják, mert a szöveg interpretációs és logikai elemzését tartják az űrkorszakban is fontosnak. Azt a módszertant, amivel nagyon alaposan körbe kell járni egy szöveg minden lehetséges jelentését, és a kisebbségi véleményeket ugyanolyan körültekintően kell tanulmányozni, mint a jelen körülményei között elfogadottabbnak vélteket. Azokat a vitákat és megfejtéseket, amelyek mélyén egyes tudósok a játékelmélet ókori alapjait sejtik.

Mi újat látunk ebben?

A Sefaria a „digital humanities” legszebb gyakorlatát követve „vizualizálja”, ábrázolja is a roppant mennyiségű zsidó szakrális szöveget. Vizualizációik egyrészt megmutatják a szövegek közti kapcsolatokat, azaz tanulást könnyítő eszközként is is értelmezhetők, de talán ennél is többet jelentenek. A több ezer éves szövegek közti kapcsolatok – melyek eleinknek is ismertek voltak, vizuális megjelenésük azonban nem – gyönyörű, szimmetrikus és/vagy repetitív mintát adnak. Szekuláris-művészetelméleti olvasatban ez nem más, mint az igazi, a zsidó szellemet megmutató, transzcendens, metafizikus zsidó művészet. A zsidó hagyományokhoz erősebben kapcsolódók számára azonban még ennél is többet jelenthet, hiszen valójában nem új tartalmakról beszélünk, hanem olyanokról, melyek a Szináj-hegyi kinyilatkoztatás óta ott voltak, eddig is, csak nem voltunk képesek meglátni. Ennek az immanens esztétikai aspektusnak a feltárása, megmutatása az, amire a technológiai fejlődés jelenlegi szakaszáig kellett várnunk. Hasonló revelatív élmény lehetett 16. századi őseinknek kézbe venni a zsidó szent könyvek első nyomtatott példányait, és a többkolumnás printelt oldalon felfedezni a szövegkapcsolatokat, vagy az apró jelzéseket, amelyek más könyvekre, szöveghelyekre utaltak. Remélem, hogy a következő lépcsőfokra nem kell újabb ötszáz évet várni, és az IT segítségével hamarosan, még napjainkban felfejthetjük a hagyomány egy újabb, eddig még nem megismert rétegét.

Jó ez nekünk?

Nagyon is jó. Nem csak azért, mert könnyedén hozzáférhetünk egy klasszikus szöveggyűjteményhez, nem csak azért, mert virtuális tanulócsoportokhoz csatlakozhatunk, és nem csak azért, mert szinte transzcendens örömet jelent a szövegkapcsolatok vizuális megjelenítése. Azért is jó, mert remélhetjük, hogy a koreai kisdiákokhoz hasonlóan mások is felfedezhetik maguknak ezt a csodálatos kultúrtörténeti alkotást, melyet az elmúlt ezer évben szinte kizárólag vallásos zsidó férfiak tanulmányoztak. Most mindenki szembesülhet azzal, hogy vannak olyan eldöntetlen kérdések, amelyek eldöntetlenek is maradnak, de jó róluk gondolkodni, vitázni, tanulmányozni, és beletörődni abba, hogy ezek megoldása a messiási jövőbe tolódik. Vita van, legyen is, de ezek miatt nem kell háborút indítani.

szerző
Toronyi Zsuzsanna
publikálva
2017. febr. 15., 10:02
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:

Kommentek

Rendezés:
  1. 3 rworse
    rworse
    2017. február 16., csütörtök 07:41
    Kéne magyarul is hasonló.
  2. 2 Cheyenne
    Cheyenne
    2017. február 15., szerda 16:11
    Bocsánat! Közben megtaláltam a source sheeteket. Elég nagy **** vagyok!
  3. 1 Cheyenne
    Cheyenne
    2017. február 15., szerda 16:07
    Baszki!!! Amennyire nagyszerű ez az egész, olyan idegesítő a cikk. Nem írjátok meg a weboldal címét, sem azt, mikortól lesz elérhető. Mellesleh a Jewish Standard jeruzsálemi lap ciklét koppintottátok le, de ők is basznak megmondani az adatokat. Ők lgalább annyit írnak, hogy folyamatos lesz a feltöltés, ahogy fordítások készülnek. De konkrétan hova, az kérdés. A Sefaria oldalán nyoma sincs a keresztkereséseknek listáinak a source-sheeteknek. Szoval qrva jó de adtatik a várakozás szarának egy pofont..

Komment írásához