Elhunyt Birkás Ákos

szerző
narancs.hu
publikálva
2018. jún. 11., 11:50
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Június 10-én, életének 77. évében elhunyt Birkás Ákos festőművész.

Birkás Ákos 1941-ben született Budapesten. A Képzőművészeti Főiskola után az 1960-as években önarcképeket és portrékat készített. Az 1970-es évek elején konceptuális indíttatású, realista képeket festett, majd a fénykép eszközével folytatta mű és környezete, mű és befogadó viszonyával kapcsolatos kutatásait. A képpel mint tárggyal, a fényképezéssel, mint szereppel foglalkozott. 1985-ben kezdte el absztrakt Fej-sorozatát, ami az évek során monumentális sorozattá bővült. E munkáinak egyetlen motívuma az ovál forma, amely sokrétű értelmezési lehetőséget hordoz. 2000-től többek között olyan társadalmi kérdésekkel foglalkozott nagyméretű realista képein, mint a globális migráció problematikája.  Változatos életművének elemei szuverén logikával épülnek egymásra. Művészi tevékenysége mellett pedagógiai és elméleti munkássága is jelentős. Kivételes intellektusa, tágas gondolkodási horizontja nevét külföldön is ismertté tette. A nyolcvanas évek végétől Bécsben, Münchenben, Berlinben, Budapesten élt és dolgozott. 1989-ben Hans Knollal közösen hozták létre az első, nemzetközi művészetet bemutató kortárs galériát Budapesten. 2009-ben portréfilmet készített róla a francia Arte csatorna (Akos Birkas – Painter, rendező: Judith du Pasquier). Munkáit neves külföldi és hazai múzeumok őrzik, többek között a New York-i Guggenheim Múzeum, a bécsi MUMOK, a Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz, a Neue Galerie, Linz, a budapesti Ludwig Múzeum, Kiscelli Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria. Számos díjat és elismerést kapott, munkásságát többek között Herder-díjjal (1989), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével (2008) és Prima Primissima díjjal (2017) jutalmazták, tagjai közé választotta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Képző- és Iparművészeti Osztálya.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

A külföldön is ismert – és jegyzett – kortárs magyar festők egyike volt.

Temetéséről és búcsúztatásáról a család később intézkedik.

A festővel tavaly decemberben beszélgettünk hosszabban családi gyökerekről, művészetének radikális változásairól és a mai magyar politikai helyzetről a Prima Primissima díj elnyerését követően. Ebből idézünk:

„Ha megnézzük, amit az életemben csináltam, ebben a tekintetben a skála elég különböző fokozatai között vándoroltam, sokféle árnyalatú pozíciót foglaltam el a könnyebb-nehezebb érthetőség tekintetében. Vannak az életművemben tévedések is, amikor túllőttem a célon, de már mindegy. A művészet nem a tökéletes műre törekszik, mint az igazi akadémizmus, hanem – én legalábbis úgy látom – a művészet »trial and error« rendszer lett. Ez a módja annak, hogy az ember ne váljon iparossá, aki már csak az egyszer bevált modellt ismétli. Engem a művészet mint beszéd, mint kommunikáció érdekel, s hát kár lenne tagadni, az ember mondanivalója az élete során sokat változik.

(...)

Nekem például egyrészt van egy radikális és baloldali lényem, igazán ezt szeretem és ápolgatom. De van másik oldalam is, egy konzervatív, amit a gyerekkori erős vallásosság alapmintái is átszőnek. Ezért ugyanolyan meghitt nekem Marx káprázatos elemzése, mint Eckhart mester lenyűgöző szövege. Sokáig nem értettem, hogy van ez, ma már egyszerűen elfogadom: mint az emberek általában, én is vegyes képlet vagyok. Nos, a radikális énem tud mulatni, néha hangosan röhögni ezen a karikatúraországon. A konzervatív énem az, ami mélyen meg van bántva a Fidesz politikájától és torz következményeitől, kompromittálva érzi magát. Szégyellem magam, és úgy érzem, megalázottan kell itt élnem.”

A teljes interjú itt olvasható.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

szerző
narancs.hu
publikálva
2018. jún. 11., 11:50
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
gyász
festészet
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 2
    yoyo
    2018. június 12., kedd 21:07
    de marhajó az a sióréti-portré
  2. 1
    rworse
    2018. június 11., hétfő 15:42
    "Meg akarlak érteni, te hiperrealista mélabú."

Komment írásához

  • Fotósgenerációk látásmódját határozta meg alázattal és szorgalommal, évtizedeken át készített sorozataival Benkő Imre. A Kogartban július 7-ig látható csoportos bemutató apropóján beszélgettünk emlékgyártásról, utcai fotózásról, abba nem hagyásról az idén 70 éves örökifjúval.

    Szerző
    Simonyi Balázs
    Posztolva
    2013/20. (05. 16.)
    Kommentek
    0
  • Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere végül nem nyitotta meg a Velencei Biennále magyar pavilonjának kiállítását, így senki nem képviselte a minisztériumot a magyar állami (és nemzeti) kulturális reprezentáció egyik fő helyszínén, a velencei Giardiniben.

    Szerző
    Nagy Gergely, Vári György
    Posztolva
    2013. jun. 17., 11:10
    Kommentek
    1
    Velencei Biennále – Problémák a magyar részvétel körül
  • Pieter Hugo dél-afrikai fotográfus képei a Ludwig Múzeumban láthatók. A Narancs új számában interjúban beszél a szélsőséges élethelyzetek megjeleníthetőségéről, galériánkban pedig most megtekinthetik, mire jutott a kérdéssel a gyakorlatban.

    Szerző
    narancs.hu
    Posztolva
    2013. jun. 14., 13:30
    Kommentek
    0
    „Művészet és valóság között” – döbbenetes afrikai képek
  • Meztelen női testbe bújt Rákosi, Hitler mint műfasz, a hajléktalan Engels és Che Csehországban – de hogy kerül ide Kiszel Tünde és Balázs Pali? Képzőművészeti kritika következik, képgalériával.

    Szerző
    - dck -
    Posztolva
    2013. máj. 28., 06:40
    Kommentek
    1
    Horthy fejre áll – drMáriás kiállítása
  • Dés Márton kiállítását szerdán tiltották be – ám azóta új helyre kerültek a képek. Az erkölcstelennek felcímkézett kiállítás anyagáról beszélgettünk vele.

    Szerző
    Csendes-Erdei Emese
    Posztolva
    2013. máj. 26., 16:05
    Kommentek
    2
    Mit mond a betiltott művész? – Ez nem a cicikről szól
  • A Ferencvárosi Művelődési Ház visszacsinálta volna Dés Márton betiltott kiállítását, a művész nem hagyta, hogy palira vegyék. A Ferencvárosi Pincegaléria előtt mutatta be képeit.

    Szerző
    Markó Anita
    Posztolva
    2013. máj. 22., 22:03
    Kommentek
    0
    Dés Márton bemutatja a középső ujját
  • "Nem akarták, hogy folytassam" - állítja a kortárs művészeti múzeumot öt évig vezető művészettörténész és kurátor. Mint mindent, a lehetséges szakmai érveket is titkosították - mindenesetre a javaslattevő bizottság a másik jelölt nevét ajánlotta a miniszter figyelmébe. De Bencsik szerint a történetben jöhetnek még fordulatok.

    Szerző
    Dékei Kriszta
    Posztolva
    2013/18. (05. 02.)
    Kommentek
    0
  • Vagyis hogy a tárgyak nem hordozzák, nem viselik magukon levethetetlenül nemhogy az "értelmüket", kulturális jelentésüket, mely csűrhető-csavarható, de még a funkciójukat sem. Különösen erős kontúrokkal mutatkozik ez meg a múzeumban, ahol a felhalmozott tárgyak tömegesen szakadnak ki használati összefüggéseikből, hogy leltári számmal ellátva, gondosan elraktározva, muzeológusi értelmezések kényére-kedvére kiszolgáltatva örök álomba merüljenek, jó esetben felriasztva egy-egy kiállítás idejére.

    Szerző
    - kovácsy -
    Posztolva
    2013/16. (04. 18.)
    Kommentek
    0
    A nyitott múlt
  • A TNPU (Telekommunikáció NemzetköziParalel Uniója) csődtömeggondnoka, a NETRAF (Neo-Szocialist.a Realist.a TNPU Globális Kontra Művészettörténet-hamisítók Frontja) ügynöke exkluzív tárlatvezetésen értelmezte a Ludwig Múzeumban látható TNPU-kiállítást.

    Szerző
    Kovácsy Tibor
    Posztolva
    2013/14. (04. 04.)
    Kommentek
    0
  • A Budapesti Aszfaltprojekt (Bupap) egyik új városi sétájának tárgya a fal. A védelmező, kizáró és elválasztó fal, egyrészt történelmi megjelenései, másrészt értelmezésbeli sokszínűsége felől szemlélve - ha van, ha nincs. A helyszín elsősorban a Belső-Erzsébetváros.

    Szerző
    - kovácsy -
    Posztolva
    2013/14. (04. 04.)
    Kommentek
    0
    A látvány helye –
  • Öt év után ismét megnyílt a Tárt Kapu Galéria, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) egykori kiállítóhelye - az itt látható műveket terápiás foglalkozásokon készítették.

    Szerző
    Fülöp Zsófia
    Posztolva
    2013/14. (04. 04.)
    Kommentek
    0
    Gyógyító céllal
  • Király Tamás divattervezőre 2001-es interjúnkkal emlékezünk.

    Szerző
    Legát Tibor
    Posztolva
    2001/4. (01. 25.)
    Kommentek
    0
  • Képzőművészet

    A Széll Kálmán tér tervpályázata

    Az óra marad

    Az elmúlt két és fél év alapján senkit sem lepett volna meg, ha a tér felújítását nemzetbiztonságilag kockázatosnak címkézik, és ötven évre titkosítják a terveket. Vagy ha a feladat nagyságára tekintettel Tarlós István maga veszi széles vállára az áttervezés keresztjét.

    Szerző
    Kovács Dániel
    Posztolva
    2013/3. (01. 17.)
    Kommentek
    0
    Az óra marad