Fiatal magyar művész hackelte meg a Chekpoint Charlie-t

szerző
Urfi Péter
publikálva
2017. jún. 15., 08:14
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Most aztán jól leleplezzük a Németországban nagy médiavisszhangot kiváltó akció elkövetőjét.

Miután Obama elnök még januárban megkegyelmezett neki, május 17-én szabadon engedték Chelsea Manninget, aki az amerikai hadsereg munkatársaként 700 ezer oldalnyi titkos dokumentumot, továbbá videók sokaságát juttatta el a WikiLeakshez. Ezek között voltak az iraki és az afganisztáni háborúról szóló titkos iratok, a guantánamói fogolytáborról szóló feljegyzések, Irakban és Afganisztánban végrehajtott katonai akciókat mutató videók. Hét évet töltött börtönben, és közben férfiból nővé operáltatta magát.

Manning

Manning

Fotó: Instagram

Szabadulásának előestéjén titokzatos valakik Manning fotójával takarták le a híres turistalátványosság, a Checkpoint Charlie ikonikus fotóját, amelyen egy amerikai katona képe látható. A Berlin amerikai és szovjet szektorát összekötő egykori határátkelőnél látható installáció amúgy Frank Thiel alkotása. Az akció elég nagy visszhangot keltett Németországban. Miután a dpa hírügynökség cikket írt róla, a hír megjelent a legolvasottabb német lapokban, sok egyéb mellett a Bild, a Süddeutsche Zeitung, a Focus, a Morgenpost és a Welt oldalain, de a kép eljutott a vezető norvég napilapba, a Dagbladetbe, sőt egy brazil portálra is, ahol egyenesen azt írták, hogy azért jó Berlinben élni, mert ilyen dolgok történhetnek. A világ egyik legnagyobb fotóügynöksége, az EPA képét még az MTI is lehozta a Fotótárában, a dpa cikkében pedig megszólal az emlékhelyért felelős múzeumigazgató is, de se ő, se más nem tudta, ki az akció szerzője, vagy hogy miért történt, ami történt.

false

 

Fotó: MTI/EPA

A megoldás az, hogy a szerző Eörtzen Nagy Gergely, aki nemrég végzett a Képzőművészeti Egyetem intermédia szakán, és aki három segítőjével – Demeter Dáviddal, Kovács Kristóffal és Wahorn Matzaával – együttműködve húzta fel Manning fotóját az éj leple alatt. Az akció a Hackpoint Chelsea címet kapta – lásd Eörtzen honlapját.

Mivel ritkán kap magyar művészeti alkotás ilyen médiafigyelmet külföldön, és mivel – disclaimer következik – Eörtzen régi ismerősöm a pesti éjszakából, ezért gyorsan ráírtam, és cseten csináltunk egy villáminterjút arról, hogy miért csinálta ezt.

magyarnarancs.hu: Miért csináltad ezt?

Eörtzen Nagy Gergely: Egy feloldhatatlannak tűnő ellentmondás gyötört a bebörtönzése óta. Rendkívüli tettnek érzetem a szivárogtatást: a katonai, autoriter rendszer megtagadását a közjó érdekében. A dokumentumok, amiket nyilvánosságra hozott, elsősorban nekem, nekünk fontosak. Látni a civileket, gyerekeket, vagy éppen a Reuters munkatársait „baráti tűzben” meghalni egy „felszabadítónak” nevezett vérengzésben – ennek át kell rajzolnia a háborúról, a katonaságról, de leginkább a nyugati világ erkölcsi magasabbrendűségéről alkotott képünket. Ehhez képest 35 év börtönnel jutalmaztak egy 25 éves fiatalt – aki mindössze két héttel idősebb nálam. Hátborzongató volt.

magyarnarancs.hu: De mi volt a feloldhatatlan ellentmondás?

ENG: Én ezzel egy időben valahol Budapest belvárosában próbáltam egy fröccsre valót összeszedni. Teljes, lusta szabadságban. Nem értettem, hogy történhet meg egy ilyen mértékű jó cselekedet ennyire durva megtorlása.

Eörtzen Nagy Gergely: secret patriot

Eörtzen Nagy Gergely: secret patriot

 

magyarnarancs.hu: Értem. De azt már nem pontosan, hogy jön ide a Checkpoint Charlie. Mire gondolt a művész?

ENG: 2015-ben Berlinbe költöztem. Kaptam egy biciklit, és azzal jártam a várost, elég sokszor eltekertem a Friedrichstrassén, ahol belefutottam a Checkpoint Charlie-ba. A kereszteződésben – amerre korábban a berlini fal húzódott – most egy McDonald’s van, kicsit távolabb szuvenírshopok. Frank Thiel központi emlékműve alatt pedig katonákkal, vagy legalábbis katonának öltözött modellekkel lehet fotózkodni. Igazi turistacsapda, derűs, military sziruppal meglocsolva. Tudva, hogy az aktuális közel-keleti háborúk milyen rémségekkel járnak, ez a május elseje hangulat a vak ostobaság parádéjának hat. Felfoghatatlan, hogy az élet kioltása néhány évtized vagy pár ezer kilométer távlatából hogyan válik a szórakoztatás eszközévé. Arra gondoltam, hogy a jelentés nélküli portrét valahogy „megmozgatnám”. Manning ugyanúgy amerikai katona, mint az eredetin látható Jeff Harper őrmester, viszont a története rámutat azokra az igazságtalanságokra, amelyek ezekben a fegyveres konfliktusokban rejlenek.

magyarnarancs.hu: És Manning történetének még tétje van, mert most történik, mert vitákat kavar, zavarba ejt stb. Szemben a Checkpoint Charlie vásári mutatvánnyá, nosztalgiázássá üresedő valóságával.

ENG: Pontosan. Ezzel együtt úgy képzeltem, hogy az ott szelfiző turistáknak valószínűleg fel se tűnik majd, hogy nem a Berlinben állomásozó amerikai hadsereg katonazenekarának tubásával pózolnak (hiszen Jeff Harper valóban tubás volt), hanem az igazságtalanul bebörtönzött hőssel, aki mindössze meg akarta mutatni, hogy a szabadság nevében mennyire elképesztő brutalitás történik.

magyarnarancs.hu: Rendben, de beszéljünk végre komolyabb dolgokról: hogyan sikerült felragasztani a képet olyan magasra? Ezt a kínzó kérdést több cikk felteszi.

ENG: Az akció előtti héten úgy terveztem, hogy egy teniszlabdára vagy egy puha citromra erősítek egy kötelet, amit áthajítok a 8 méter magas installáció felett, de véletlenül sem akartam kárt tenni a lightbokszban vagy a kis őrbódéban, ami mögötte áll, így egy barátom tanácsára szereztem egy minidrónt, amire horgászdamilt kötöttem. A damil végén egy erősebb kötélpár volt, ezeket áthúztuk a lightboksz felett, és innen tulajdonképpen egészen egyszerűen fel lehetett húzni a képet. Végül ugyanezekkel a kötelekkel biztosítottuk a molinót a tartóoszlopon. (Már a csetelésünk után tettek közzé egy videót az akcióról, amit itt lehet megnézni, egy részletét pedig alant.)

magyarnarancs.hu: 17-én raktátok fel, ha jól értem. Meddig maradt ott?

ENG: Szerdán hajnalban helyeztük ki, igen. Másnap jöttem vissza Dublinba, akkor még fent volt. Péntek reggel még láttam friss képet róla, azóta viszont nem. Persze, ez már így is jóval több, mint amit remélhettem.

magyarnarancs.hu: A falmúzeum igazgatója odahívta a legnagyobb német hírügynökséget, hogy lefotózzák, szóval gondolom nem lehetett nagyon ellenére a dolog.

ENG: Igen, az ő segítsége rengeteget lendített a németországi médiavisszhangon. De általában is sok pozitív visszajelzés érkezett. Régi a vita a Checkpoint Charlie jelenlegi állapotáról, a közös emlékezés effajta módjáról, ezért is gondoltam, hogy veszélytelenül hozzá lehetett nyúlni az emlékműhöz. Az akció nem támadás, hanem egy javaslat volt, amit ennek megfelelően fogadtak.

szerző
Urfi Péter
publikálva
2017. jún. 15., 08:14
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 6
    yoyo
    2017. június 15., csütörtök 12:29
    üröm az ürömben viszont, hogy a net nem omlott össze az akcióra, a magyar narancs cikkén kívül én semmilyen más magyar vagy nemzetközi híroldalról nem találtam az elmúlt hét találatai között említést.
  2. 5
    yoyo
    2017. június 15., csütörtök 12:25
    a berlini falmúzeum igazgatója, azaz az ottani schmidt mária gesztusa pedig innen nézve már-már elviselhetetlenül normális.
  3. 4
    yoyo
    2017. június 15., csütörtök 12:08
    Tiszapolgári, létezik egy különleges érdemrend az amerikai hadseregben, amit azok kapnak, akik a katonai esküjüket, parancsot, stb. megszegve hajtanak végre humanitárius, hazafias cselekedetet.

    Ezt én nagyszerűnek tartom. Ugyanis ezzel az amerikai katonák számára megszűnik a "parancsra tettem" hivatkozás", abban az esetben, amikor olyasmi kerül a tudomására, olyasmit kell elkövetnie, ami elhallgathatatlan, emberileg vállalhatatlan.

  4. 3
    tiszapolgári
    2017. június 15., csütörtök 10:55
    Jav.: miért nem szerelt le, és miért vállalta az iraki küldetést, miért nem mondott ellent, akár parancsmegtagadás árán is.
  5. 2
    tiszapolgári
    2017. június 15., csütörtök 10:53
    Szerintem azt a katonát, aki katonai titkokat szivárogtat ki, nem lehet igazságtalanul bebörtönzött hősnek nevezni. Bradley Manningnek egyszerű bokorugró bakaként is tisztában kellett lennie azzal, hogy a katonai eskü megszegéséért büntetés jár, nemhogy hírszerzési elemzőként.
    A Wikipedián olvasható életrajza szerint sem fizikailag, sem mentálisan nem volt felkészülve a katonaéletre – számomra rejtély, hogy miért nem szerelt le, és miért vállalta az iraki küldetést, akár parancsmegtagadás árán is.
  6. 1
    Lorem
    2017. június 15., csütörtök 10:30
    "Rendkívüli tettnek érzetem a szivárogtatást: a katonai, autoriter rendszer megtagadását a közjó érdekében." Ez elég méretes ostobaság. Kiadni olyan információkat, amik veszélyeztetik a terrorhálózatokba beépült nyugati ügynökök életét és tönkretesznek rengeteg munkát, ami a köz védelmét célozza, aligha lehet a "közjó érdeke". A Wikileaks enyhén szóva is Putyin-kompatibilis mivoltáról még nem is beszélve.

Komment írásához