1. Narancs címlap
  2. Kis-Magyarország

A magyar államot nem érdekli, hogy Szentendrénél rákkeltő anyagok veszélyeztetik 90 ezer ember egészségét

szerző
Magyar Krisztián
publikálva
2017. márc. 25., 07:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Mérgező anyagok szivárognak a Duna és a környék ivóvizét biztosító kutak felé Szentendrénél. Az állami hatóságok régóta tudnak a szennyezésről, mégsem történik semmi. Baranyi Krisztina, az Együtt környezetvédelmi szakpolitikusa vette elő az ügyet, vele beszélgettünk a témáról.

magyarnarancs.hu: A napokban tartott szentendrei sajtótájékoztatóján azt állította, hogy a 90 ezer embert ellátó vízbázis évtizedek óta veszélyben van, hiszen az ivóvizet szolgáltató kutak közelében rákkeltő anyag található a felszín alatti vízben.

Baranyi Krisztina: Felháborító az a nemtörődömség, amivel egyes hatóságok kezelik ezt az ügyet, hiszen régóta lehet tudni, hogy a szentendrei volt szovjet laktanya területéről származó rákkeltő és mutagén anyagok, egyebek közt vinil-klorid található a vízbázis közvetlen közelében. Ez egy olyan szennyeződés, amely az idő előrehaladtával egyre nagyobb koncentrációban és kiterjedésben jelenik meg. Felfoghatatlan, hogy az állam eddig érdemben miért nem lépett ebben az ügyben, hiszen itt közel 100 ezer ember egészségéről van szó, közel húsz település lakói innen kapják az ivóvizet. Folyamatosan nő a vinil-klorid és más klórozott szénhidrogének által szennyezett talajvíz kiterjedése, a szennyezés egyenesen a Duna és a kutak felé halad. Mire várnak, hogy bekövetkezzen a tragédia?

magyarnarancs.hu: Vagyis a hatóságok tisztában vannak azzal, hogy milyen veszélyes anyagok vannak egy fontos ivóvízbázis és a Duna közelében, ennek ellenére nem történik semmi?

BK: Pontosan, illetve annyi történt még a szovjet csapatok kivonulása után, 1992–93-ban, hogy a laktanya területének felső talajrétegét megtisztították, de akkor a klórozott szénhidrogéneket meg sem találták, csak a kiömlött olajat, nehézfémeket takarították el. Elvileg kármentesítették a területet, de ez nem volt megfelelő, nem minden anyag jelenlétét vették észre. Ez a szennyezés a talajvízzel terjed, el is érte a vízmű kútjainak egy részét, az egyre növekvő veszély miatt le is zárták azokat a kutakat, de ahelyett, hogy a kármentesítést megkezdték volna, úgy voltak vele, hogy van még elég másik kút, nagy a vízbázis, így ki tudják szolgálni az ivóvízigényt. Természetesen nem csak úgy magamtól találtam ki ezeket, hiszen vizsgálatok eredményei mutatják ki a problémát, mint ahogy azt is, hogy előbb-utóbb a szennyeződés el fog érni a többi ivóvízkútig. Annyit tudunk, hogy az illetékes környezetvédelmi hatóság és a vízügy is vizsgálta a szennyezést, mindenki felszólította a vízműveket, hogy fokozottabban ellenőrizzék a kutak vizét, és ha szükség van rá, zárják is be azokat. Ott tartunk, hogy mindenki felhívja a figyelmet a veszélyre, de kármentesítés nem történik.

magyarnarancs.hu: Tehát reális annak a veszélye, hogy a szennyezés bekerül az ivóvízbe?

BK: Persze, ezért is felháborító, hogy nem védekezik senki. Többször megállapították, hogy veszélyezteti a vízbázist a szennyeződés, de ezen kívül semmi sem történik.

false

Baranyi Krisztina

Fotó: Sióréti Gábor

magyarnarancs.hu: Ez hogyan lehetséges?

BK: Sokféle verziót hallottam már, mindenki elismeri, hogy kármentesíteni kell, mégpedig azonnal, az állami felelősség sem kérdéses, de van az államnak egy jogvitája egy civil szervezettel, amelynek hasznosításra odaadták a volt szovjet laktanya területét. A feltételezések szerint e miatt a per miatt nem történt még semmi, miközben ennek semmi jelentősége nincs a megoldás szempontjából, könnyen el lehetne végezni a munkát. Az biztos, hogy 2015-ben és 2016-ban is felhívták az illetékes minisztérium figyelmét arra, hogy muszáj lenne már lépni. A kormányhivatal javasolta, hogy valamilyen uniós program keretéből kármentesítsék a laktanyát, de az EU-s pénzek is végesek, és legalább ötven ilyen ügyet láttam, amit korábban már a Földművelésügyi Minisztérium figyelmébe ajánlottak. De vannak olyan akut problémák – mint ahogy egyebek közt az Illatos úti szennyezés is volt –, amikor nem elég az Európai Unió pénzére várni, hanem saját forrásból meg kell oldani, különben ilyen veszély fenyeget, hogy az ivóvízbázist is eléri a szennyeződés.

magyarnarancs.hu: Micsoda pontosan ez a vinil-klorid, és hogyan került oda?

BK: Ez egy klórozott szénhidrogén-bomlástermék, és olyan módon került oda, hogy évtizedeken keresztül ott tisztították a Magyarországon állomásozó szovjet tankokat. Ezeket nagyon erős oldószerekkel mosták, amelyek évtizedekig folytak bele a talajba, és ott elkezdtek bomlani, azok bomlástermékei a most is fellelhető rákkeltő, akut mérgezést okozó és mutagén anyagok.

magyarnarancs.hu: A kutakból kinyert ivóvíz tisztítása során ezek a veszélyes anyagok kiszűrhetők?

BK: Amikor megjelent ez a szennyeződés a szentendrei vízbázis régi kútjaiban, akkor azokat azonnal lezárták, így inkább azt gondolom, hogy nem szűrhető ki az ivóvízből. Ha pedig igen, akkor nagyon nagy költséggel. Igazából csak találgatni tudok, de a lezárások elég árulkodók.

magyarnarancs.hu: Az egészségügyi határérték ötszázszorosáról is beszélt, ezeket milyen mérésekből tudja?

BK: Ezek teljesen hivatalos, a környezetvédelmi hatóság és a vízügy által megállapított adatok. Több helyen mértek, a volt laktanya területén, illetve a környéken is, és akadt, ahol csak tízszeres, de volt, ahol ötszázszoros határérték-túllépés volt. Tudni kell erről az anyagról, hogy nem a víz tetején lebeg, hanem mélyedésekben, tócsákban is megül, így nem azonos mérési eredményeket produkál.

magyarnarancs.hu: Hogyan lehet ezt eltüntetni?

BK: Több szakember szerint egy nem is annyira vészesen drága eljárással, tehát nem kell itt milliárdokra, de még talán százmilliókra sem gondolni.

magyarnarancs.hu: Akkor még inkább áll a kérdés, hogy ez miért nem történt meg eddig?

BK: Mert Magyarországon jelenleg a környezetvédelem senkit nem érdekel. Nemhogy minisztériuma, de önálló államtitkára sincs a területnek. Úgy tűnik, a kormánynak a legkisebb gondja is nagyobb a környezetvédelmi problémáknál.

magyarnarancs.hu: És a vízművek?

BK: Annyit közöltek, hogy rendszeresen mérik a használt kutak vízminőségét, problémát nem észlelnek.

A Greenpeace szerint is rákkeltő anyagok vannak a területen

A laktanyától délre, a térség regionális vízellátásában jelentős szerepet játszó vízműkutak találhatók, ahonnan a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. 16 település 90 ezer lakosának ivóvízellátását biztosítja. A terület sérülékeny ivóvízbázis – írja pénteken megjelent összesítésében a Greenpeace.

A szervezet megemlíti, hogy a szénhidrogén-szennyezés észlelése után 1999-ben az ún. régi déli kútcsoport működését le is állították, mert az ivóvízben a szénhidrogének koncentrációja lényegesen meghaladta a megengedett határértékeket.

A klórozott alifás szénhidrogének között van rákkeltő és mutagén hatású anyag, mások pedig károsítják a központi idegrendszert, máj- és veseműködési zavarokat, valamint bőr- és nyálkahártya-irritációt okoznak. A volt laktanya területét jelenleg tűzoltók használják gyakorlatozásra, és a helyszín bizonyos részeit lézerharcjátékra alakították át.
szerző
Magyar Krisztián
publikálva
2017. márc. 25., 07:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
ivóvíz
Szentendre
Baranyi Krisztina
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
Fordított időrend szerint

Komment írásához

Előző
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
Következő