Mészáros Lőrincéknek készítik elő a balatoni kikötőket? Még a helyi fideszesek is ilyesmitől tartanak

szerző
Fónai Imre
publikálva
2017. dec. 22., 06:12
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Elejtett mondatokból úgy tűnik, közeledik a balatoni hajózás államosítása. A helyi polgármesterek csalódottak, van egy tippjük, mi készül itt.

Számos balatoni polgármesterrel beszélgettünk az elmúlt hetekben, és pártállástól függetlenül mind egyetértett abban, hogy hamarosan komoly változások várhatók a Balaton hajózása körül.

Hogy megértsük pontosan, miről is van szó, kicsit vissza kell mennünk az időben, lévén a mostani történet minimum másfél évtizedes előzményre tekint vissza. Az a 22 önkormányzat, amely kikötővel rendelkezik a Balatonon, előbb az első Orbán-kormány, majd 2008-ban a Gyurcsány-kormány alatt kapták meg ingyenesen a hajózási cég, azaz a Bahart részvényeit azzal, hogy tulajdoni hányaduk arányában fel kell tőkésíteniük a társaságot 1,5 milliárd forinttal. A jelentékeny összeg kifizetésére az érintett települések haladékot kértek, ám ezt máig nem rendezték. Az állam azonban nem tekint el a teljesítéstől, Fónagy János államtitkár 2017 októberében jelentette be: újabb, „utolsó utáni” haladékot kapnak a tulajdonos helyhatóságok, így 2018. márciusig kell kicsengetni a másfél milliárdot. Jelen történet kulcsa ez a mozzanat.

Cseles tőkeemelés?

Az érintett polgármesterek jó része ugyanis abban reménykedett, hogy nem kell fizetniük. Ám közben napvilágot látott, miről folynak a tárgyalások a háttérben. Bóka István, Balatonfüred fideszes polgármestere, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke néhány hónapja elárulta: a 365 milliárd forintos, zömmel uniós forrású Balaton-fejlesztési csomagban a Bahartnak új hajók beszerzésére és a második komp létesítésére hazai forrásból szánt 12,6 milliárdot vagy annak egy részét az állam tőkejuttatás formájában adná a cégnek – és most jön cikkünk szempontjából a lényeg! –, cserébe viszont meghatározó tulajdonrészt szerezne a társaságban, melynek a jegyzett tőkéje ma négymilliárd forint. (Bókát kerestük ez ügyben, de nem kívánt nyilatkozni.)

A Balaton Keszthelynél

A Balaton Keszthelynél

Fotó: MTI

 

A legnagyobb részvényesek a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt.-ben

Siófok: 44,21%

Keszthely: 12%

Balatonfüred: 9%

Balatonboglár: 7,49%

Balatonföldvár: 5,49%

Balatonlelle: 4,51%

Fonyód: 3,73%

Forrás: Bahart

Per pillanat az érintett balatoni polgármesterek sem tudnak ennél sokkal többet. Abban viszont az érintettek közt konszenzus van, hogy ha az állam tényleg belepumpál egy nagyjából 10 milliárd forint körüli összeget a cégbe, az gyakorlatilag a Bahart visszaállamosítását jelenti, hiszen az állami rész a feltőkésítés után bizonyosan 50 százalék feletti lesz.

Vagyis: az állam előbb feltőkésítteti a Bahartot az önkormányzatokkal, majd többségi részesedést szerez, miáltal minden egyes tulajdonos település részesedése jelentősen csökken. Azt még a velünk szóba álló fideszes polgármesterek is elismerik: másra számítottak. Nevezetesen arra, hogy az állam elengedi befizetési kötelezettségüket, és tolerálja, hogy 2008 óta jelentősen szűkült az önkormányzatok mozgástere, ezzel párhuzamosan pedig lényegesen kevesebb a szabadon felhasználható forrásuk. A 45 százaléknyi tulajdoni hányadú székhelyre, Siófokra 700 millió forint esik a másfél milliárdból, míg Balatonboglárra és Balatonföldvárra jóval kisebb összeg, de 100 milliót sem könnyen teremtenek elő. Lengyel Róbert siófoki polgármester (független) ezzel kapcsolatban azt mondja a magyarnarancs.hu-nak: beruházásokat kell elhalasztani a régóta „időzített bombaként” ketyegő tőkejuttatás miatt. Balatonboglári kollégájától, Mészáros Miklóstól (Fidesz–KDNP) pedig azt tudtuk meg, hogy ők ingatlaneladásból fedeznék a Bahart-feltőkésítést, míg Balatonföldvár polgármestere, Holovits Huba (Fidesz–KDNP) arról tájékoztatott, hogy ők bizony hitelfelvételből tervezik előteremteni a rájuk eső milliókat.

Félnek a kimazsolázástól

Az, hogy jelenleg önkormányzati tulajdonostöbbséggel működik a Bahart, olyan veszteséges területeket, mint a menetrendi hajózás is finanszírozhatóvá tesz, például a nyereséges vitorláskikötői üzletágból. Ám ha beszáll az állam, az nemcsak az önkormányzatok befolyását csökkentheti, hanem azzal a veszéllyel is járhat, hogy előbb-utóbb magánkézbe kerülnek az értékes kikötők. Például úgy, hogy eladogatják azokat.

false

 

Fotó: Forrás: hajozas.hu

Bár névvel nem vállalták a nyilatkozatot, de fideszes településvezetők is komoly kétségeiknek adtak hangot. Azt feltételezik, hogy „valakik ki is nézték maguknak a nyereséget hozó vitorláskikötőket” (tizenegy tartozik ebből a Bahart-lánchoz, illetve huszonkét kikötőből indulnak hajók – F. I.), vagy a ma még a cég műszaki telepeként funkcionáló, de így is másfél milliárd forint értékűre taksált siófoki hajózási szigetet (erről itt írtuk bővebben). Ha ezen a ponton Mészáros Lőrinc neve jutna az eszünkbe, az aligha véletlen: számos balatoni érdekeltséget, például kempingeket, szállót, borászatot gyűjtött be a felcsúti milliárdos nemrég.

A településvezetők emiatt garanciákat szeretnének kapni arra, hogy nem szedik szét a meghatározó turisztikai attrakciónak számító balatoni hajózást. Rossz példának már ott van Keszthely: ott még 2014 végén adta el a Bahart a vitorláskikötőt 330 millió forintért az Orbán-vő, Tiborcz István érdekeltségének (aztán Tiborcz kiszállt az üzletből). Utóbbi létesítmény a keszthelyiek szerint nagyon felkapott lett, ma már hatalmas, tengerekre tervezett luxusjachtokat lehet látni a keszthelyi kikötőben.

Szerettük volna megtudni, mi az álláspontja a Bahart tervezett államosításáról Keszthely fideszes polgármesterének, Ruzsics Ferencnek, de írásbeli kérdéseinkre egyelőre ugyanúgy nem válaszolt, mint a harmadik legnagyobb tulajdonos, Balatonfüred első embere, Bóka István. Lengyel Róbert siófoki polgármester korábban úgy fogalmazott: „Ha belegondolok, furcsa szituáció, hogy beletesszük a százmilliókat, összesen másfél milliárdot a cégbe, azután az állam hozza a milliárdjait és a részesedésünk, beleszólásunk minimálisra csökken; abba meg még belegondolni sem merek, hogy egyszer csak azzal szembesülünk: az egész arra megy ki, hogy bármit is magánkézbe lehessen átjátszani”.

Mit csinál a Bahart?

A Balatoni Hajózási Zrt. idei évre tervezett nettó árbevétele 2,7 milliárd, várt eredménye 135 millió forint. Fő tevékenysége, a menetrendi hajózás (mint kiemelt turisztikai attrakció) önmagában veszteséges volna, az egyéb üzletágak azonban ezt kompenzálják, legfőképpen a vitorláskikötők üzemeltetése, a vitorláshelyek bérbeadása. A Bahart egyéb tevékenységei: komp-, séta- és rendezvényhajózás, vízi taxi, szálláshely-szolgáltatás a balatonszemesi Hattyú és a balatonboglári Sellő kempingben. Valamint olyan műszaki szolgáltatások, mint például vízi létesítmények tervezése és építése, mederkotrás.

 

Még a Fidesz-frakció is tart a váltástól

Márpedig a kikötőkre régóta fáj a foga a magántőkének. A keszthelyi kikötőügylet elindulásával közel egyidőben, 2014 első felében a legnagyobb tulajdonos, Siófok képviselő-testülete kinyilvánította: a város többségi tulajdoni hányad megszerzésére törekszik, „így akadályozva meg, hogy ingatlanonként szedjék szét a Bahartot, mert erre is mutatkozik hosszú távú szándék”. Azt nemrég írtuk meg, hogy Balatonföldváron környezetvédők és üzlettulajdonosok igyekeznek a Bahart által tervezett másfél milliárd forintos vitorláskikötő-fejlesztés útjába állni. Eközben a város mintha épp kimentené kikötőjét a fenyegető magánosítás elől. Már meg is köttetett az üzlet, ti. a kikötőbejárati teret, egy 2000 négyzetméteres parti ingatlant adott el a hajózási cég 5,5 százaléknyi tulajdonosának, potom nyolcmillió forintért. Ezt Holovits Huba földvári polgármester úgy magyarázta: nem üzleti célú adásvétel történt, ezért az ár sem lehet piaci, Balatonföldvárnak egy új, nyári városközpont kialakításához kell a terület. És – tehetjük hozzá – a város egyúttal biztosította magának a kikötő azon részét, ami a legfontosabb a számára.

false

 

Fotó: Forrás: balatonihajozas.hu

Valami ilyesmivel indokolja Szajcz Adrián, a siófoki képviselő-testület Fidesz-frakciójának vezetője is, miért javasolja a kikötői rendezvénytér megvásárlását. A siófoki testület nemrég tárgyalt egy olyan, a frakcióvezető által jegyzett előterjesztést, amiben az áll: célszerűnek látszik, hogy Siófok városa szerezze meg a rendezvényekre is használt kikötői dísztér tulajdonjogát, mert „ha a Bahart tulajdonviszonyaiban változás lesz, nem lehet tudni, e területnek mi lesz a sorsa”.

Így látja a korábbi vezető

„Egyben, közösségi tulajdonban kell tartani a kikötőket – árulta el az üggyel kapcsolatos véleményét a magyarnarancs.hu-nak Horváth Gyula, a balatoni hajózási társaság korábbi vezérigazgatója (1996–2013). – Ma még az önkormányzatoké a tulajdon 100 százaléka, olyan okosan kéne tárgyalniuk az állam beszállásáról, hogy ne lehessen nélkülük stratégiai döntéseket hozni a jövőben sem. A turizmus és a települések érdeke azonos volt a hajózási társaság 170 évvel ezelőtti alapításakor, és azonos ma is. A magántőkéé egészen más. Valós veszélynek tartom a kikötők egyenkénti eladását (erre mindig is volt szándék vevői oldalról), de ma még minden az önkormányzatokon múlik, övék lesz a történelmi felelősség is. A kilátásba helyezett 12,6 milliárd forintos fejlesztési pénzből csodákat lehet tenni, egészen új irányt vehet a balatoni turizmus, de ragaszkodni kéne a társaság egyben tartásához, ki kéne zárni a nyerészkedőket.”

Horváth Gyula arra is emlékeztetett, hogy Európában egyedülálló, hogy egy hajózással foglalkozó társaság egyben kikötőtulajdonos. A balatoni kikötőket egyébként 1955-ben, a Rákosi-érában államosították, korábban a Magyar Királyi Kikötőfelügyelőséghez tartoztak. A rendszerváltáskor felmerült, hogy a kikötők legyenek az önkormányzatoké, perek is indultak ezért, de egy kivételével elbuktak; csak a révfülöpi teherkikötő lett a településé. A balatoni hajózás a Mahart kebelében működött előbb üzemigazgatóságként, majd leányvállalatként. „Az anyacégnek megszaporodtak a pénzügyi gondjai, magukhoz emeltek balatoni ingatlanokat, közülük több üdülőt eladtak – így az egykori vezérigazgató, aki matrózként kezdte és végigjárta a ranglétrát. – Bóka István akkor még alsóörsi országgyűlési képviselőként járta végig a döntéshozókat Stumpf István kancelláriaminiszterig, hogy senki se hordhassa szét a hajózás állami vagyonát a Balatonnál. Amikor 2001-ben egy Füredre kihelyezett kormányülésen bejelentették, hogy az önkormányzatok megkapják a részvények 51 százalékát, az állami vagyonkezelőnél megorroltak rám, a Mahart vezetői el akartak távolítani. Folyamatosan jelentkeztek azután különböző magánbefektetői csoportok az állam 49 százaléknyi részvénycsomagjáért, az értékes ingatlanokra fájhatott a foguk.”

szerző
Fónai Imre
publikálva
2017. dec. 22., 06:12
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 2
    bétom
    2017. december 28., csütörtök 11:46
    Tényleg jó ötlet, hogy azt tarthassa meg, amiről tudja, hogy az övé!
  2. 1
    rworse
    2017. december 22., péntek 09:56
    Aki mer, az NER.

    Mészárosék NERítenek,
    Biztos sokat merítenek.

Komment írásához