És betyárból lőn kiskirály – Toroczkai László és Ásotthalom elfoglalása

szerző
Nagy Gergely Miklós
publikálva
2017/38. (09. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Skanzent épített közpénztízmilliókból, a hozzá közel álló jegyző pozíciófoglalásával pedig szintet lépett az önkormányzat maga alá gyűrésében. Nemcsak menekültekre vadászik, birodalmat is épít Toroczkai László polgármester. Megnéztük, hogyan.

Frissen borotválva, ingben száll ki a terepjárójából Toroczkai László, majd mosolyogva indul felénk, akik épp az ő birodalmát jöttünk feltérképezni. Toroczkai 2013 decembere óta vezeti Ásotthalmot, ezt a tanyákkal körbevett, 4 ezer lakosú csongrádi községet. A csaknem négy év alatt brit, német, francia vagy japán médiumok legsűrűbben interjúvolt magyar polgármesterévé vált. És emel­lett – mint azt mi is megtapasztaltuk – a hazai szélsőjobb szalonképtelen figurájából mára tudatosan alakította ki saját „cukibb” arcát. Mindeközben ugyanilyen tudatossággal építi ki saját hatalmát és kultuszát a környéken.

Ilyen lett

Ilyen lett

Fotó: MTI

Süt a szeptemberi nap, a határátkelő alig kétszáz méterre fekszik, azon túl már Szerbia. Jobbra és balra is kerítés fut, ameddig a szem ellát. Nemcsak a Délvidéki Emlékpark van itt, de mögötte terül el a polgármester tanyája is, ahol a családjával él. Toroczkai itteni jelenlétének szimbolikus helyszíne is ez, mivel itt kezdődött minden: területfoglalás, mítoszépítés, a leegyszerűsítő történelmi emlékezés helyszíneinek közpénzből finanszírozott kiépítése (amiben végig segítette a Jobbik, a pártalapítványtól több mint 40 millió forint érkezett ennek a megvalósítására – lásd erről táblázatunkat). Így hát mi is itt kezdünk körbenézni; miután az emlékparkba a polgármester kis hezitálás után beenged, ő maga elhajt a hivatalához.

Strómangyanús feleség

Toroczkai első vállalkozását, a Fulgatore Bt.-t 2009-ben adta el adótartozással együtt. (A vevő később felszívódott, a levelekre nem válaszolt, a céget felszámolták.) Amíg Toroczkaié volt a cég, az APEH végrehajtást rendelt el rajta. Ezután Toroczkai a feleségével közösen vállalkozott. Bár Toroczkai többször elmondta, hogy a felesége alapvetően a gyermekeiket neveli, ő volt a Balkan Bt. ügyvezetője és beltagja a kényszertörlésig – Toroczkai feleségét el is tiltották öt évre a cégvezetéstől. Az általunk megismert adatok szerint a cégnek mínusz 5 millió (2011), mínusz 1,5 millió (2006) és mínusz 400 ezer forint volt az üzemi eredménye. A sikeresnek nem mondható vállalkozásnak Toroczkai csak a kültagja volt, igaz, egy feljegyzés szerint neki volt valódi befolyása. Miért nem Toroczkai volt a Balkan Bt. formális vezetője is? Egy adószakértő erre azt mondta: az adótartozással terhelt cég eladása az „ötödosztályú adócsalók trükkje. Ha pedig Toroczkai valóban összehozott tartozást az első cégével, akkor a cégalapításnál visszadobták volna a kérelmét, ezért lehetett szükség mást ebbe bevonni. Összességében az rajzolódik ki ezekből a papírokból, ahogy a 90-es évek óta csinálják ebben az országban sokan: eladni a céget másnak, saját néven semmilyen tulajdont nem tartani, ha mégis cégezünk, más (feleség) a képviselő, de a döntési jog (szavazateltérítéssel) az övé”. Toroczkai a Balkan Bt.-vel kapcsolatos érdeklődésünkre így reagált: az „csak az Ön feltételezése, hogy az irányítást én végeztem”. A cég szerinte törvényesen működött.

Idén év elején már ajándékozással kapott egy árverésen szerzett fél tanyát a gazdasági tevékenységtől eltiltott feleségétől. Ez épp szemben van azzal a tanyával, ahol jelenleg lakik: ez utóbbi ingatlant az édesapja vette az említett H. Gézától 2012-ben, és Toroczkai gyermekeinek a nevére van íratva, ám egy általunk megtekintett tulajdoni lap szerint a polgármesternek haszonélvezeti joga van rajta 2036-ig.

Volt már korábban is tanyája Toroczkainak, igaz, azt elárverezték tartozás miatt 2008-ban. A Ruzsa külterületén található, 2000-ben vásárolt tanya tulajdoni lapja szerint előbb az Inform Média kért rá közel 2 millió forintért végrehajtást 2007-ben, a média­cég ezt – ahogy erről lapunkat tájékoztatták – a „vállalkozói díj megfizetése” (azaz a nyomdai munka kifizetésének) hiányában kezdeményezte. Az élet furcsasága, hogy aki megvásárolta a melegek ellen hol a Pride-on, hol a kuruc.infón, hol Ásotthalmon fellépő Toroczkai tanyáját, az éppen az Első Magyar Meleg és Leszbikus Egyesület alapítója volt. A környék egykor szintén „Rózsa Sándor búvóhelye” volt – nyilván ez is vonzotta a Délvidék elszakításáról akkoriban letevő Toroczkait. A ruzsai tanya különben ma is megvan, mint megtudtuk, éppen eladó.

A délvidéki mítosz

Toroczkait már akkor foglalkoztatta a Délvidék „problémájának orvosolása”, amikor közel húsz éve, 1998-ban előbb MIÉP-jelölt, majd MIÉP-sajtós lett. A délszláv háború alatt – erről önéletrajzi könyvében írt – úgy látta, Koszovóhoz hasonlóan a „megszállt” Délvidék is kiszakítható lenne Szerbiából. „1999 februárjában, amikor hazatértem Koszovóból, kezdtem gerillacsapatokat szervezni, természetesen a legnagyobb titokban, miután egy veterán egy hatástalanított AK47-es típusú gépkarabélyt adott a kezembe. (…) Attól a pillanattól kezdve azonban, hogy megfogtam azt a kalasnyikovot, egy olyan játszmába és dimenzióba kerültem, amiről korábban nem is feltételeztem, hogy létezik” – írja a könyvében. A szabadcsapatot barátja, Rózsa-Flores Eduardo képezte ki, ám Toroczkai 2000 táján ráébred, hogy „sem a magyar nemzetben, sem a világot irányító hatalmakban nincs meg a kellő akarat ahhoz, hogy Trianont ily módon (fegyveres beavatkozással – N. G. M.) orvosolni lehessen”. Miután feloszlott a Korona Fiai Különleges Alakulat, Toroczkai vett egy tanyát a közeli Ruzsán, ahol tár­sai­val megalapította a soviniszta Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM). A Délvidék-témát nem engedte el, de finomított a retorikán: megkérdőjelezve a szerb jelenlét jogosultságát, és a kuruc.info előfutáraként Toroczkaiék a szerb–magyar határt következetesen gúnyhatárnak kezdték nevezni – térképünkön látszik, ennek közelében áll ma a családi tanyája is.

false

A Jobbik a vármegyés alapítványon (HVA) keresztül finanszírozta a 2010-es években, hogy előbb felvásárolják a környék földjeit, körbekerítsék azokat, majd jött a turulszobor, a tanösvény, az elszakított városokról szóló általános ismertető kialakítása – közel 15 millió forintból. A 2012-ben felavatott park többfunkciójú: a szélsőjobb idejár trianonozni, Toroczkai pedig százfős iskolás csoportokat szervez ide a határ mindkét oldaláról, előttük terjeszti nézeteit, és építi imázsát. A valóság távolról köszön: a szerb partizánok délvidéki magyar áldozatainak állított emlékmű 2012-es felavatásán Toroczkai 40 ezer halottról beszélt, holott a történészek szerint ez erős túlzás, a reális szám 5-7 ezer körüli. Továbbá nem esik szó a magyar hadsereg délvidéki mészárlásairól, a „hideg napokról”, az emlékmű megelégszik az áldozatszerep felmutatásával; a tágabb tanulságokkal, előzményekkel meg sem próbál foglalkozni. Tavaly általános iskolások előtt azzal zárta az előadását Toroczkai, hogy arra jó az emlékpark, hogy a „fejekben lévő határokat bontsák le”.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

Betyármosdatás

A kettes számú kultusz színtere Ásotthalom központjában van, itt áll a Rózsa Sándor-ház a Rózsa Sándor közben. A tízmilliós nagyságrendű közpénzből pörgetett Rózsa-sztori (szobrok, múzeum, újság, fesztivál stb.) legalább annyira féloldalasan emlékezik a múltra, mint az előbb említett emlékpark. Egyúttal aggasztóbb is, mivel egy rasszista, paramilitáris csoport, a Betyársereg elfogadtatását segítheti, mely alakulatot éppen Toroczkai alapította.

Betyárbőrben

Betyárbőrben

Fotó: MTI

A Rózsa Sándor-házban tárlatvezetést kapunk. A belépésünkkor leszögezik, hogy amit látunk, az jórészt a polgármester gyűjtése, „Toroczkai László kutatta is Rózsa Sándor életét”. A házban egy sor tárgy, festmény, ilyen-olyan dokumentum, egy dohányzacskó, könyvek, ruhák stb. vannak egymás mellé rakva, szak­mai­lag igényes narráció nélkül. A hölgy, aki feltehetően önkormányzati dolgozó, a tárlatvezetés közben olyanokat mond, hogy Rózsa Sándor „jó embert nem bántott”, és „azért került börtönbe, mert a szabadságharcot szervezte”, mindig „jó útra akart térni”, de nem engedték a körülmények. Mindez Toroczkai idealizált Rózsa Sándor-képének a közvetítése; a polgármester ugyanis meg van győződve arról, és be is akarja bizonyítani, hogy Rózsa Sándor nem volt bűnöző, a magyar ellenállás – jelentsen ez ebben az összefüggésben bármit is – és szabadságszeretet nagy alakjai közé tartozik. Pedig, már ha a történészek véleménye számít, ma inkább az a konszenzus a meghatározó, hogy a 19. századi betyárok fosztogató életmódot folytattak, így Rózsa Sándor is, aki többször ölt embert, rabolt vonatot, és bár igaz, hogy az 1848/1849-es szabadságharcban részt vett, ám csapatával etnikai tisztogatásokat végzett román falvakban, „egységét” emiatt oszlatták fel. Életéből lehetne érdekes kiállítást rendezni, de Ásotthalmon csak a betyárromantika a fontos. Nemrég – dicsekszik a tárlatvezető – egy 50 fős iskolás csoport hallhatta, milyen nagyszerű jellem volt Rózsa Sándor.

false

Toroczkai a később Ásotthalmon kiteljesedő betyármániáját már a 2010-es évek elején Budapesten, az ún. Klub64-ben is igyekezett népszerűsíteni. Ez volt a „nemzeti radikálisok” fővárosi zenés találkozóhelye, tele Rózsa Sándor-portréval. Végül be kellett zárni a klubot, állítólag hiába „volt ingyenes a koncert, a sarki éjjel-nappaliból hozták be pofátlan módon a sört, a vécét szétverték, a gipszkarton falat bezúzták”, és egyszer egy meleg férfit bántalmaztak a helyiség előtt.

false

Rasszisták és újnácik

Toroczkai „betyárügye” nem érthető meg teljesen a tágabb hazai szélsőjobbos kontextus nélkül. Toroczkai a 2000-es években megalapította a Betyársereget, amely előbb azzal tűnt fel, hogy betyárjelmezbe bújt radikálisok vonulgattak ide-oda, majd egy extremista, rasszista, rendre romaellenes akciókat vezető félmilitáns csoporttá vált, amelynek vezetője többször is nácinak nevezte magát. Toroczkai, mint korábban nyilatkozta, belső rokonságot érez a betyársággal, maga is „szívesen lett volna főbetyár”. (Mindenesetre, ahogyan a betyárok, úgy ő is rendre összetűzésbe került a törvényekkel: a 2006-os zavargások és melegellenes ügyei miatt évekig járt bíróságokra a Jobbik mostani alelnöke, továbbá korábban már több országból – Szerbia, Románia, Szlovákia – is kitiltották.) Toroczkai néhány éve betyárgúnyában, a Betyársereggel koszorúzta meg Rózsa Sándor sírját a szamosújvári börtöntemetőben, ahol többek között elhangzott, hogy „nagy példaképünk, Rózsa Sándor” „az egyik legnagyobb magyar harcos” volt. A Betyársereg vezetője a Narancsnak Rózsa Sándor név alatt küldött e-mailt, miközben a sereg tagjai szívesen jelennek meg Ásotthalmon a közpénzből finanszírozott Rózsa Sándor Fesztiválon – mindez jelzi, hogy a romák elleni „igazságosztást” hirdető, több büntetett elő­életű tagot is a soraiban tudó csoportnak milyen fontos a „jó embert sosem bántó” Rózsa Sándor, és miként talál önigazolást általa a saját tetteire. A Betyársereg egy baráti interjút is készített Toroczkaival, amelyben szóba kerül „Rózsa Sándor halhatatlan seregének feltámasztása” – ami, ugye, maga a Betyársereg.

A betyárok, középen Tyirityán és Budaházy

A betyárok, középen Tyirityán és Budaházy

Fotó: MTI

A fesztiválon és a helyi lapon kívül még egy fa is Rózsa Sándor emlékét őrzi Ásotthalom közelében, ahová állítólag egyszer felmászott a jeles betyár. A tervek szerint a Rózsa-ház mögött jövőre felhúzzák a Tömörkény-házat is a Toroczkai-skanzen újabb elemeként. A polgármester Tömörkény István iránt is élénken érdeklődik, mi több, önkormányzati pénzen meg is vette az író nemrég felfedezett balástyai házát. Bár az épületet fölkutató helybéli nem szerette volna, ha az elkerül eredeti helyéről, Toroczkai mégis lebontatta, a téglákat Ásotthalomra szállíttatta, a magyar állam pedig nemrég – uniós TOP-os forrásból – adott is 83 millió forintot arra, hogy Tömörkény-házat építsenek a Rózsáé mellé.

Benzinpénz és fizetésemelés

A Betyárseregből olykor munkatársak is kerülnek Toroczkai László mellé. Ez úgy derült ki, hogy szerettük volna megkapni a testületi jegyzőkönyveket. Bár Toroczkai László a polgármesterré választásakor jelezte, hogy átlátható önkormányzatot szeretne, ám a honlapon e dokumentumoknak nincs nyoma. Jeleztük, hogy szeretnénk átolvasni ezeket, de a megbeszélt időpont előtt nem sokkal Toroczkai ezt mondta egy interjúban: „Amikor a Magyar Narancs újságírója idejön a hivatalba, akkor odaültetem mellé a legnagyobb munkatársamat, akit a Betyársereg-vonalról ismerek még régről. Ő fog vigyázni a Magyar Narancs újságírójára.” Ez a hatalmas korábbi betyár valójában Tari, akiről korábban a Die Weltből szerezhetett tudomást a magyar nyilvánosság: a németek riportjából kiderült, hogy Tari – aki mezőőrként a határon átjutott menekültekre vadászik –, korábban kidobó volt, sokat „rágózik, soha nem nevet és komoran néz”, amúgy „terepszínű nadrágot visel, fegyvere van, megjelenése félelmetes, karja lócomb vastagságú”. Mivel nem szerettem volna órákon át úgy dolgozni, hogy közben egy ilyen legény liheg a nyakamba, inkább kifizettük az önkormányzat által kért 40 ezer forintot, hogy elküldjék az egyébként törvényi kötelesség szerint elkészítendő és nyilvános jegyzőkönyveket. Megérte: enélkül nem tudnánk, hogyan emelkedik Toroczkai díjazása, aki azzal az ígérettel lett Ásotthalom polgármestere, hogy csak a minimálbérnek megfelelő összeget veszi fel, a többit egy alapítványnak utalja. A jegyzőkönyvek szerint azonban előbb bruttó 400 ezer forint fölé emelték a díjazását, majd az idén 548 ezerre. Toroczkai ezen felül 2015 óta költségtérítést kap (kezdetben havi 67 ezer forintot), és a benzinköltségeit is az önkormányzat állja – ebből aztán lett egy kisebb balhé is az ezekről döntő testületi ülésen. Egy képviselő szerint „a költségtérítést és az autóhasználatot együtt nem tudja felvállalni a lakosság felé”, míg egy másik képviselő egy nyílt ülésen, a lakosság bevonásával szerette volna mindezt megvitatni. Erre nem került sor, sőt 2017. év elején nemcsak Toroczkai díjazását, hanem a költségtérítését is megemelték, utóbbit 82 ezer forintra. Cikkünk megjelenéséig közel 2,3 millió forint költségtérítést kaphatott a polgármester, az ezen felüli benzinköltséget azonban nem árulták el. Illetve, ezt is csak pénzért tennék meg, mert az adatok összesítése az önkormányzat 20 munkaóráját emésztené föl, ami újabb 25 ezer forintunkba fájt volna. Toroczkai nem válaszolt azon kérdésünkre, hogy miért nem publikusak a jegyzőkönyvek, és – talán ironizáló szándékkal – ezt írta: „Testületi üléseink nyilvánosak, bármikor, bárki betekinthet a munkánkba. Kevés önkormányzat van, ami annyira átlátható, mint az ásotthalomi.”

false

 

Fotó: MTI

Jobbikosított önkormányzat

Az önkormányzatnál mégsem ez a legfontosabb változás, hanem az, hogy a korábban független testületből többen elindultak a Jobbik irányába, sőt, ma már a törvényességi felügyeletet ellátó jegyző is a polgármester kapcsolatrendszeréből került ki. (Toroczkai kulcsembereiről lásd keretes írásunkat.) A jegyzőkönyvekből az derül ki, hogy kialakult egy a polgármesterrel soha szembe nem menő többségi csoport, még leg­inkább Nyerges Zsolt az, aki a legtöbbször felemeli valami ellen a szavát. Érdeklődésünkre a helyi vállalkozó elmondta: súlyos problémának tartja, hogy a testületi anyagok előzetes kiküldése sokszor csak előző este történik meg, így a munka és a család mellett nem mindig megoldható ezek áttanulmányozása – nem csoda, hogy többször is felkészületlenül kell szavazniuk. Ez állítólag mást nemigen zavar Nyergesen kívül, a többség a polgármester szándékának megfelelően voksol. „Többször jeleztem ezt a problémát Toroczkai Lászlónak, de nincs változás.” Szerinte a helyi rendezvények költségvetése sem eléggé átgondolt, ezt legutóbb is „jeleztem a polgármesternek, remélem, hogy itt lesz változás”.

Toroczkai csapata

Amióta Toroczkai László a polgármester Ásotthalmon, a Jobbik térnyerése figyelhető meg több szinten az amúgy kisméretű önkormányzatnál. A Jobbik jelöltje volt Derjanecz Vilmos Gyula a 2010-es önkormányzati választáson, de a testületbe nem jutott be. Miután Toroczkai polgármester lett, Derjanecz kapta meg a Várostanya nevű önkormányzati cég vezetését 2014 végétől 2017 elejéig.

Idén szeptembertől az a Hajnal Péter az új jegyző, aki egy szegedi hírportál szerint korábban feltűnt a HVIM-ben, illetve a 2012-ben alapított Innovatív Kommunikáció Alapítvány (IKA) képviselője volt, amely közpénzen szervezte a Rózsa Sándor-kultuszt Ásotthalmon (a helyi lap neve: Rózsa Sándor Népe). Az IKA a testületi jegyzőkönyv szerint egy ásotthalmi amfiteátrum tervezésére az önkormányzattól 600 ezer, majd további 200 ezer forintot kapott. Rákérdeztünk Toroczkainál, milyen amfiteátrumról lenne szó, de szerinte nem közvetlenül tervezési munkálatokra kapta a pénzt az alapítvány, hanem a megítélt összeget „működési költségekre, pályázati önerőre és a működésével összefüggésben kisebb értékű tárgyi eszközök vásárlására költötte”. Az alapítványt képviselő Hajnal és Toroczkai évekig együttműködött, ám a polgármester semmi kizáró okot nem lát abban, hogy régi ismerősét vette fel törvényességi ellenőrnek az önkormányzathoz. Toroczkai a helyi lapban jelentette be Hajnal érkezését: a „korábbi jegyzővel az útjaink egy hosszú beszélgetést követően elváltak. Azt a bizonyos beszélgetést én kezdeményeztem (…)” Hajnal Péter a hivatalba lépésekor IKA-beli posztjáról lemondott, helyére az a Dobó Veronika került, aki sokáig független képviselő volt, az idén azonban megalapította a Jobbik helyi szervezetét. Dobó a képviselőségen túl Toroczkai személyi asszisztense (!) is, derült ki egy nekünk elküldött leveléből. Nem csak ő közeledett a Jobbik felé a testületből: Fackelmann István alpolgármester is függetlenként dolgozott, de a múlt héten bejelentették, hogy a tavaszi országgyűlési választásokon ő lesz a Jobbik egyik Csongrád megyei jelöltje. Fackelmann-nak az év elején emelték a díjazását 200 ezer forintra, és ő is kap már költségtérítést (30 ezer forint/hó).

Varga László a Hatvannégy Vármegye Alapítvány kurátoraként, másrészt vállalkozóként is feltűnik Ásotthalmon. Varga a HVA kuratóriumi elnökeként pályázott többször is a Délvidéki Emlékpark megvalósítására igényelt pénzekre, és nyert is. Varga volt ezenkívül a Toroczkaihoz köthető Balkan Bt.-nek az első ügyvezetője, majd kültagja (ez a cég is segített a Toroczkai főszerkesztésével működő Magyar Jelen kiadásában, amelyre – mint az táblázatunkból is kitűnik – a Jobbiktól mentek a közpénzmilliók). Ásotthalom szempontjából ennél érdekesebb a Dave-Safety Vagyonvédelmi Kft., amely az atlatszo.hucikke szerint segítette Toroczkai 2013-as kampányát; a cég üzemeltette az ásotthalmi strandot. „Toroczkai nyíltan kampányolt a strand segítségével. Az Ásotthalom Strandjának kedvelői nevezetű oldalon osztotta meg például a lakossági fórumairól szóló meghívót adminként. Rendezvényeket is szerveztek, ilyen volt például az I. Rózsa Sándor-fesztivál. Nyilván ez is sokat segített abban, hogy csont nélkül vitte a választást” – fogalmazott az Átlátszó egyik forrása. A később eladott, ma kényszertörlés alatt álló Dave-Safety másik tagja egy ásotthalmi gazdálkodó, H. Géza. Ő is akkor érkezett, majd távozott a cégből, mint Varga. A H.-tól vett tanyán lakik Toroczkai, ahogyan azt a földet is, amelyen a Délvidéki Emlékpark található, szintén H.-tól vette meg a Hatvannégy Vármegye. A Toroczkai vezette önkormányzat több földet is vett H.-tól, például az emlékpark mellettit is; a park arrafelé bővülne. H.-nak a lakásában volt az Azonosságtudat Alapítvány ásotthalmi székhelye („szívességi használat”), sőt a rokona is bekerült az alapítványba. (Az Azonosságtudat Alapítvány Toroczkai lapját, a Magyar Jelent finanszírozta 2010 után milliókkal jobbikos forrásból.) Érdekes szereplő Márki József fafaragó is, aki 2013-ban azzal hívta fel magára figyelmet, hogy DK-sként kijelentette, Toroczkaira fog szavazni. Hamarosan kapott is megbízást a polgármestertől, ő faraghatta ki Rózsa Sándor alakját. Erre is a HVA biztosított pénzt.

Az önkormányzatban komoly vita volt a nagy nyilvánosságot kapott ásotthalmi rendeletről is, amely mecsetépítési stopot vezetett be, és a muszlim vallás mellett a „homoszexualitás” gyakorlását is megtiltotta. A Csongrád Megyei Kormányhivatal jelezte törvényességi aggályait, és februárban ennek a megtárgyalásakor alakult ki vita az ásotthalmi testületben. Az egyik képviselő szerint „átgondolatlan rendelet volt. A rendelet (…) ártott Ásotthalom hírnevének, a müezzin tiltása felesleges, a biztonságérzetet nem javítja a burka tiltása”. Nyerges Zsolt pedig azt mondta: „Provokatív döntés volt, nem volt indok rá. Toroczkai László képviselhet ilyen álláspontot, de javasolnám, hogy mint a Jobbik alelnöke, tegye ezt.” E két képviselő azt javasolta, hogy fogadják el a megyei kormányhivatal állásfoglalását, és töröljék el a rendeletet, de Toroczkai ezt személyes ügy­ként kezelte, és a támogatóival megszavazták a Kúria bevonását a vitába – de hamarosan az Alkotmánybíróság megsemmisítette a rendeletet. (Emellett egy határozat született, ami Toroczkainak volt igazán fontos: csatlakoztak a kerepesi önkormányzat amnesztiakérelméhez, amely kegyelmet akart kijárni a terrorista vádak miatt első fokon 13 évre elítélt Budaházy Györgynek. Amúgy a Magyarok Nyilai is kapcsolódik Toroczkaihoz, amennyiben Budaházy vallomása szerint Toroczkai részt vett a szervezet toborzásain. Budaházy egy interjújában a Hunnia Mozgalom alapítójaként említi Toroczkait, aki polgármesterként ilyen ügyeket is felkarol.)

Végül egy beszédes adat a választásokról: Ásotthalmon 2002-ben és 2006-ban csaknem 1500-an szavaztak a polgármester-választásokon, míg 2010-ben alig valamivel többen, mint 1300-an, és ez így volt a 2013-as időközi választáson is; ez a választásra jogosultak 40-45 százaléka. Ezeken rendre két vagy három polgármesterjelölt indult, ám 2013-ban, amikor Toroczkai először nyert, az egyik független jelölt az utolsó pillanatban visszalépett. Amikor megkérdeztem ennek okáról, közel négy évvel az eset után is azt mondta, nem publikus az ügy, nem akar beszélni róla. Szűk egy évvel később, 2014 őszén Toroczkainak már nem volt egyetlen ellenfele sem. Ekkor a választók kicsivel több mint negyede szavazott rá (csaknem 850-en). Az egy évvel korábbi időközihez képest a szavazók egyharmada otthon maradt, negatív részvételi csúcsot állítva be ezzel. De Toroczkai győzelméhez akkor már ennyi is elég volt.

false

 

Fotó: MTI

 

*

Mivel Toroczkai László az egyes felmérések szerinti legnagyobb ellenzéki párt alelnöke, kíváncsi voltam, mit gondol néhány korábbi nyilatkozatáról. Arról például, amit a romákról mint „etnikai csoportról” mondott 2012-ben, amikor Devecserben vonult a Jobbik, a Betyársereg és a Toroczkai vezette HVIM a helyi romák ellen. Ahol „ők megjelennek (mármint a romák – a szerk.), ott a pusztítás, a pusztulás és a rombolás és a rettegés jelenik meg. És két lehetőség van, kedves testvéreim. Az egyik, hogy van olyan kormányzat (…), amelyik megfogja őket és kihajítja az országából. (…) Van még egy olyan lehetőség, amit az arab államokban szoktak alkalmazni velük szemben. Hát ott általában dögkutakban végzik. Vagy az akasztófán, mint Iránban” – mondta akkor Toroczkai. Egy évvel korábban, 2011-ben így beszélt Gyurcsányról a Magyar Szigeten: „Én is nagyon sokszor mondtam, hogy agyonlőném Gyurcsány Ferencet”, illetve „szívességet tettünk volna a magyarságnak, ha tizenéves korában, a KISZ-táborban lőttük volna agyon”. Könyvében pedig felidézte, hogy amikor a Parlamentben egyszer együtt vécézett Horn Gyulával, a piszoárnál állva „arra gondoltam, hogy bele is fojthatnám valamelyik vécé­kagylóba, a fél ország hálás lenne”. Amikor megkérdeztem Toroczkaitól, hogy ezeket ma, Jobbik-alelnökként is vállalhatónak tartja-e, kurtán csak annyit válaszolt: „Igen.”

Toroczkai ma az ötödik legnépszerűbb magyar politikus a Facebookon, bőven 100 ezer feletti követővel. A polgármester és Jobbik-alelnök legsikeresebb posztjai azok, amelyeken elfogott, földön ülő vagy fekvő menekülteket mutogat. Az ilyen fotókat ezrével lájkolják egyre gyarapodó támogatói.

szerző
Nagy Gergely Miklós
publikálva
2017/38. (09. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 6 FGy8
    FGy8
    2017. november 02., csütörtök 02:36
    Valaki magyarázza el nekem, miért nincs börtönben, ha egyszer 2006-ban ő vezette át a csőcseléket a parlamenttől tévét ostromolni?
  2. 5 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2017. október 05., csütörtök 21:00
    Országvédő betyárok így, wassalbis hídépítők úgy, bunyóspityus mélységű ideológia amúgy, azért náluk is nagy úr a pénz, a megemelt javadalmazás, a költségtérítés.
  3. 4 Kovacs
    Kovacs
    2017. október 05., csütörtök 18:32
    A Fidesz már időközben nagyobb "csürhe", mint a csürhe Jobbik. Az ország elcsürhült: Csürhe csürhének csürhéje lett. Kompletten.
  4. 3 yoyo
    yoyo
    2017. október 05., csütörtök 11:56
    a csürhe már rá van szabadulva az országra
  5. 2 galambocskám
    galambocskám
    2017. október 05., csütörtök 11:19
    Ez a csürhe szabadulna rá az országra ha a jobbik kormánypozícióba kerülne.

    Viktor!

    Nyírd ki ezeket légyszí, mert még téged is elég nehéz elviselni.

    Előre is kösz.!

    Híved, grrr néni.
  6. 1 rworse
    rworse
    2017. október 05., csütörtök 10:40
    A jó Laci betyár.

Komment írásához