Zűrök és kérdőjelek a kétmilliárdos támogatással megdobott repülőgépprojekt körül

szerző
Katus Eszter
publikálva
2017. szept. 14., 06:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Pedig ez az „év beruházása” Pécsett, ám amint közelebb mentünk a projekthez, furábbnál furább dolgok derültek ki.

Repülőgépgyártó üzem alapkövét tették le augusztus 26-án a pogányi repülőtér szomszédságában, Pécstől tíz kilométerre. Az összesen 5,1 milliárdos beruházás – amelyet az évtized legnagyobb baranyai fejlesztéseként aposztrofált a pécsi városvezetés – jelentős, de nem a legnagyobb részét a magyar állam állja: a kormány 2 milliárd forinttal szállt be az üzletbe.

Balról az első Páva Zsolt pécsi polgármester, balról a negyedik Csizi Péter parlamenti képviselő

Balról az első Páva Zsolt pécsi polgármester, balról a negyedik Csizi Péter parlamenti képviselő

Fotó: Katus Eszter

A megbízott cég a Magnus Aircraft – épp miatta lesz érdekes ez a sztori, mert fura dolgokra bukkantunk a vállalkozással kapcsolatban.

– Információink szerint a Magnus két mérnöke ellen jelenleg is folyik eljárás, mert egy általuk összeszerelt gép lezuhant, és több ember meghalt.

– Eközben a Magnus tagadja, hogy köze lenne egy régebbi magyar repülőgépgyártó céghez, amit csalás és hűtlen kezelés miatt számoltak fel. Ám a dolgozók egy része ugyanaz, és a tulajdonosok között is van átfedés.

– Emellett a Magnus többmilliárdos fejlesztéseket jelentett be az elmúlt egy évben, azonban a tervek mögött nem látszik a fedezet.

Lezuhant gép

Több cég is feltűnik a Magnus-sztoriban (ezeket keretes írásunkban próbáltuk summázni), a lényeg ennek kapcsán az, hogy – némi túlzással – a korábban elég nagy pácba került cég új és új nevek alatt születik újjá, kisebb-nagyobb részletekben. Azaz egyfajta kapcsolat állapítható meg a Corvus Aircraft és a Magnus között – de ugorjunk vissza a 2000-es évekbe, ahol történetünk kezdődik!

A cégek

1. Corvus Aircraft (Ballószög) – Voloscsuk András, Gecse Tamás, (mérnökök: S. Sándor, P. János)

2. Corvus Hungary (Ballószög) – Voloscsuk András, Katona Imre

3. Magnus Engineering (Kecskemét) – Corvus Hungary – Katona Imre, Tarány Gábor, Boros László

4. Magnus Aircraft (Kecskemét) – Katona Imre, Tarány Gábor, Boros László (mérnökök: S. Sándor, P. János)

Kecskeméttől nem messze, Ballószögön 2004-ben alakult egy cég, amely repülőgépeket kívánt fejleszteni és gyártani – ez volt a Corvus (azaz Holló) Aircraft. A mérnök és tulajdonos Voloscsuk András, valamint Gecse Tamás vezette csapat ki is fejlesztett egy kisrepülőt, ami a Corvus Corone nevet kapta. Csakhogy ebből a gyártmányból 2007-ben két darab is tisztázatlan körülmények között zuhant le, összesen négy ember halálát okozva így. (Mindez nehéz helyzetbe hozta a céget, bár ennek ellenére sikerült kifejlesztenie a Corvus Racert, amit Besenyei is használt műrepülései során, illetve a Corvus Phantomot.) A baleset után a hatóságok a cég felelősségét a két gép lezuhanása – főként a bugapusztai eset – kapcsán, másrészt a NAV csalás miatt indított ellenük eljárást. A gyanú szerint ugyanis fiktív számlákkal igazolták a 400 millió forintos támogatás elköltését. Utóbbi miatt a cég ellen felszámolási eljárás indult 2011-ben, az eszközöket és tervrajzokat lefoglalták.

Új cégek, régi szereplők?

A történet azonban itt nem ért véget. A volt fideszes ballószögi polgármester, Katona Imre ugyanis elhatározta, hogy megmenti a gyártást, és a romokon új céget alapított 2011-ben, a Corvus Hungaryt.

Ebben a Corvus Aircraft egykori mérnöke, Voloscsuk András – mivel akkor még eljárás folyt ellene – nem lehetett tulajdonos, ám rokonai alapítottak egy céget, az Aero Projekt Kft.-t, amelyen keresztül Voloscsuk is csatlakoztak a projekthez, és velük tartott az egykori dolgozók egy része is - mindezt a Corvus Aircraft egyik volt dolgozójától tudtuk meg. (Az OPTEN adatai szerint az Aero Projekt Kft.-t idén nevezték át Composite Projectre.) A kapcsolatot ez a Corvus Hungary-s weboldal is bizonyítja:

Kép a Corvus Hungary ma már nem működő honlapjáról

Kép a Corvus Hungary ma már nem működő honlapjáról

 

 

A Corvus Hungary folytatta tehát a repülőgépgyártást, elvileg új alapokon. Voloscsuk vezetésével kifejlesztették a Corvus Fusiont, amit Olaszországban gyártottak le, ugyanakkor Kínában is készítettek hasonló gépeket. Ott szintén Voloscsuk volt a mérnök, az volt a Corvus-China, eközben Voloscsuk tagadta, hogy bármilyen visszaélés történt volna a Ballószögön zárolt, egymilliárdot is meghaladó értékű vagyonnal, mivel azt ő maga adta át az adóhatóságnak, hiánytalanul. Vagyis a repülőgépek terveit elvileg nem vitték tovább - ehhez képest hamarosan egy, a Corvus gépekre nagyon hasonlító kisrepülőt mutatott be a Magnus Aircraft Zrt, a Magnus Fusiont. Aki arra gyanakszik, hogy ehhez is köze lehet az eddigi cégeknek és szereplőknek, nem téved.

Katona Imre – ő a korábbi ballószögi polgármester – új partnereket keresett a repülőgyártáshoz, és talált is: így lett a Corvus Hungary-ből Magnus Engineering Kft., és így alakult meg 2014-ben a Magnus Aircraft is. Jelenleg mindkét cégben ugyanaz az ember, Boros László tölti be a cégvezetői posztot. (Az Engineering az Opten cégtár tanúsága szerint veszteséges, bár mérleget tavaly nem adtak le.) A Magnus Aircraft Zrt. többek között Katona Imre, Tarány Gábor és Boros László cége.

A közös pontok ellenére Boros László, a Magnus vezérigazgatója a magyarnarancs.hu-nak azt mondta, a Corvus Hungary egyenlő a Magnus Engineeringgel, más kapcsolat nincs az említett négy cég (ld. Corvus Aircraft, Corvus Hungary, Magnus Engineering és a Magnus Aicraft) között. Következő mondatában azonban Boros elárulta, hogy a Corvus Aircraft volt mérnöki gárdája jelenleg a Magnust erősíti... Az a mérnöki gárda, amelyből két fő ott ült a vádlottak padján Voloscsuk mellett még most, tíz évvel a bugacpusztai tragédia után is. (A vád egyébként az, hogy a repülőgép, amit összeraktak, szétesett a levegőben, ezzel két ember halálát okozva. Kérdésünkre a Kecskeméti Járásbíróságon elmondták, hogy az ügyben legutóbb nem jogerős felmentő ítélet született a megismételt eljárásban, amellyel szemben az ügyész fellebbezést jelentett be. Az iratok jelenleg a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen vannak. Amennyiben a Főügyészség a fellebbezést fenntartja, másodfokon a Kecskeméti Törvényszék dönt.)

A Magnus Fusion és a „nagybátyó”

Bár a cég hangsúlyozza, hogy a Magnus Fusion saját fejlesztés, egy sajtóközleményükben mégis a még Ballószögön gyártott Corvus Racert nevezik rokonnak, pontosabban „nagybátynak”.

Megkérdeztük a Magnust, miben mutatható ki ez a rokonság, Boros László azonban kijelentette, hogy a Fusion teljesen új fejlesztés, bár „a szárny profilja rendkívül hasonló”.

Íme a Corvus Fusion

false

 

Ez pedig a hasonló Magnus Fusion:


false

 

Fotó: Katus Eszter

 

Arra is rákérdeztünk, a „rokon” Racer tervrajzainak ki a tulajdonosa, és hogy ezeket megvette-e a Magnus, erre azonban a vezérigazgató nem reagált.

Röpködő milliárdok

A kissé zűrös cég múltján kívül akad még más érdekesség is. A 14 fős Magnus ugyanis az elmúlt egy évben összesen kb. 12 milliárd forintos beruházást jelentett be, egyet például Kínában, erről az MTI számolt be így: 2016 szeptemberében a „Magnus és a kínai Tianshan Industrial Group közös vállalatot hoz létre 30 millió euróból”. Szintén az MTI adta hírül 2016 októberében (alig egy hónap múlva), hogy „közel hárommillió dollárból, zöldmezős beruházásban repülőgép összeszerelő és karbantartó üzemet épít az Egyesült Államokban a kecskeméti Magnus Aircraft. Végül idén augusztusban az is kiderült, hogy a Magnus Aircraft Pécs melletti Pogányban is épít repülőgép gyárat több mint 5 milliárd forintból. Mivel az OPTEN adatai szerint a Corvus Hungary/Magnus Engineering veszteséges volt 2016-ban, és a Magnus is szerény eredményeket produkált 2016-ig (2015-öt 69,8 millió forintos árbevétel mellett 7,2 milliós üzemi veszteség és 9,2 millió forint adózott veszteséggel zárta a cég, míg egy évvel korábban 15 milliós adózás utáni vesztesége volt) megkérdeztük, miből finanszírozzák a 30 millió eurós kínai üzletet, a közel hárommillió dolláros texasi beruházást és a pécsi gyár több mint 3 milliárdos önrészét? Erre Boros László leszögezte, nincsenek anyagi gondjai a cégeknek, a Magnus Aircraft eredményességét pedig a „professzionális cégszemlélet változtatta meg”. A kínai fejlesztést a vegyes vállalat finanszírozza, az amerikai fejlesztést pedig az amerikai leányvállalt. „A hazai beruházást hitel és tulajdonosi hozzájárulás teremti meg” – közölte a vezérigazgató.

Mindez azért érdekes, mert a Magnus Aircraft jegyzett tőkéje mindössze 183 millió forint, ez aligha képezhet alapot egy több milliárdos hitelfelvételhez. A tulajdonosi hozzájárulás már érdekesebb lehet, hiszen a cégben részvényes egy bizonyos kecskeméti Aerotech Engineering Repülőgépfejlesztő és Szolgáltató Kft., amelyben Katona Imre érdekelt, és amely ellen végrehajtási eljárás is indult 2015-ben, illetve a FERR-RÁTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.. Utóbbi - Tarány Gábor részesedésével - 2004-ben alakult, és idén a 106 fős Tésára tette át székhelyét. A Petőfi utca 16., ahova bejegyezték a céget, a Google Maps alapján egy parasztház, a polgármester sem tudott róla sokat. Igaz, ő le is szögezte, hogy telefonon nem ad ki semmilyen információt. Az ingatlan népszerű, több vállalkozás székhelyeként szolgált már. (Tésa valószínűleg azért ilyen vonzó, mert a faluban nem kell iparűzési adót fizetni.) Az üzlet jól mehet, 500-600 millióról tavaly 1,1 milliárdra ugrott saját tőkéje.

Miért éppen kisrepülő?

A Magnus Aircraft kompozit anyagokból készít kétüléses repülőgépet, amely műrepülésre alkalmas. A gépekből van benzinnel és elektromos árammal működő modell is. A gépek így jóval könnyebbek, alacsonyabb a környezetterhelésük és fenntartási költségük, mint más gépeknek. Ezekre a kisrepülőgépekre azért lehet most igény, mert akár harmad- vagy negyedáron lehetne a pilótaképzés önköltségi óradíjait biztosítani, ráadásul a kisgép alkalmas lenne a kereskedelmi pilóták számára kötelezően előírt vészhelyzeti képzésben és a hobbicélú alap-pilótaképzésben is. Mindehhez azt is hozzá kell venni, hogy a kötelező alap óraszámait az elmúlt időszakban emelték is, azaz a cégeknek érdekük, hogy megbízható, de olcsóbb képzési intézményeket válasszanak.

 

A híradások tévednek

A pogányi alapkőletételnél a cég képviselői újságírói kérdésre elmondták, a kecskeméti gyár 25 dolgozója nem lesz elbocsátva, de az üzem valószínűleg megszűnik. Ez azért furcsa, mert a korábban már említett MTI és BAON cikkekben egyértelműen leírták, hogy a kínaiakkal közös 30 millió eurós beruházásnak köszönhetően 600 fősre fogják bővíteni a kecskeméti gyárat 2018 végére, és növelik a kapacitást is. Ha viszont a kecskeméti gyár bezár, Pogányban pedig 105 főnek adnak munkát 2018 végére, hova veszik fel a fennmaradó 500 főt? Boros erre azt válaszolta a magyarnarancs.hu-nak, hogy „az akkori híradások is (mint most) tévednek, tévedhetnek. Az időtervet nem, a hosszú távú terveinket viszont leírták.” Illetve, hogy „az idő mindig érettebbé teszi az embert. A most bejelentett projekt (lásd pogányi üzem – a szerk.) a hosszú távú terveink első lépése”. Azt is megkérdeztük, hogy a Magnus kötötte-e az áthelyezést az állami támogatáshoz, vagy az állam – erre Boros azonban mindössze annyit közölt, hogy hosszú tárgyalások előzték meg mind a projekt beadását, mind a helyszín kiválasztását, „hiszen ez egy nagy és komoly döntés”. A továbbiakról azonban „sajnos nem rendelkezik információkkal”.

false

 

Fotó: Katus Eszter

Mivel Pécsett az évtized beruházásának nevezték a repülőgépgyár megépítését, az állam pedig két milliárd forint közpénzzel támogatja a céget, sok eddig megválaszolatlan részletkérdést is intéztünk a Magnus felé. Így például, hogy bírni fogja-e a kapacitást (éves szinten 200 gép gyártását) a 2000 négyzetméteres gyár, milyen munkarendben dolgoznak majd az alkalmazottak, meddig tart a gépek tesztje, hol fogják raktározni a kész gépeket, az elkészült gépekre van-e már vevő, jelenleg hány Magnus által készített repülőgép van használatban és hol, egy gép gyártása kb. mennyibe kerül és mennyi az eladási ár. Ám Boros László nem kívánt beavatni a részletekbe, csak annyit árult el, hogy mivel a teljes tervezett beruházás 7500 négyzetméter lesz, ez lehetővé teszi majd az említett kapacitást, illetve, hogy jelentős lekötött rendelés állománnyal rendelkeznek, így a kapacitás kihasználtsága nem veszélyeztetett. „A továbbiak egyedi igényektől függenek” – tette hozzá.

 

Frissítés: a beruházó cég reagált cikkünkre a megjelenés után, ennek alább helyet adunk:

A Magnus Aircraft Zrt. 2017. augusztus 9-én beadta terveit a repülőtér közel 3 hektáros területére kiírt nyílt hasznosítási pályázatra. A pályázat elnyerésével a cég megkezdheti beruházását, melynek eredménye egy közel 7500 nm-es gyártó üzem lesz, a hozzá tartozó infrastruktúrával, irodahelyiségekkel. A beruházás 5,1 milliárd forintos, melyhez a magyar állam 2 milliárd forintos vissza-nem-térítendő támogatást ad, melyért cserébe a Magnus Aircraft Zrt komoly vállalásokat tett, ami a térségben mindenféleképpen pozitív fejlődést eredményez majd. A fennmaradó rész hitelből és tulajdonosi hozzájárulásból lesz finanszírozva. A cégnek nincsenek anyagi gondjai. A kínai fejlesztést a vegyesvállalat finanszírozza, az amerikai fejlesztést pedig az amerikai leányvállalat. A magyarországi vállalatokban semmilyen külföldi tőke nincs. Mind a Magnus Engineering Kft. és a Magnus Aircraft Zrt. a törvényi kötelezettségnek megfelelően az éves beszámolóját mindig időben elkészítette és közzé tette. És mind a két cég továbbra is Katona Imre és Tarány Gábor tulajdonában áll, Boros László kizárólag vezérigazgató, illetve ügyvezető pozíciót tölt be.

 

szerző
Katus Eszter
publikálva
2017. szept. 14., 06:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1 rworse
    rworse
    2017. szeptember 14., csütörtök 11:22
    Magna Crafta.

Komment írásához