Itt a friss Ángyán-jelentés! – Sok földet vittek az izsáki polgármester fiai

szerző
Fónai Imre
publikálva
2017. febr. 15., 06:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Mondokék mellett olasz és belga tarolókra bukkant a volt államtitkár, aki ezúttal Somogy megye földárveréseit vette górcső alá, és nyers vazallusrendszerről ír.

„Összességében a megyei földárverési adatok azt az állami földbérleti pályázatoknál tapasztaltakkal teljes mértékben megegyező tendenciát mutatják, hogy egy szűk, kedvezményezett kör darabszámra kevesebb, ám európai, családi gazdasági léptékkel mérve nagy területeket – általában előbb bérlet, majd tulajdon formájában – szerez meg magának, míg viszonylag sokan darabszámra sok, ám igen kicsi, dirib-darab földhöz jutnak” – ez az egyik konklúziója Ángyán József legfrissebb, Somogy megyéről szóló földjelentésének, amelybe először a magyarnarancs.hu pillanthatott bele.

Ángyán József

Ángyán József

Fotó: Németh Dániel

 

Szemben a propagandával

Az olasz Benetton, német bankárcsalád somogyi intézői, a két vadászházáról elhíresült izsáki fideszes polgármester fiai – ilyen nyerteseket talált Ángyán József, amikor a földárverések Somogy megyei adatait összesítette. A volt államtitkár a kormányzati propagandával ellentétben

Országos összesítés

Korábban készített országos összesítésünket itt érheti el.

arra jutott, hogy a helyben élő családok a dobra vert földek egyharmadához jutottak hozzá, a földek kétharmadát harminchat nagy érdekeltség szerezte meg. „Nagybirtokosok, spekulánsok, üzleti érdekkörök” – Ángyán megfogalmazása szerint ők az állami földek értékesítésének nyertesei Somogyban.

A húsz hektár alatti földeket megszerző kicsik mindössze a dobra vert terület hat százalékához juthattak hozzá. Helyi lakos az 570 licitre bocsátott birtoktestből 233-at tudott megszerezni, ez ugyan 41 százaléka rúg, de a földterület arányában még kisebb a részesedésük: csupán 35 százalék.

Az exállamtitkár összesítése alapján Somogyban a földek 70 százaléka licit nélkül, tehát kikiáltási áron került új tulajdonosához. Százmillió forint fölötti áron kelt el az összes áruba bocsátott birtok területének 27 százaléka. „Olyan nagy méretű birtoktesteket hirdettek meg, amelyeknek akár több száz millió forintos vételárával a valóban helyben élő, ténylegesen gazdálkodó családok nem tudtak versenyezni” – állítja jelentésében Ángyán.

A 20 hektár alatti területhez jutók összességében Somogyban akkora területet szereztek meg (715 hektárt), mint a földekért a legtöbbet fizető somogyi toplistaelső belga-magyar Claessens család összevásárolt földjeinek (918 hektár) háromnegyede. „Felsőház és alsóház” – nevesíti a két „kasztot” Ángyán, megjegyezve: az utóbbi kategória a kicsiké, akiknek csak morzsák jutottak, de folyton rájuk hivatkozik a kormánypropaganda.

Az izsáki polgármester fiai

Majdnem minden tizedik hektár elárverezett állami földterületet külföldi vagy külföldi származású kettős állampolgár nagybirtokosok (belgák, németek, olaszok, osztrákok) szereztek meg – áll a jelentésben.

false

 

Fotó: MTI

 

Kafkai történet Somogyból

Egy lidérces földperről írtunk korábban, amelynek kapcsán épp a helyi gazdák kerültek bajba.

Köztük vannak nagy agrárcégekből álló belga családi holdingot vezetők éppen úgy, mint a 6 ezer hektáros somogyi birtokkal rendelkező olasz multimilliárdos divatdiktátor, Carlo Benetton magyarországi olasz intézői, vagy a magyar államtól még a rendszerváltást követően a dél-balatoni Nagyberekből 8 ezer hektárt 99 évre, hektáronként 10 forintért bérbe kapó német Braun bankárcsoport cégének német vezetője.

De feltűnik a somogyi nyertesek között Mondok József, a vadászházairól elhíresült izsáki fideszes polgármester két fia is: ifjabb Mondok József és Mondok Izsák Bálint a Somogy megyei Karádon és a szomszédos Andocson nyert két-két birtoktestet, összesen 177 hektárt, 158 millió forintért. (Édesapjuk, Mondok József, a Bács-Kiskun megyei Izsák fideszes polgármestere előbb az ottani, majd a karádi, egyaránt uniós pénzből épített, de vendégfogadásra nem vagy alig használt vadászházával került az országos sajtó figyelmébe az elmúlt hetekben. Mondokéknak a somogyi Karád a kedvenc vadászterületük.)

Főbb megállapítások

A három legnagyobb nyertes érdekeltség (nagybirtokosok, üzleti körök) a dobra vert somogyi föld egyötödét vitte el. Az agrárszakember úgy véli, a gazdálkodni akaró helybéli családok, fiatalok elől (Somogyban és másutt is) happolták el a földeket, mert ma még az európai árak töredékéért tudtak földhöz jutni, néhány éven belül azonban, a földárak kiegyenlítődése után megsokszorozhatják  a befektetett pénzt. „Feudális, hűbéri birtokrendszer alakult így ki – írja Ángyán –, államilag támogatott földspekulációval, intézményesített földrablással.”

Íme néhány fontos megállapítás, összesítés, konkrétum közvetlenül Ángyán József tanulmányából (a kiemelések, aláhúzások Ángyántól származnak):

– Az elárverezett területek több mint 2/3-át, 8188 hektár összterületű 294 db birtoktestet mindössze 36 nagy – 100 ha fölötti földterülethez jutott – érdekeltség 69 nyertes árverező tagja szerezte meg. Az érdekeltségek legerősebb, felső 18,8 százaléka tehát az összes aranykorona-értéknek 70,3 százalékát, a földterületnek pedig 67,8 százalékát vásárolhatja meg.

– A legtöbb birtoktestet, 32 db-ot az Ágh-Csincsi család (...), szerezték meg. Őket követik a Szukics–Maurer–Barna–Bede–Péter üzleti érdekkör tagjai (...), 30 db megszerzett biroktesttel. A rangsor harmadik helyére a CLAESSENS-GROUP Companys tulajdonosai, a Belgiumból áttelepült Claessens család tagjai (...) kerültek, akik 28 db birtoktesthez jutottak.

A legnagyobb terület (918! ha, az elárverezett megyei összterület 7,6 százaléka) tulajdonjogát ugyanakkor a már említett CLAESSENS-GROUP Companys tulajdonosai, a Belgiumból áttelepült nagybirtokos Claessens család tagjai (...) szerezték meg.

E három – legnagyobb területhez jutott – legerősebb agrárholding-vezető, nagybirtokos érdekkör tehát, 18 nyertes árverező tagja nevén összesen 2198! ha területet szerzett meg a megyében elárverezett állami területekből, ami az összes árverésre bocsátott megyei területnek közel 1/5-e!

100-200 hektár nagyságú földterületet, összesen 2830 ha (23,4 százalék) állami termőföldet 29 nyertes árverező tagja révén további 21 érdekeltség szerzett. Köztük pl. egy olasz testvérpár, Rappóék (108 ha)Isacco (Görgeteg – IT – Vó Vecchio) és Manuel (Kadarkút – IT – Vó Vecchio) – Carlo Benetton olasz multimilliárdos divatdiktátor magyarországi birtokainak intézői és cégei társtulajdonos vezetői.

Megyei földügyi elemzéseim fenti tényei alapján is egy olyan korrupt, legújabb kori feudális, hűbéri birtokadományozó, klientúraépítő rendszer látszik körvonalazódni, melyben az állam a gazdálkodó családok, helyi közösségek helyett a „nemzeti tőke erősítése” jelszavával, a „mi kutyánk kölykei” politikaközeli érdekeltségekkel, rokoni, baráti körökkel, továbbá a spekuláns tőkével, annak hazai és külföldi oligarcháival köt szövetséget, alakít ki stratégiai partnerséget.

A rokoni, baráti, gazdasági és/vagy politikai érdekhálók felfedezhető része ismeretében is felsejlik egy – a leírt, egymással is kapcsolatban álló érdekkörök feletti/mögötti – magasabb szerveződési szint is, amelynek vélhető megyei kulcspontjain a „rendszergazda” hűbéresei (vazallusai) és azok hűbéresei (alvazallusai) állhatnak.

Politikai bosszú?

Ángyán József Győr-Sopronnal kezdte a megyék adatainak feldolgozását. Ott a birtoktestek 35 százalékához jutottak helyi gazdálkodók, az összterületnek pedig még a 30 százalékához sem. A felsőház vitte el a földek négyötödét, átlagosan 240 millió forintot fizetve, 124 hektárhoz jutva. A meghirdetett területek 13 százaléka külföldi érdekeltség kezébe került. A 20 hektár alatti nyertesek a földek 5,5 (!) százalékához jutottak. Van egy nagy különbség Győr-Sopron és Somogy között. A volt államtitkár azt írja: míg Somogyban éppen a nagy cégek által bérelt nagy területeket „hagyták békén”, azaz nem hirdették meg eladásra, Győr térségében a licitre bocsátott területek kétharmadát a Nyerges Zsolt és Simicska Lajos érdekköréhez tartozó Lajta-Hanság Zrt. bérelte, Ángyán szerint „a politikai bosszú elemeként verték dobra a kegyvesztettek földjeit”.

szerző
Fónai Imre
publikálva
2017. febr. 15., 06:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kommentek

Rendezés:
  1. 1
    2017. február 15., szerda 11:29
    Ha most leírtam volna a it
    Gondolok,
    Az nem tűri a nyomdafestéket!

Komment írásához