„A tündérmesék tönkreteszik a nőket”

Holly Smale író
szerző
Nagy Boldizsár
publikálva
2015/28. (07. 09.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A modellből sikerszerzővé váló Smale üdítő színfolt volt az idei Oxford Literary Festivalon: az egyhetes rendezvényen, ahol évről évre a szakma legkiválóbb képviselői, köztük Booker- és Nobel-díjasok kapnak lehetőséget, a mosolygós, fiatal, nyakigláb írónő olyan volt a tömegben, mint vidám, vörös lufi egy fekete-fehér filmben. Önéletrajzi ihletettségű regénysorozatának hősnője a 15 éves, osztályelső okostojás, Harriet Manners, aki kétségbeesésében úgy próbál népszerűbbé válni, hogy modellkedni kezd. Angolos szellemessége, szokatlan karakterei és fordulatai miatt Smale történetei azonnal nemzetközi sikert hoztak: szakmai díjakat kapott, könyvei pedig Amerikától kezdve Törökországon át Olaszországig toplistásak. Magyarul nemrég jelent meg sorozata második kötete, a Geek Girl 2. – A lány, aki mindig mindent félreért.

*

Magyar Narancs: Amikor az első Geek Girl-könyv megjelent 2012-ben, a geek és a nerd szó nagyon népszerűek voltak, a kockaság kifejezetten divatosnak számított. Ezért írt egy okostojásról?

Holly Smale: Egyáltalán nem. Amikor 2008-ban írni kezdtem, a geekek még nem voltak menők, és amikor a regény négy év múlva megjelent Angliában, még akkor sem indult be a trend. A célom mindössze az volt, hogy elmeséljem egy furcsa, bogaras lány vicces történetét, akivel azonosulni tudok, és akinek hasonló kihívásokkal kell megküzdenie, mint nekem kamaszkoromban. Akkor nem találtam olyan könyvet, ami rólam szólt volna, így hát megírtam. Hogy közben a geekség népszerű lett, az szerencsés véletlen.

false

 

Fotó: Modo Publishing

MN: A hősnővel elég kegyetlenül bánnak az osztálytársai az első kötetben: az osztályteremben kézfeltartással jelzik, ki nem szereti, és mindenkinek magasba lendül a karja. Mit gondol, hogyan lehet a leghatásosabban kezelni egy ilyen szituációt?

HS: Most, felnőttként már tudok erről is humorral is beszélni és írni, de amikor a szóban forgó jelenetet írtam, bevallom, újra átéltem a saját kamaszkori élményeimet, és rám jött a szorongás. A humor mindig jó fegyver, de amikor épp bántanak, nehéz nevetni. Azt hiszem, a legjobb védekezés az, ha az ember hisz önmaga ép eszében. Ha elégedett vagy magaddal, akkor nem tudnak megbántani, és nincs feletted hatalmuk. De soha ne akard egyedül kezelni a helyzetet: kérj segítséget, beszélj arról, mi történik veled. És végül: soha ne gondold azt, hogy azért támadnak, mert valami gond van veled – azért csinálják, mert velük van gond. Ez a hozzáállás nekem rengeteget segített abban, hogy a hátam mögött tudjam hagyni a történteket, és szórakoztató regényeket tudjak írni róluk.

MN: Harriet kezébe veszi az élete irányítását, mégsem lesz belőle steril, kőkemény feminista hősnő. Élvezettel ruházta fel Harrietet hibákkal?

HS: Igen, nagyon fontosnak tartottam, hogy minden szereplőm összetett és emberi legyen, ahogy azt is, hogy ne feleljenek meg feltétlenül a sztereotip nemi elvárásoknak. A tündérmesék több száz éve borzasztóan káros hatással vannak a lányokra és a nőkre, mert ezekben vagy túlidealizálják vagy démonizálják őket. Abban a korban, amikor íródtak, az akkori társadalmi viszonyokat tükrözték vissza és erősítették meg. A nők nem lehettek aktívak, az volt a dolguk, hogy gyönyörűen és csöndesen meghúzódjanak a háttérben, takarítsák a házat, és várjanak a férfira, aki majd megmenti őket, és aki mellett boldogan élhetnek, míg meg nem halnak. Ma már nem ebben a korban élünk, és ezeknek a régi meséknek az üzenete mára elavulttá, sőt veszélyessé vált. Olyan lányokról kellene hallaniuk a gyerekeknek, akik aktívak, okosak, bátrak, és a saját útjukat járják.

MN: Harriet például elkezdett modellkedni, hogy kiszakadjon a bántalmazó környezetből. Önnek is ez volt a fő motivációja?

HS: Tizenöt éves voltam, amikor felfedezett egy ügynök, és felajánlott nekem egy modellmunkát New Yorkban. Képzeljen el engem szorongó könyvmolyként, akinek nincsenek barátai, és arról álmodozik, hogy regényeket ír és távoli helyekre jut el. Elképzelte? Na, én még annál is szerencsétlenebb és álmodozóbb voltam. Tehát mentem, a szüleim engedélyével, és két év modellkedés alatt kinyílt előttem egy egészen új világ. Rájöttem, hogy a kifutózás, a fotózások, a reflektorfény nem nekem való, és inkább a távolból szeretem csak szemlélni a divat világát, miközben végre tényleg írhatok, és a kedvemre utazgathatok.

MN: Mi a tapasztalata: ha valakinek olyan magányos a gyerekkora, mint önnek, és folyamatos megfélemlítésnek van kitéve, akkor hátránnyal indul felnőtt korában?

Mai programok
HS: Azt mondják, a magány lehet termékeny is, és igazuk van: én utólag nagyon hálás vagyok azért, hogy annyi időm volt olvasni, az élet nagy dolgain gondolkodni, és újra meg újra kitalálni önmagam. Nem azért mondom, hogy felvágjak, hanem mert tény: az a lány, aki iskolás koromban a legtöbbet zaklatott, ma egy átlagos, megkeseredett nő, én pedig, részben neki köszönhetően, boldog vagyok, mert azt az életet élhetem, amire mindig vágytam. Távolról sem tökéletes az életem, de az enyém, és szeretem. A mai napig ugyanaz a mindenre kíváncsi és bogaras geek vagyok, de már kevésbé vagyok gátlásos. Megnyugtatásul mondom: már vannak barátaim is! Szóval nem, nem tudják tönkretenni az önbecsülésünket és az életünket a zaklatók.

szerző
Nagy Boldizsár
publikálva
2015/28. (07. 09.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
író
Holly Smale
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1
    2015. augusztus 02., 14:14
    In the reason that care....

    I try to
    discover a
    whole day and
    so, when a
    cloud disappears,
    a secret returns
    in my mind
    recalling the
    young soul and
    the world of
    your dreams...

    Francesco Sinibaldi

Komment írásához

  • A népszerű író Orbánék kultúrpolitikáját is kiosztotta, és a tiltólistákról is beszélt.

    Szerző
    narancs.hu
    Posztolva
    2017. szept. 07., 07:55
    Kommentek
    6
    Mit szólna Háy János, ha Kerényi beválogatná?
  • 90 évet élt, de ennyi idő sem volt elég, hogy itthon ismertté váljon a neve.

    Szerző
    - urfi -
    Posztolva
    2017. szept. 03., 23:59
    Kommentek
    0
    Meghalt John Ashbery, a világirodalom óriása
  • Kevesen tudják, hogy augusztus 20-án hazánkban a két világháború között másfél évtizeden át nemcsak Szent István királyunk napját ülték meg, hanem egy másik, de mára szinte teljesen elfeledett ünnepet is.

    Szerző
    Kovács Ákos
    Posztolva
    2005/33. (08. 18.)
    Kommentek
    0
    Vitéz méhek - A Szent István-napi Magyar Anyák Nemzeti Ünnepe
  • Az ő hangján szólal meg a kortárs magyar irodalom legjava német – illetve osztrák – nyelven. Bécsi otthonában mesélt a szerzőkkel való barátságáról, a törvényszéki tolmácsolásról és személyiségformáló munkáiról.

    Szerző
    Markó Anita
    Posztolva
    2017/29. (07. 20.)
    Kommentek
    0
    „Káromkodásaink és imádságaink megegyeztek” - Buda György műfordító
  • Az íróval, költővel és egyetemi oktatóval a halálos betegség ünnepélyéről, az értelmiség tévedéseiről és a politika hiányáról beszélgettünk.

    Szerző
    Pálos Máté
    Posztolva
    2017/28. (07. 13.)
    Kommentek
    0
    „Magyarország nem létezik, egy lázálom tölti ki a helyét”
  • "A magyar politikai filozófiát nem az örökkévalóságnak írják" - Bibó István 106 éve, 1911. augusztus 7-én született Budapesten. Összegyűjtött írásainak – bő ezeroldalas – első kötete idén jelent meg.

    Szerző
    Sipos Balázs
    Posztolva
    2017/27. (07. 06.)
    Kommentek
    2
    Értékterápia
  • Tudják, mi az a pacuha? Vagy a választási malac? Krumpligánicát biztosan ettek, legfeljebb dödöllének hívták. Efféle, eltűnőben lévő szavakat gyűjt össze a Mit jelent? diákszótár.

    Szerző
    Kránicz Bence
    Posztolva
    2017/26. (06. 29.)
    Kommentek
    0
    „Én még taccsra emlékszem”
  • Van képetek ármánykodó politikai elfogultságnak minősíteni a jajszót, ami a politikai manipulációtok nyomán felhangzik.

    Szerző
    narancs.hu
    Posztolva
    2017. jul. 22., 16:35
    Kommentek
    0
    A kifizetések majd elfogadottá teszik az elfogadhatatlan disznóságokat
  • Tekerjük vissza most a filmet az elé a tavaszi mosolygós kedd reggel elé, amikor Esterházy Péter hosszasan kereste a tornanadrágját, majd, mintegy a keresgélés közben kialakuló heves házastársi zsörtölődésből kisarjadt a mű, amelyet nem is a címén, hanem a színén szólítunk: ez a Pispeklila Könyv (Termelési-regény, 1979). Azért épp ide kell, hogy tekerődjön a film, mert ez volt az az idő, amikor a magyar irodalom még úgyszólván Esterházy Péter nélkül létezett.

    Szerző
    Ács Pál
    Posztolva
    2016/29. (07. 21.)
    Kommentek
    0
    Minden megvár
  • Megrázó és kijózanító interjú Schein Gáborral a holnapi Narancsban.

    Szerző
    narancs.hu
    Posztolva
    2017. jul. 12., 11:00
    Kommentek
    4
    „Magyarország nem létezik, egy lázálom tölti ki a helyét
  • Könyv

    KÖNYVMELLÉKLET – Merre dől a könyvpiac?

    Tájkép földrengés után

    A vártnál több Alexandra-könyvesboltot nyitnak újra a versenytársak, és a márkanév sem tűnik el teljesen. A kiadók azonban állami segítség nélkül aligha látják viszont a könyvóriáshoz vándorolt pénzüket.

    Szerző
    Teczár Szilárd
    Posztolva
    2017/23. (06. 08.)
    Kommentek
    1
    Tájkép földrengés után
  • Épül-szépül az irodalmi vándorcirkusz.

    Szerző
    Pálos Máté
    Posztolva
    2017/21. (05. 25.)
    Kommentek
    0
    Irodalmi élüzem - Orbán János Dénes párhuzamos intézményrendszere
  • Miért maradt el a Mikulás? Mit ajánlott Demján? Miért akart perelni Farkasházy? Miért lépett ki drMáriás? Ki a három bráner? Az ÉS elmúlt 60 évéről beszélgettünk.

    Szerző
    Köves Gábor
    Posztolva
    2017/24. (06. 15.)
    Kommentek
    6
    „A Mikulás megsínylette” – Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője