Elhunyt Bojtár Endre irodalomtörténész, műfordító

szerző
narancs.hu
publikálva
2018. febr. 12., 15:02
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Irodalomtörténészként Széchenyi-díjat, műfordítóként József Attila-díjat kapott; a 2000 folyóirat és megannyi kötet szerkesztője volt. A 77 éves irodalomtudós február 11-én, vasárnap hunyt el. Interjúnkkal emlékezünk.

Bojtár Endre 1940-ben született Budapesten, a Kölcsey gimnáziumban érettségizett orosz tagozaton, majd az ELTE-n orosz–cseh szakot végzett. Így került kapcsolatba a kelet-európai irodalommal, s komparatistaként 1963-tól az MTA Irodalomtudományi Intézetében dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1986-tól ez pedig már a maga által alapított Közép- és kelet-európai Osztályt jelentette, amelynek vezetője volt. Emellett tanított is: Szegeden, a JATE-n világirodalmat, majd másfél évig a kultúratudományi program igazgatója volt a Közép-európai Egyetemen, a CEU-n.

false

Az intézetben olyan kollégákkal dolgozott együtt, mint Gerézdi Rabán, Hankiss Elemér, Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Horváth Iván és Szörényi László. Utóbbiakkal közösen alapították az ún. Szövegmagyarázó Műhelyt, dolgoztak új gimnáziumi tankönyveken is, és ebből a baráti-szakmai együttműködésből nőtte ki magát a 2000 című „irodalmi és társadalmi havi lap”, amelynek szerkesztője volt.

Az irodalomtudományok kandidátusa, majd az MTA doktora lett; munkásságáért József Attila-díjat, 2010-ben Széchenyi-díjat kapott. Kiemelkedő tudományos munkái mellett rengeteg műfordítás kapcsolódik a nevéhez: a legkülönbözőbb műfajokban fordított, méghozzá olyan, kevesebbek által beszélt nyelveken is, mint a lett és a litván. Monográfiái mellett jelentősek az általa szerkesztett, válogatott kötetek, antológiák. Lektorként, kiadások készítőjeként és segítőjeként, „első olvasóként” olyan nevek megismerését köszönheti neki a magyar irodalmi közeg, mint Bulgakov vagy Hrabal.

 

Az irodalomtörténészre két beszélgetésünkkel emlékezünk.

A szocializmus realistája

Kiadói szerkesztőként, bohemistaként, a magyar irodalmi élet kelet-európai szakértőjeként közvetlen közelről volt módja követni Bohumil Hrabal pályáját, magyarországi ismertségét, hovatovább kultuszát. Kérdeztük Menzelről, sörről és kolbászkákról is. Magyar Narancs: Mi az igaz abból, hogy Hrabalt a professzor úr szabadította a nyakunkba? Bojtár Endre: Én írtam az első lektori jelentést róla.

Az életmű legjelentősebb darabja, a litván–magyar szótár elkészültekor is interjúztunk vele.

szerző
narancs.hu
publikálva
2018. febr. 12., 15:02
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 3 Cyrano
    Cyrano
    2018. február 12., hétfő 22:39
    R.I.P.
  2. 2 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2018. február 12., hétfő 18:36
    Van egy 1962-es kiadású Cseh elbeszélők válogatásom, amit részben ő fordított, és ő írta az életrajzi jegyzeteket is.
  3. 1 rworse
    rworse
    2018. február 12., hétfő 16:48
    Béke.

Komment írásához

  • Nem akármilyen költő került be a díszes társaságba.

    Szerző
    - urfi -
    Posztolva
    2017. szept. 26., 15:40
    Kommentek
    3
    Napi jó hír: Marno János a Digitális Irodalmi Akadémia új tagja
  • A népszerű író Orbánék kultúrpolitikáját is kiosztotta, és a tiltólistákról is beszélt.

    Szerző
    narancs.hu
    Posztolva
    2017. szept. 07., 07:55
    Kommentek
    6
    Mit szólna Háy János, ha Kerényi beválogatná?
  • 90 évet élt, de ennyi idő sem volt elég, hogy itthon ismertté váljon a neve.

    Szerző
    - urfi -
    Posztolva
    2017. szept. 03., 23:59
    Kommentek
    0
    Meghalt John Ashbery, a világirodalom óriása
  • Kevesen tudják, hogy augusztus 20-án hazánkban a két világháború között másfél évtizeden át nemcsak Szent István királyunk napját ülték meg, hanem egy másik, de mára szinte teljesen elfeledett ünnepet is.

    Szerző
    Kovács Ákos
    Posztolva
    2005/33. (08. 18.)
    Kommentek
    0
    Vitéz méhek - A Szent István-napi Magyar Anyák Nemzeti Ünnepe
  • Az ő hangján szólal meg a kortárs magyar irodalom legjava német – illetve osztrák – nyelven. Bécsi otthonában mesélt a szerzőkkel való barátságáról, a törvényszéki tolmácsolásról és személyiségformáló munkáiról.

    Szerző
    Markó Anita
    Posztolva
    2017/29. (07. 20.)
    Kommentek
    0
    „Káromkodásaink és imádságaink megegyeztek” - Buda György műfordító
  • Az íróval, költővel és egyetemi oktatóval a halálos betegség ünnepélyéről, az értelmiség tévedéseiről és a politika hiányáról beszélgettünk.

    Szerző
    Pálos Máté
    Posztolva
    2017/28. (07. 13.)
    Kommentek
    0
    „Magyarország nem létezik, egy lázálom tölti ki a helyét”
  • "A magyar politikai filozófiát nem az örökkévalóságnak írják" - Bibó István 106 éve, 1911. augusztus 7-én született Budapesten. Összegyűjtött írásainak – bő ezeroldalas – első kötete idén jelent meg.

    Szerző
    Sipos Balázs
    Posztolva
    2017/27. (07. 06.)
    Kommentek
    2
    Értékterápia
  • Tudják, mi az a pacuha? Vagy a választási malac? Krumpligánicát biztosan ettek, legfeljebb dödöllének hívták. Efféle, eltűnőben lévő szavakat gyűjt össze a Mit jelent? diákszótár.

    Szerző
    Kránicz Bence
    Posztolva
    2017/26. (06. 29.)
    Kommentek
    0
    „Én még taccsra emlékszem”
  • Van képetek ármánykodó politikai elfogultságnak minősíteni a jajszót, ami a politikai manipulációtok nyomán felhangzik.

    Szerző
    narancs.hu
    Posztolva
    2017. jul. 22., 16:35
    Kommentek
    0
    A kifizetések majd elfogadottá teszik az elfogadhatatlan disznóságokat
  • Tekerjük vissza most a filmet az elé a tavaszi mosolygós kedd reggel elé, amikor Esterházy Péter hosszasan kereste a tornanadrágját, majd, mintegy a keresgélés közben kialakuló heves házastársi zsörtölődésből kisarjadt a mű, amelyet nem is a címén, hanem a színén szólítunk: ez a Pispeklila Könyv (Termelési-regény, 1979). Azért épp ide kell, hogy tekerődjön a film, mert ez volt az az idő, amikor a magyar irodalom még úgyszólván Esterházy Péter nélkül létezett.

    Szerző
    Ács Pál
    Posztolva
    2016/29. (07. 21.)
    Kommentek
    0
    Minden megvár
  • Megrázó és kijózanító interjú Schein Gáborral a holnapi Narancsban.

    Szerző
    narancs.hu
    Posztolva
    2017. jul. 12., 11:00
    Kommentek
    4
    „Magyarország nem létezik, egy lázálom tölti ki a helyét
  • Könyv

    KÖNYVMELLÉKLET – Merre dől a könyvpiac?

    Tájkép földrengés után

    A vártnál több Alexandra-könyvesboltot nyitnak újra a versenytársak, és a márkanév sem tűnik el teljesen. A kiadók azonban állami segítség nélkül aligha látják viszont a könyvóriáshoz vándorolt pénzüket.

    Szerző
    Teczár Szilárd
    Posztolva
    2017/23. (06. 08.)
    Kommentek
    1
    Tájkép földrengés után
  • Épül-szépül az irodalmi vándorcirkusz.

    Szerző
    Pálos Máté
    Posztolva
    2017/21. (05. 25.)
    Kommentek
    0
    Irodalmi élüzem - Orbán János Dénes párhuzamos intézményrendszere