Irodalmi szószedet: A kancsal rím

szerző
Várady Szabolcs
publikálva
2004/22. (05. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Egy átlagos magyar rím két szótagra terjed. Vegyük olybá, hogy a két magánhangzó a rím két szeme. Egészséges szempár néz ránk, ha ezek megegyeznek. Az arc, amelybõl ránk néznek, persze különbözõ. Lehet pufók, lehet beesett, aszerint, milyen mássalhangzók közül néznek. Ha ezek is azonosak, akkor a rím tiszta. Ha csak hasonlók, akkor asszonánc. Kegyed nem tudja, mi az asszonánc? Eriggyen, és olvassa el Arany alapvetését: Valami az asszonáncról. Nekünk most nem ez a dolgunk, hanem a kancsalság. Ha csak kicsit különbözik a két magánhangzó, mondjuk, az egyik a, a másik o, akkor az a rím még alig kancsal, a tekintet inkább csak hamiskás. De ha az egyik mély, a másik magas hangrendû, az már, vélhetnénk, igazi kancsal rím. Zafir-zefir, fél hat-félhet (mindkettõ Kosztolányitól).

Egy átlagos magyar rím két szótagra terjed. Vegyük olybá, hogy a két magánhangzó a rím két szeme. Egészséges szempár néz ránk, ha ezek megegyeznek. Az arc, amelybõl ránk néznek, persze különbözõ. Lehet pufók, lehet beesett, aszerint, milyen mássalhangzók közül néznek. Ha ezek is azonosak, akkor a rím tiszta. Ha csak hasonlók, akkor asszonánc. Kegyed nem tudja, mi az asszonánc? Eriggyen, és olvassa el Arany alapvetését: Valami az asszonáncról. Nekünk most nem ez a dolgunk, hanem a kancsalság. Ha csak kicsit különbözik a két magánhangzó, mondjuk, az egyik a, a másik o, akkor az a rím még alig kancsal, a tekintet inkább csak hamiskás. De ha az egyik mély, a másik magas hangrendû, az már, vélhetnénk, igazi kancsal rím. Zafir-zefir, fél hat-félhet (mindkettõ Kosztolányitól).

Csakhogy ez az egész hasonlat maga is kancsal. A rím szemeinek ugyanis iránya (és ezért rangsora) van: a sorvégi erõsebb, mint az elõtte levõ. Vagyis nem mindegy, hogy a rím elõre vagy

visszafelé kancsalít,

hogy összezárul-e a sor végén, vagy szétnyílik. Ha összezárul, akkor a rím alapvetõ funkciója végül is be van töltve. Épp ezért az olyan alapos és szigorú verstan, mint a nagy Szepes - Szerdahelyi, nem is hisz Kosztolányinak, és a zafir-zefirt nem fogadja el kancsal rímnek, csak a fél hat-félhetet. Van ebben ráció: ha kancsalnak tekintenénk az olyan rímet, amelyiknek csak az elsõ magánhangzója különbözik, a magyar költészetben hemzsegnének a kancsal rímek. Egyetlen Petõfi-versben mindjárt egy kazal: "Szellõüzött / Felhõk között / Merengve jár / A holdsugárÉ / Dalol vele / A fülmileÉ / S míg elterül / A föld körûlÉ / Akközben a / Kert ajtaja / Halkan kinyíl, / Akár a nyílÉ" Zafir-zefir. Ha jól számolom, az elõbb (részben) idézett Est címû vers 24 rímébõl 18-at kellene kancsalnak minõsítenünk. László Zsigmond, többek közt az elõbbi Petõfi-vers példáján bemutatva, "rímillúzió"-nak nevezi az olyan rímet, amely a magánhangzóiban nem teljes, mégis tökéletes rímhatást kelt. Többnyire a mássalhangzók hathatós támogatásával, amilyen például Aranynál a -pj- kapcsolat ismétlõdése: napja-kopja vagy a -kr-: bokra-nyakra.

Ellenhatásul az elsõ Nyugat-nemzedék rímkultuszára Szabó Lõrinc gyökeres reformokat hajt végre a rímelésben. Neki elég a rímhez, ha ugyanarra a magánhangzóra végzõdik, még ha ez csak egy névelõ is. (Ahogy különben már Petõfinél is láttuk az imént.) Vagy egy vézna -i. Ki gondolna kancsal rímre, ha ezt olvassa a Tücsökzenében: "Késõbb szemem maga betûzte ki, / hogy bömbölnek a Mohos tulkai"? Vagy még akár ezt is: "Ekkortájt kezdõdött az elemi. / A betûket már tudtamÉ Valami / börtön lesz ez isÉ" Már csak a helyzete, az enjambement miatt sem érezzük - nincs idõnk megállni hozzá a sor végén - kancsal rímnek, az ugyanis nem tisztán hangtani jelenség: a hangtani adottságok akkor fejtik ki hatásukat, ha a költõ a megfelelõ helyzetbe hozza õket. Más ízét éreznénk ennek a rímnek, ha mondjuk így volna kihegyezve: Ekkortájt kezdõdött az elemi. / Gondoltam: Végre! Ez már valami!

Teve van egypúpú, van kétpúpú, sõt több. Rím három-, de akár négyszemû is. Mi van, ha egyszerre három szemével kancsalít? Az ilyen anomáliát a tudomány nem kancsal rímnek nevezi, hanem - angol mintára - pararímnek. (Az angolban más elnevezések is ismeretesek: near rhyme, slant rhyme, half rhyme, oblique rhyme.) Nem így a költõk: nekik kancsal rím az is, hogy "Egy hívõ s egy eretnek / feles földön aratnakÉ" (Weöres Sándor: Kancsal rím) vagy "Tegnap itt volt Devecseri, / jaj de nagyon bevacsorált." Ez Kosztolányinak jutott eszébe, akárcsak, álmában, ez a másik: "A szobámat méla hittel / berakattam malachittal."

A rím itt szemlátomást a humor, a groteszk hatás eszköze. Lehet azonban más célja is, fõleg ha a költõ rímfüzér-rendszerbe illeszti a magas-mély hangrendû váltakozást. Kosztolányi Lengyel táncosnõjében a játékosság dominál, és a teljesítmény öröme ("", nõ, te drága lengyel, / olyan vagy, mint az angyal. / Szépséged égi rendjel. / E csókkal, puha-langgyal, / kérlek, hogy ne feledj el / és érd be a kalanddal, / e bús egyetlen-eggyel / és légy nekem a bandzsal / önkívület, mely kengyel / nélkül az égbe nyargal."), Babits azonban sejtelmes, impresszionista hangulat festésére használja: "Az erdõ hallgatag, / nyugosznak a vadak, / lankadt állal hevernek / ágyán a hûs avarnak, / mit a szelek levernek / majd újra felkavarnak."

A kancsal rím rácáfol várakozásunkra. A hívó rím egybehangzásra, konszonanciára készít fel, és helyette disszonanciát kapunk. Komoly versben ez igen hasznos eszköz lehet, ha a pátoszt akarjuk visszavenni. Mint például Orbán Ottó, amikor Blake Tigrisére az elvesztett ifjúság képét vetíti, majd a nosztalgikus önsajnálat heves rohamát egy elegáns riposzttal így védi ki: "Csíkos ékkõ, tündökölsz, / Mûvészi, ahogy te ölsz, / Noha nem tudatos döntés: ösztön, / Hogy nem élsz növényi koszton." (Mint egyik kritikusa írta: "Éa pátoszt és szentimentalizmustÉ megtöri egy kancsal rím", és szerintem is nevezzük csak kancsalnak az "ösztön-koszton"-t, a pararímet hagyjuk meg a tudománynak.)

A kancsal rím sajátos esete a kibicsaklott rím: egy Vas István-vers címe és egyben poétikai slusszpoénja. A kétségbeesés szüli: a nagyvárosi közlekedési viszonyoknak az öregkort súlyosbító tortúrája hajszolja bele a költõt és szonettjét a disszonancia sebzetten felhördülõ csattanójába: "Hát nem únod föld alatt, föld felett / Menteni még mindig az életet, / Zihálva zebrán, lelábalva lépcsõn? // Ha közlekedés közben meg nem ölnek, / Magadtól minél hamarabb dögölj meg, / Tulajdon városodban gyalog õslény!"

"Lépcsõn-õslény": mint látjuk, a rím két magánhangzója itt helyet cserélt. A kontextus dönti el (és a mássalhangzók különbözése), hogy a hatás nem humoros. Nem úgy, mint a kecskerímben, amelynek az elnevezése körül vannak ugyan viták, de ezúttal a Szepes - Szerdahelyi

egy húron pendül

Kosztolányival, aki Esti Kornél rímei közt Két kecskerím címmel publikálta ezeket: "Volt rajta egy rémes zergekabát / és evett egy krémes kergezabát. // Bármennyi embert ölök rakásra, / nem teszek szert egy öröklakásra." A kecskerím tehát annyiban különbözik Vas Istvánétól, hogy "megbolondított" tiszta rím: minden hangja megegyezik, csak vagy a magán-, vagy a mássalhangzói (többnyire azért inkább a mássalhangzói) rímelés közben helyet cserélnek. És akkor Vas István tragikus témája így szólal meg (a kecskerím egyik nagymestere, Vargha Balázs kezén): "Fõvárosunk légtere / bûzzel-gázzal rég tele."

Várady Szabolcs

Irodalmi szószedet címmel új sorozatot indítunk. E lexikoncikkszerû tárcákban literatúránk jelesei világítják meg az egyes, kissé önkényesen kiválasztott fogalmakat. B. Z. A.

szerző
Várady Szabolcs
publikálva
2004/22. (05. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához

  • Az egyik legnépszerűbb gyerekkönyvszerző folytatja sikersorozatát, de írt egy ifjúsági sakkregényt is. Kritikusunk szerint egyiknél sem hibázott.

    Szerző
    Orosz Ildikó
    Posztolva
    2014. máj. 14., 07:05
    Kommentek
    0
    Matt a sakknagyúrnak – Két jó Berg Judit
  • Melyik a kedvenc szexjelenete? Melyik a kedvenc fegyverneme? Milyen lenne A Gyűrűk Ura erotikával fűszerezve? Miben hibázott Tolkien? Mit csinálna hobbitként? És mit középkori parasztként? A Trónok harca írójával beszélgettünk.

    Szerző
    Köves Gábor
    Posztolva
    2014/17. (04. 24.)
    Kommentek
    1
  • Május első vasárnapján Pelenka és irodalom címmel szervezett beszélgetést a Bálint Ház. A délutánon a gyereknevelés és az irodalom, az anyaság és alkotás, a születés és a halál összefüggéseiről esett szó.

    Szerző
    Fülöp Zsófia
    Posztolva
    2014. máj. 04., 20:59
    Kommentek
    0
    „Jön utánam valaki” – Anyák napi kérdezz-felelek
  • Nehéz lenne Kukorelly Endre szereplésénél üdítőbbet találni az Országgyűlés szégyenletes négy évében. Most megírta. Nem szépirodalom, nem elemzés és nem hibátlan, de igazi könyv, igazi mondatokkal.

    Szerző
    Urfi Péter
    Posztolva
    2014/14. (04. 03.)
    Kommentek
    0
    Nem felel meg, úgy felel - Kukorelly Endre Országházi divatok című könyvéről
  • Ő írta A tűz és jég dala című regényfolyamot, melyből napjaink legmenőbb tévésorozata, a Trónok harca készült. A Narancs legfrissebb számában kardos-szexes nagyinterjút olvashatnak a világhírű fantasy íróval. Kis ízelítő következik.

    Szerző
    Köves Gábor
    Posztolva
    2014. ápr. 23., 12:04
    Kommentek
    1
    A Trónok harca írója – George R. R. Martin a Narancsnak!
  • „Mindent, mindent felidézni, rögzíteni.” Meghalt a mondatok vadásza.

    Szerző
    narancs.hu
    Posztolva
    2014. ápr. 18., 09:04
    Kommentek
    0
    Az élet nem az – Gabriel García Márquez (1927–2014)
  • Meghalt Gabriel García Márquez, a Száz év magány Nobel-díjas írója. Munkatársunk az író alapítványa jóvoltából járt márciusban Kolumbiában, ahol felkereste a Márquez-kultusz főbb állomáshelyeit: az író szülőhelyét és pályakezdésének helyszíneit. Élménybeszámolójával búcsúzunk.

    Szerző
    Köves Gábor
    Posztolva
    2014/15. (04. 10.)
    Kommentek
    1
    Márquez nyomában - Macondo-Aracataca: 1-1
  • Lapunk színikritikusának regénye kapta az elismerést, de a többi díjazotthoz is lesz egy-két szavunk.

    Szerző
    narancs.hu
    Posztolva
    2014. ápr. 16., 18:10
    Kommentek
    0
    Végre egy jó hír: Tompa Andrea Artisjus-díjas
  • Az amerikai irodalom nagy rejtőzködőjét, a Súlyszivárvány és A 49-es tétel kiáltása szerzőjét senki sem találja. A legbiztosabb a regényeiben keresni - most épp a Beépített Hibában. Kritika. Sort of. Groovy!

    Szerző
    Köves Gábor
    Posztolva
    2014/11. (03. 13.)
    Kommentek
    0
    Két groovy közt - Thomas Pynchon: Beépített hiba
  • Esterházy Péter ma 64 éves! Regényeit nemrég tornasorba állítottuk: jótól a legjobbig. Ezzel köszöntjük ma a jelentős írót.

    Szerző
    narancs.hu
    Posztolva
    2014. ápr. 14., 12:15
    Kommentek
    3
    Régi dicsőségünk – Esterházy-regények toplistája
  • Kell-e az Egri csillagok, jöhet-e az Alkonyat a suliban? Mit örökítenek át a tanárok? Hogy készül a gyerekirodalmi szakértő? Keresik a válaszokat.

    Szerző
    Orosz Ildikó
    Posztolva
    2014. ápr. 13., 17:30
    Kommentek
    0
    Móricz vagy a Trónok harca? – Mesebeszéd 2. gyerekirodalmi szimpózium
  • Parti Nagy novelláskötete kritikusunk szerint kétszeresen nyomasztó szöveg: láthatóvá válnak benne az ország súlyos problémái, de az is, hogy az írások maguk sem tudnak mit kezdeni ezekkel.

    Szerző
    Lengyel Imre Zsolt
    Posztolva
    2014/12. (03. 20.)
    Kommentek
    0
    Játékpénz - Parti Nagy Lajos: Mi történt avagy sem
  • Íme, Helen Fieldinggel készített interjúnk nagyobb, hosszabb és vágatlan változata, melyből kiderül: miként garázdálkodott az írónő a Twitteren, melyik lenézett sorozatot nézi minden vasárnap és melyik az a kérdés, ami oly sértő, hogy meg sem akarja hallani.

    Szerző
    Köves Gábor
    Posztolva
    2014/13. (03. 27.)
    Kommentek
    0