Irodalmi szószedet: A kancsal rím

szerző
Várady Szabolcs
publikálva
2004/22. (05. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Egy átlagos magyar rím két szótagra terjed. Vegyük olybá, hogy a két magánhangzó a rím két szeme. Egészséges szempár néz ránk, ha ezek megegyeznek. Az arc, amelybõl ránk néznek, persze különbözõ. Lehet pufók, lehet beesett, aszerint, milyen mássalhangzók közül néznek. Ha ezek is azonosak, akkor a rím tiszta. Ha csak hasonlók, akkor asszonánc. Kegyed nem tudja, mi az asszonánc? Eriggyen, és olvassa el Arany alapvetését: Valami az asszonáncról. Nekünk most nem ez a dolgunk, hanem a kancsalság. Ha csak kicsit különbözik a két magánhangzó, mondjuk, az egyik a, a másik o, akkor az a rím még alig kancsal, a tekintet inkább csak hamiskás. De ha az egyik mély, a másik magas hangrendû, az már, vélhetnénk, igazi kancsal rím. Zafir-zefir, fél hat-félhet (mindkettõ Kosztolányitól).

Egy átlagos magyar rím két szótagra terjed. Vegyük olybá, hogy a két magánhangzó a rím két szeme. Egészséges szempár néz ránk, ha ezek megegyeznek. Az arc, amelybõl ránk néznek, persze különbözõ. Lehet pufók, lehet beesett, aszerint, milyen mássalhangzók közül néznek. Ha ezek is azonosak, akkor a rím tiszta. Ha csak hasonlók, akkor asszonánc. Kegyed nem tudja, mi az asszonánc? Eriggyen, és olvassa el Arany alapvetését: Valami az asszonáncról. Nekünk most nem ez a dolgunk, hanem a kancsalság. Ha csak kicsit különbözik a két magánhangzó, mondjuk, az egyik a, a másik o, akkor az a rím még alig kancsal, a tekintet inkább csak hamiskás. De ha az egyik mély, a másik magas hangrendû, az már, vélhetnénk, igazi kancsal rím. Zafir-zefir, fél hat-félhet (mindkettõ Kosztolányitól).

Csakhogy ez az egész hasonlat maga is kancsal. A rím szemeinek ugyanis iránya (és ezért rangsora) van: a sorvégi erõsebb, mint az elõtte levõ. Vagyis nem mindegy, hogy a rím elõre vagy

visszafelé kancsalít,

hogy összezárul-e a sor végén, vagy szétnyílik. Ha összezárul, akkor a rím alapvetõ funkciója végül is be van töltve. Épp ezért az olyan alapos és szigorú verstan, mint a nagy Szepes - Szerdahelyi, nem is hisz Kosztolányinak, és a zafir-zefirt nem fogadja el kancsal rímnek, csak a fél hat-félhetet. Van ebben ráció: ha kancsalnak tekintenénk az olyan rímet, amelyiknek csak az elsõ magánhangzója különbözik, a magyar költészetben hemzsegnének a kancsal rímek. Egyetlen Petõfi-versben mindjárt egy kazal: "Szellõüzött / Felhõk között / Merengve jár / A holdsugárÉ / Dalol vele / A fülmileÉ / S míg elterül / A föld körûlÉ / Akközben a / Kert ajtaja / Halkan kinyíl, / Akár a nyílÉ" Zafir-zefir. Ha jól számolom, az elõbb (részben) idézett Est címû vers 24 rímébõl 18-at kellene kancsalnak minõsítenünk. László Zsigmond, többek közt az elõbbi Petõfi-vers példáján bemutatva, "rímillúzió"-nak nevezi az olyan rímet, amely a magánhangzóiban nem teljes, mégis tökéletes rímhatást kelt. Többnyire a mássalhangzók hathatós támogatásával, amilyen például Aranynál a -pj- kapcsolat ismétlõdése: napja-kopja vagy a -kr-: bokra-nyakra.

Ellenhatásul az elsõ Nyugat-nemzedék rímkultuszára Szabó Lõrinc gyökeres reformokat hajt végre a rímelésben. Neki elég a rímhez, ha ugyanarra a magánhangzóra végzõdik, még ha ez csak egy névelõ is. (Ahogy különben már Petõfinél is láttuk az imént.) Vagy egy vézna -i. Ki gondolna kancsal rímre, ha ezt olvassa a Tücsökzenében: "Késõbb szemem maga betûzte ki, / hogy bömbölnek a Mohos tulkai"? Vagy még akár ezt is: "Ekkortájt kezdõdött az elemi. / A betûket már tudtamÉ Valami / börtön lesz ez isÉ" Már csak a helyzete, az enjambement miatt sem érezzük - nincs idõnk megállni hozzá a sor végén - kancsal rímnek, az ugyanis nem tisztán hangtani jelenség: a hangtani adottságok akkor fejtik ki hatásukat, ha a költõ a megfelelõ helyzetbe hozza õket. Más ízét éreznénk ennek a rímnek, ha mondjuk így volna kihegyezve: Ekkortájt kezdõdött az elemi. / Gondoltam: Végre! Ez már valami!

Teve van egypúpú, van kétpúpú, sõt több. Rím három-, de akár négyszemû is. Mi van, ha egyszerre három szemével kancsalít? Az ilyen anomáliát a tudomány nem kancsal rímnek nevezi, hanem - angol mintára - pararímnek. (Az angolban más elnevezések is ismeretesek: near rhyme, slant rhyme, half rhyme, oblique rhyme.) Nem így a költõk: nekik kancsal rím az is, hogy "Egy hívõ s egy eretnek / feles földön aratnakÉ" (Weöres Sándor: Kancsal rím) vagy "Tegnap itt volt Devecseri, / jaj de nagyon bevacsorált." Ez Kosztolányinak jutott eszébe, akárcsak, álmában, ez a másik: "A szobámat méla hittel / berakattam malachittal."

A rím itt szemlátomást a humor, a groteszk hatás eszköze. Lehet azonban más célja is, fõleg ha a költõ rímfüzér-rendszerbe illeszti a magas-mély hangrendû váltakozást. Kosztolányi Lengyel táncosnõjében a játékosság dominál, és a teljesítmény öröme ("", nõ, te drága lengyel, / olyan vagy, mint az angyal. / Szépséged égi rendjel. / E csókkal, puha-langgyal, / kérlek, hogy ne feledj el / és érd be a kalanddal, / e bús egyetlen-eggyel / és légy nekem a bandzsal / önkívület, mely kengyel / nélkül az égbe nyargal."), Babits azonban sejtelmes, impresszionista hangulat festésére használja: "Az erdõ hallgatag, / nyugosznak a vadak, / lankadt állal hevernek / ágyán a hûs avarnak, / mit a szelek levernek / majd újra felkavarnak."

A kancsal rím rácáfol várakozásunkra. A hívó rím egybehangzásra, konszonanciára készít fel, és helyette disszonanciát kapunk. Komoly versben ez igen hasznos eszköz lehet, ha a pátoszt akarjuk visszavenni. Mint például Orbán Ottó, amikor Blake Tigrisére az elvesztett ifjúság képét vetíti, majd a nosztalgikus önsajnálat heves rohamát egy elegáns riposzttal így védi ki: "Csíkos ékkõ, tündökölsz, / Mûvészi, ahogy te ölsz, / Noha nem tudatos döntés: ösztön, / Hogy nem élsz növényi koszton." (Mint egyik kritikusa írta: "Éa pátoszt és szentimentalizmustÉ megtöri egy kancsal rím", és szerintem is nevezzük csak kancsalnak az "ösztön-koszton"-t, a pararímet hagyjuk meg a tudománynak.)

A kancsal rím sajátos esete a kibicsaklott rím: egy Vas István-vers címe és egyben poétikai slusszpoénja. A kétségbeesés szüli: a nagyvárosi közlekedési viszonyoknak az öregkort súlyosbító tortúrája hajszolja bele a költõt és szonettjét a disszonancia sebzetten felhördülõ csattanójába: "Hát nem únod föld alatt, föld felett / Menteni még mindig az életet, / Zihálva zebrán, lelábalva lépcsõn? // Ha közlekedés közben meg nem ölnek, / Magadtól minél hamarabb dögölj meg, / Tulajdon városodban gyalog õslény!"

"Lépcsõn-õslény": mint látjuk, a rím két magánhangzója itt helyet cserélt. A kontextus dönti el (és a mássalhangzók különbözése), hogy a hatás nem humoros. Nem úgy, mint a kecskerímben, amelynek az elnevezése körül vannak ugyan viták, de ezúttal a Szepes - Szerdahelyi

egy húron pendül

Kosztolányival, aki Esti Kornél rímei közt Két kecskerím címmel publikálta ezeket: "Volt rajta egy rémes zergekabát / és evett egy krémes kergezabát. // Bármennyi embert ölök rakásra, / nem teszek szert egy öröklakásra." A kecskerím tehát annyiban különbözik Vas Istvánétól, hogy "megbolondított" tiszta rím: minden hangja megegyezik, csak vagy a magán-, vagy a mássalhangzói (többnyire azért inkább a mássalhangzói) rímelés közben helyet cserélnek. És akkor Vas István tragikus témája így szólal meg (a kecskerím egyik nagymestere, Vargha Balázs kezén): "Fõvárosunk légtere / bûzzel-gázzal rég tele."

Várady Szabolcs

Irodalmi szószedet címmel új sorozatot indítunk. E lexikoncikkszerû tárcákban literatúránk jelesei világítják meg az egyes, kissé önkényesen kiválasztott fogalmakat. B. Z. A.

szerző
Várady Szabolcs
publikálva
2004/22. (05. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához

  • Rabolták-e már el földönkívüliek? Mi köze George Clooneynak egy óriáspoliphoz? Melyik a legrémisztőbb története? Bírta-e Hitlert Dahl? Ezekre a kérdésekre (is) megkaptuk a választ a világhírű írótól.

    Szerző
    Köves Gábor
    Posztolva
    2014/33. (08. 14.)
    Kommentek
    0
    „A tejesség igénye” – Neil Gaiman író
  • Ez a regény egymással feleselő állítások mátrixává hullik szét - állítja kritikusunk Esterházy új sorozatának második darabjáról.

    Szerző
    Lengyel Imre Zsolt
    Posztolva
    2014/32. (08. 07.)
    Kommentek
    5
    Egy a szavak közül - Esterházy Péter új regényéről
  • Paul Auster, Jonathan Franzen, Lawrence Norfolk - az irodalmi világsztárok mind nyilatkoztak a Narancsnak, hogy miért a Granta (volt) a világ legmenőbb irodalmi lapja. Az alapító szerint a sikernek 3 titka van: bulizni, bulizni és bulizni.

    Szerző
    Köves Gábor
    Posztolva
    2014/32. (08. 07.)
    Kommentek
    0
  • Vihart kavart, hogy Kertész Imrét kitüntetik augusztus 20-án. Vannak, akik máris őt, mások a díjátadókat bírálják, de a 85 éves író egyelőre nem reagált a hírre. 2002-ben, a Nobel-díj átvétele előtt nem ez történt. Mi is akkor beszéltünk vele.

    Szerző
    Szőnyei Tamás
    Posztolva
    2002/50. (12. 12.)
    Kommentek
    0
  • A nápolyi maffiavilágról írt Gomorrával kivívta az alvilág haragját - azóta rendőrök őrzik. ZéróZéróZéró című új könyvében a nemzetközi drogkereskedelemről rántja le a leplet, de a magyar maffia-szálak sem maradnak említés nélkül. Escobar, Orbán, láncfűrész - egy interjúban.

    Szerző
    Köves Gábor
    Posztolva
    2014/27. (07. 03.)
    Kommentek
    0
  • Csütörtökön megjelenő lapszámunkban a világhírű szerző új gyerekkönyvéről nyilatkozik. De azt csak itt mondja el, mi a szexi a női kalózokban, mi a baj Casanova péniszével, mi a rémisztő az Amanda Palmerrel való éneklésben, és hol a költészet a korai magömlésben.

    Szerző
    Köves Gábor
    Posztolva
    2014. aug. 13., 09:08
    Kommentek
    0
    Korai költői magömlés – Neil Gaiman a Narancsnak
  • Készül a Harcosok klubja folytatására, de először még gonzóerotikával sokkolja Amerikát. A világhírű írót kedvenc szexjátékairól és a kormányzati szintre emelt magyar „buzilobbizás” amerikai lehetőségeiről is kérdeztük.

    Szerző
    Köves Gábor
    Posztolva
    2014. jul. 05., 18:00
    Kommentek
    0
    A buzizás Amerikában – Chuck Palahniuk, a Harcosok klubja írója
  • Azok közé a nagy reményű ifjak közé tartozott, akiknek életét a 20. század drámai fordulatai törték ketté. Német, francia és angolszász kritikusok regényét az egyik legjobb könyvnek tartják, amit a holokausztról valaha írtak. Itthon viszont teljesen ismeretlen volt eddig. Eddig.

    Szerző
    Kiss Yudit
    Posztolva
    2014/3. (01. 16.)
    Kommentek
    1
    Egy meg sem hallgatott tanú - Nyíri János és életműve
  • A Maj Sjöwall-Per Wahlöö házaspár Martin Beck-sorozata nélkül nincs ma skandináv krimidivat: Henning Mankelltől Stieg Larssonon át Jo Nesbø-ig mindenki az ő köpönyegükből bújt elő. És ha már így van, felhívtuk Maj Sjöwallt, és rögtön utána Nesbø-t.

    Szerző
    Köves Gábor
    Posztolva
    2014/24. (06. 12.)
    Kommentek
    0
  • A Természetes fény egyszerre történelmi regény, holokauszt-regény, családregény, szociográfia és fikció: valós fotók és dokumentumimitációk során kibontakozó emlékezet. Závada Pált a második világháborús traumák feldolgozásáról és az elbeszélés új lehetőségeiről kérdeztük.

    Szerző
    Markó Anita
    Posztolva
    2014/24. (06. 12.)
    Kommentek
    1
  • Mondhatni, újraszentelték Tisza István szobrát. Krúdynál a kétszeres miniszterelnök lelép saját szobra talapzatáról.

    Szerző
    Bán Zoltán András
    Posztolva
    2014. jun. 23., 08:50
    Kommentek
    2
    Élő szobor a villamoson – Krúdy emlékei Tisza Istvánról
  • Viseljünk-e nyakkendőt sztriptízbárban? Hogyan váljunk közellenséggé a Fekete Párducok szemében? Hogyan ugrassuk ki Salingert a barlangjából? És hogyan kössünk életre szóló barátságot Hunter S. Thompsonnal?

    Szerző
    Köves Gábor
    Posztolva
    2014/23. (06. 05.)
    Kommentek
    0
  • Az Ünnepi Könyvhéten öt szerzőt kérdeztünk az alkalomhoz cseppet sem illő komolytalansággal.

    Szerző
    Markó Anita
    Posztolva
    2014. jun. 14., 12:06
    Kommentek
    0
    Könyvhét, lazán – Öt szerző, három kérdés