Kegyetlen regény - Fabricius Gábor: Más bolygó

szerző
László Ferenc
publikálva
2016/49. (12. 08.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

false

„Kelet-Európa regénye, amely Nyugattá akart válni” – ezzel az erősen problematikus mondattal reklámozzák a plakátok szerte a városban Fabricius Gábor regényét, s a kellő empátiával rendelkező potenciális olvasó rögvest szinte mindent ért. Érti, hogy mit jelent ez a szlogen, és érti azt is, hogy mit szeretne jelenteni: már persze akkor, ha a vonatkozó névmás a megfelelő szóra vonatkozna. Ahogy érti az önironikus jellemzést is, amelyet a gusztusos papírborító hátoldalára nyomtattak: „A Más bolygó cinikus és kegyetlen regény: mintha egy magyar Bret Easton Ellis írta volna, ha Ellis lehetne magyar.”

Az olvasó éppen csak azt nem képes megérteni, hogy a regényt végigmonologizáló kereskedelmi tévés vezérigazgató miként emlegetheti főnöke, Herr Anke Posch férfiúi kisugárzását és hímvesszejét, ha egyszer az Anke női keresztnév? Vagy azt: hogyan lehetséges, hogy a reklámszakember sztárszerző nem tudja helyesen leírni a Lidl márka nevét? Vagy ha már tobzódik a múltidézésben, mármint abban a fajtában, amelyik kihívó büszkeséggel emlegeti Juhász Jácintot vagy a Majakovszkij utcát, hogyan írhat le ilyet Grósz Károlyról: „a Minisztertanács Elnöki Tanácsának elnöke”? Mert így még el sem juthatunk addig a pontig, hogy leolvassuk: Fabricius Gábor nyilvánvalóan nem a magyar Bret Easton Ellis, mert azt jóval megelőzi ama kínos felismerés, hogy itt egy amatőr szerző előtt hajtott fejet, sőt térdet a máig méltán jó nevű Európa Könyvkiadó. A jelenség persze korántsem példa nélküli, hiszen a versenyszférából érkező új szerzők előtt rendre behódolnak a kiadók, erre más esetekben is felfigyelhettünk (Tolvaly Ferenctől Kötter Tamásig): a sikeremberek valahogy mindig imponálnak, akár ismerik a mondategyeztetési szabályokat, akár nem.

Ezzel a felismeréssel pedig egészen rövid úton eljuthatunk ahhoz a kiábrándítóan szimpla következtetéshez, ahová Fabricius „párhuzamos roadmovie”-ja amúgy bő 300 oldalon végighajtva kívánna elvezetni minket: Kelet-Európából sohasem lesz Nyugat-Európa, a kelet-európaiból nyugat-európai, a vadkapitalizmusból pedig anyám kínja. A saját hangjára soha rá nem unó szerző tényleg folyton ide lyukad ki, ilyen gondolatmeneteket helyezve paródiahősének agyába: „Ez vagyok én: maradék disznópörc és emulgeálószerek a pápai húsüzemből. Ebből építettem testemet, ünnepnapokon egy kis rántott húsból, nyaranként lángosból.” Vagy másutt: „Ebben a pillanatban mintha megérteném, ki is vagyok: a nyugativá válás örök vágya.” (Amúgy belső monológban ennek a „mintha megérteném”-nek bizony ugyancsak van némi stichje.)

Ezekért a mondatokért kellene hát végigolvasnunk a regényt, amelynek lapjain a főszereplő Wunder részben sikeréhes fiatal senkiként, részben pedig bukottan menekülő középkorú menedzserként barangol osztrák, német, francia és egyéb tájakon, lehetőséget kínálva a szerző számára, hogy világlátottságát kamatoztassa. Kamatoztatja is, ahogy szórja az író-, festő- és zenészneveket, s persze a márkákat is, merthogy kétségkívül ebben a manírban lehet a legkönnyebben beérni Ellis mestert. Igaz, lehetne akár a szexualitás tárgyalásának modorában is, ám azt Fabricius csak igen féloldalasan meri imitálni: e szakasz hitelességéről legyen elég annyit mondanunk, hogy a virulens libidójú és buzgón heteroszexuális főalak a saját, különbejáratú belső monológjaiban következetesen vaginának, vagy pláne puncinak nevezi a női hüvelyt.

„[A]rra gondolok, hogy több milliárdan fordulunk a bolygóval, mégis magányosak vagyunk” – bizony ezzel a végső, katartikus felismeréssel zárul Fabricius Gábor regénye, s az olvasó kénytelen részben vitába szállni a borító fentebb idézett szavaival. A Más bolygó nem cinikus regény, de hogy kegyetlen, ahhoz valóban nem férhet kétség.

Európa, 2016, 344 oldal, 3990 Ft

szerző
László Ferenc
publikálva
2016/49. (12. 08.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 4 szegedi789
    szegedi789
    2017. január 04., szerda 19:58
    ja, és fabricius úr már nem írt egy könyvet, ha jól emlékszem az ulpiusnál ???
    mi történt az európával ???
    (ezt nem sznobságból kérdem, csak nem értem ...)
  2. 3 szegedi789
    szegedi789
    2017. január 04., szerda 19:40
    na, így kell a szahaaar, túlhájpolt műveket helyretenni !!! bár nálam a kritikus nyárykrisztián-recenziója viszi a pálmát ... hiszen valaki végre szólt, hogy meztelen a király ...

    ja, és nyárykrisztián már megint letarolta a karácsonyi könyvpiacot ...

  3. 2 rworse
    rworse
    2017. január 04., szerda 17:27
    Firkász fércműve.
  4. 1 Cheyenne
    Cheyenne
    2017. január 04., szerda 13:27
    Először azt hittem ez Hírcsárda..
    Mert ez nem rossz könyv, hanem csapnivalóan dilettáns író műve. De azt is bizonyítja, hogy szerkesztője sem volt a könyvnek. Azért megkérdezném a kiadó vezetőit szerkesztőit: ekkora kupac szart milyen szempontok alapján tartottak kiadásra méltónak.

    Aztán mondanának egy számot. Igazi szarháziak..

Komment írásához

  • Kevesen tudják, hogy augusztus 20-án hazánkban a két világháború között másfél évtizeden át nemcsak Szent István királyunk napját ülték meg, hanem egy másik, de mára szinte teljesen elfeledett ünnepet is.

    Szerző
    Kovács Ákos
    Posztolva
    2005/33. (08. 18.)
    Kommentek
    0
    Vitéz méhek - A Szent István-napi Magyar Anyák Nemzeti Ünnepe
  • Az ő hangján szólal meg a kortárs magyar irodalom legjava német – illetve osztrák – nyelven. Bécsi otthonában mesélt a szerzőkkel való barátságáról, a törvényszéki tolmácsolásról és személyiségformáló munkáiról.

    Szerző
    Markó Anita
    Posztolva
    2017/29. (07. 20.)
    Kommentek
    0
    „Káromkodásaink és imádságaink megegyeztek” - Buda György műfordító
  • Az íróval, költővel és egyetemi oktatóval a halálos betegség ünnepélyéről, az értelmiség tévedéseiről és a politika hiányáról beszélgettünk.

    Szerző
    Pálos Máté
    Posztolva
    2017/28. (07. 13.)
    Kommentek
    0
    „Magyarország nem létezik, egy lázálom tölti ki a helyét”
  • "A magyar politikai filozófiát nem az örökkévalóságnak írják" - Bibó István 106 éve, 1911. augusztus 7-én született Budapesten. Összegyűjtött írásainak – bő ezeroldalas – első kötete idén jelent meg.

    Szerző
    Sipos Balázs
    Posztolva
    2017/27. (07. 06.)
    Kommentek
    2
    Értékterápia
  • Tudják, mi az a pacuha? Vagy a választási malac? Krumpligánicát biztosan ettek, legfeljebb dödöllének hívták. Efféle, eltűnőben lévő szavakat gyűjt össze a Mit jelent? diákszótár.

    Szerző
    Kránicz Bence
    Posztolva
    2017/26. (06. 29.)
    Kommentek
    0
    „Én még taccsra emlékszem”
  • Van képetek ármánykodó politikai elfogultságnak minősíteni a jajszót, ami a politikai manipulációtok nyomán felhangzik.

    Szerző
    narancs.hu
    Posztolva
    2017. jul. 22., 16:35
    Kommentek
    0
    A kifizetések majd elfogadottá teszik az elfogadhatatlan disznóságokat
  • Tekerjük vissza most a filmet az elé a tavaszi mosolygós kedd reggel elé, amikor Esterházy Péter hosszasan kereste a tornanadrágját, majd, mintegy a keresgélés közben kialakuló heves házastársi zsörtölődésből kisarjadt a mű, amelyet nem is a címén, hanem a színén szólítunk: ez a Pispeklila Könyv (Termelési-regény, 1979). Azért épp ide kell, hogy tekerődjön a film, mert ez volt az az idő, amikor a magyar irodalom még úgyszólván Esterházy Péter nélkül létezett.

    Szerző
    Ács Pál
    Posztolva
    2016/29. (07. 21.)
    Kommentek
    0
    Minden megvár
  • Megrázó és kijózanító interjú Schein Gáborral a holnapi Narancsban.

    Szerző
    narancs.hu
    Posztolva
    2017. jul. 12., 11:00
    Kommentek
    4
    „Magyarország nem létezik, egy lázálom tölti ki a helyét
  • Könyv

    KÖNYVMELLÉKLET – Merre dől a könyvpiac?

    Tájkép földrengés után

    A vártnál több Alexandra-könyvesboltot nyitnak újra a versenytársak, és a márkanév sem tűnik el teljesen. A kiadók azonban állami segítség nélkül aligha látják viszont a könyvóriáshoz vándorolt pénzüket.

    Szerző
    Teczár Szilárd
    Posztolva
    2017/23. (06. 08.)
    Kommentek
    1
    Tájkép földrengés után
  • Könyv

    Feladat az állami íróiskolában: Írj cirkuszi előadást a magyarság jelenéről!

    Irodalmi élüzem - Orbán János Dénes párhuzamos intézményrendszere

    Épül-szépül az irodalmi vándorcirkusz.

    Szerző
    Pálos Máté
    Posztolva
    2017/21. (05. 25.)
    Kommentek
    0
    Irodalmi élüzem - Orbán János Dénes párhuzamos intézményrendszere
  • Miért maradt el a Mikulás? Mit ajánlott Demján? Miért akart perelni Farkasházy? Miért lépett ki drMáriás? Ki a három bráner? Az ÉS elmúlt 60 évéről beszélgettünk.

    Szerző
    Köves Gábor
    Posztolva
    2017/24. (06. 15.)
    Kommentek
    6
    „A Mikulás megsínylette” – Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője
  • Irodalmi pályázatot hirdet a Budapesti Történeti Múzeum.

    Szerző
    narancs.hu
    Posztolva
    2017. jun. 23., 13:05
    Kommentek
    0
    Írj novellát a pestis elleni imalapokról!
  • Ki ne emlékezne a pointer, az ír szetter és a tacskó kalandjaira?

    Szerző
    narancs.hu
    Posztolva
    2017. jun. 22., 17:40
    Kommentek
    0
     Meghalt a Bucó, Szetti, Tacsi megálmodója, Marosi László