Andrzej Duda aláírja, de alkotmánybíróság elé küldi a holokausztban játszott lengyel felelősséget elkenő törvényt

szerző
MTI/narancs.hu
publikálva
2018. febr. 06., 13:45
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Stílszerűen az államfő is hárítja a felelősséget.

Andrzej Duda lengyel elnök kedden bejelentette, hogy aláírja a Nemzeti Emlékezet Intézetéről (IPN) szóló törvényt módosító jogszabályt, egyúttal azonban utólagos normakontrollt kér az alkotmánybíróságtól. Az új előírásokat az elmúlt napokban elsősorban Izrael és Ukrajna bírálta.

Izraelnek nem tetszik, hogy Lengyelország törvénnyel tolná el magától a holokausztért viselt felelősséget

A „lengyel haláltábor” kifejezés használatáért három év börtön is járhatna. Lengyelország és Izrael 2016-ban közös nyilatkozatban tiltakozott a történelemhamisítás, ezen belül a „lengyel haláltáborok” kifejezés használata ellen – válaszolta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő vasárnapra virradóra arra, hogy Tel-Aviv az adott témában készülő lengyel jogszabály módosítását kérte.

Duda a szólásszabadságra, valamint a bűncselekménynek minősülő tettek meghatározásának pontosságára vonatkozóan kéri ki az alkotmánybíróság véleményét. Hangsúlyozta: a törvény eleget tesz annak az Izrael által korábban megfogalmazott követelménynek, hogy ne akadályozza a holokauszt tudományos kutatását. Fontosnak nevezte, hogy a holokauszttúlélők tanúvallomást tehessenek. Kiemelte: Lengyelországnak szüksége van arra, hogy a második világháború kapcsán megvédhesse jó hírnevét.

A törvény értelmében az IPN ügyészei büntetőjogi eljárásokat indíthatnak majd azok ellen, akik – a törvény betűje szerint – a lengyel nemzetet és a lengyel államot nyilvánosan és a tényeknek ellentmondva a náci német Harmadik Birodalom bűntetteiben való bűnrészességgel vádolják. A „lengyel haláltáborok” kifejezés használatáért akár hároméves szabadságvesztési is járhat.

 

szerző
MTI/narancs.hu
publikálva
2018. febr. 06., 13:45
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 4 yoyo
    yoyo
    2018. február 07., szerda 12:56
    Megértem, mindenki szeretne szebb múltat, amire büszke lehetne, amitől magát is jobbnak érezhetné.
    Márpedig annál jobb nem is lehetne, mint a múlt disznóságai, homályos dolgai tagadása helyett azokkal szembenézni, és mindezt nyilvánosan kimondani.

    Illetve ha egy nép a lelke mélyén antiszemita, akkor miért hazudja le a múltbéli önmagával való mély egyetértését? Minek sunnyogni?

    dudadudadínomdánom, hej
  2. 3 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2018. február 06., kedd 20:41
    Ha valakiknek, akkor Oświęcim lakosainak látniuk kellett a szerelvényeket, és érezniük kellett a Brzezinka felől áradó bűzt. És a lubliniaknak is tudniuk kellett, hogy mi zajlik a városközponttól mindössze hat kilométerre lévő Majdanekben.

    És érdekes lenne tudni, hogy Lengyelország jó hírének védelme csak a háború idejére vonatkozik-e, vagy a háború utánra, 1946-ra is, amikor Kielcében 40 zsidót öltek meg a felheccelt helyiek.
  3. 2 Kovacs
    Kovacs
    2018. február 06., kedd 20:05
    Igen. A következő lépésben Bauman, Szczypiorski...és a többiek mind indexre kerülnek. Megy ez már mindenkinek ez atisztamellényesnemzetieskedés...
  4. 1 rworse
    rworse
    2018. február 06., kedd 19:22
    A lengyelek (is) csináltak korábban is zsidóellenes pogromokat, de egy jókorát a náci hódítás előtt-alatt is, megragadva a "lehetőséget". A náci megszálláskor igen sok zsidót megöltek a lengyelek, konkrétan népirtást tartottak, még jóval a holokauszt beindítása előtt. Ezzel még ma sem bírnak szembenézni - legalábbis a többség. Aki erről ott megszólal, jellemzően kiutálják.

Komment írásához