Nem kiáltották ki Katalónia függetlenségét

szerző
narancs.hu
publikálva
2017. okt. 10., 20:10
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Tárgyalások kezdődnek, az elnök nyugalomra inti a médiát és a pártokat.

Az elmúlt hetek viharos eseményei után, ma egész Európa lélegzetvisszafojtva figyelte Carles Puigdemont katalán elnök beszédét, vajon kikiáltja-e Katalónia függetlenségét. A légkör meglehetősen feszült lehetett, hiszen a spanyol kormány múlt héten arról beszélt, hogy a függetlenség kikiáltása esetén felfüggesztik Katalónia autonómiáját, mert erre lehetőséget nyújt a spanyol alkotmány. Az esti beszéd a tervezettnél eleve csúszott egy órát, végül elmaradt a nagy bejelentés, mert úgy határoztak, tárgyalások útján szeretnék elérni céljaikat.

A közvélemény-kutatások szerint egyébként a katalánok többsége nem támogatja a teljes elszakadást, ezért a hétvégén több százezer egységpárti tüntetett Barcelonában.

A katalán elnök mindenkit nyugalomra intett, ugyanis demokratikus úton szeretné rendezni a kialakult helyzetet. Pár mondatot spanyolul intézett a spanyol népnek: azt szeretné, ha megértenék, ők is normális emberek, nem őrültek, nyitottak a párbeszédre és nem a demokrácia ellen harcolnak.

szerző
narancs.hu
publikálva
2017. okt. 10., 20:10
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1 yoyo
    yoyo
    2017. október 11., szerda 06:22
    nagynéha felülkerekedik a józan ész
  2. 2 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2017. október 11., szerda 06:46
    Nem nagyon értem az elszakadás-pártiakat, hiszen Katalónia eddig is autonóm tartomány volt, és úgy látszik, hogy a katalánok tekintélyes hányadának megfelel ez az állapot, vagyis a katalán kormány a teljes önállósággal nem tudna egyértelmű választási sikert elérni.
    Mondják, hogy az új, független állam létrejötte lavinát indíthatott volna el Európában, én már fel voltam rá készülve, hogy a matyók is kiválnak Magyarországból, lett volna saját matyó bajnokság, amit mindig a Zsóry nyert volna meg, évente indulhattak volna a BL-ben.
  3. 3 galambocskám
    galambocskám
    2017. október 11., szerda 08:31
    Nekem eléggé zavarosnak tűnik ez a dolog Katalóniával, de azt hiszem ez a jobbik eset.
    Éppen a Seres írt arról hogy Spanyolországban liberális demokrácia van, nincs valódi és tényleges ok az elszakadásra.
  4. 4 rworse
    rworse
    2017. október 11., szerda 10:22
    2

    Én megértem az önállóságpártiakat - másutt is. Most közhelyeket fogok mondani, de még mindig azt éljük a világban, hogy a népek népek akarnak lenni. Ugyebár, az úgynevezett ókorban, feudalizmusban az országok határai az uralkodók-uralkodóházak kénye-kedvétől, eredményességüktől függtek, nem volt szempont, hogy hol, milyen népek élnek. Nagyjából a felvilágosodással összefüggésben létrejött a nacionalizmus vívmánya, a népek (nációk) szuverenitást akartak nyerni. Néppé ("nemzetté") akartak válni. A magyar népnek is a legnagyobb nagyjai a magyar nemzetet, magyar államiságot megteremtők. A katalánok egy része is elérkezett ide, ami nehéz problémát okoz, de érthető a törekvésük. És a világban nagyon sok hasonló probléma van és lesz még továbbra is. Minden kontinensen. Szlovákia a rendszerváltás után könnyen ment. Sok más nehezebben. El tudom képzelni, hogy a mostanában sok jogot (de még mindig nem eleget) kapott számik/lappok már nem fognak nekiállni önálló államot teremteni, de a világban még nagyon sokan akarnak, érthető okból. A korábbinál írtam, hogy - ha nem lesz környezeti kataklizma - a világ következő 50 évében a civilizációk háborúja fog keveredni olyan népek nacionalizmusával, amelyek még nem válhattak szuverénné, önálló államot alapítva.
    A katalánok most értek oda, hogy szuverén katalánok akarnak lenni. Kellemetlen, de érthető.
    Az egész világon kéne egy nagy népszavazás, aztán átrajzolni az államhatárokat, ami persze sajnos a legtöbb problémás helyen több okból is megvalósíthatatlan, de Katalóniában elég könnyű lenne hagyni a katalánokat, hogy dönthessenek magukról - a potenciális államhatárok egyértelműek.
  5. 5 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2017. október 11., szerda 11:55
    Én is megértem az önállóságpártiakat, de a maradni akarókat is meg tudom érteni. Valószínűleg azért vagyok ilyen hihetetlenül toleráns, mert Spanyolország nagyon messze van, nem dúlnak bennem érzelmi viharok.
    Ha például Kárpátalja kiválása lenne napirenden (ennek nincs és nem is lesz realitása), az sokkal jobban felzaklatna, persze egyértelműen a Kijevtől való függetlenségre szavaznék, bár annak a szakadásnak inkább racionális, gazdasági, illetve kulturális okai lennének, mintsem etnikaiak.
  6. 6 yoyo
    yoyo
    2017. október 11., szerda 12:03
    rworse, ebben a kérdésben nagyon más véleményen vagyok.

    Az autonómiamozgalmak értelmét abban látom, hogy egy valamilyen hátrányt szenvedő, valamilyen jogában korlátozott embercsoport szeretné kivívni a nyelvi, kulturális, etnikai stb. önállóságát.

    A katalán elszakadás olvasata a számomra, hogy miért fizessünk mi, gazdagok, többet.
    És ha lehet, ebbe az irányba ne kanyarodjon a világ.

    Nekem a függetlenség kikiáltására váró arcok nem egy születő nemzet tagjait, hanem fesztiválozókat, barca szurkolókat idéztek, akik - nagyanyai fordulattal - jódolgukban nem tudják...

    A katalán függetlenség erkölcstelen, szolidaritást tagadó, felelőtlen programjának a méltó párja, tükörképe a roma autonómia gondolata, az Opre Roma. Itt ugyanis látszólag a romák kérnek a maguk számára önállóságot talán kulturális, talán gazdasági ügyek gyakorlásában, azonban ez az elképzelés leginkább a fehér többség titkos vágyára épül, egy huszárvágással megszabadulni a társadalom nagy nyűgétől.

  7. 7 yoyo
    yoyo
    2017. október 11., szerda 12:10
    Az egyetlen jó iránynak a határok nélküli Európai Uniót tudom elképzelni.
    Minden egymás érzékenységét baszogató elszakadás, területmódosítás csak egy későbbi elkerülhetetlen konfliktus alapja lehet, ezt már tudhatnánk.
    Persze, ebben a keleti fertályban aligha fejlődik a világ ebben az irányban, és egyre valószínűtlenebb, hogy ne érjen be előbb-utóbb ismét a sok egymástól, egymásra zihálás.
  8. 8 yoyo
    yoyo
    2017. október 11., szerda 12:24
    A Tiszapolgári által említett Kárpátalja annyiból sajnos más helyzetben van, mint más magyarlakta szomszéd területek, mert annál kevés valószínűtlenebb lehet, mint hogy Ukrajna és közöttünk megszűnjenek a határok. Viszont baromi nehezen tudnám elképzelni, hogy egy kárpátaljai autonómia ne indítaná be a kárpátiás magyarok nyálelválasztását, ami a végzet felé sodorhat mindannyiunkat ismét.
  9. 9 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2017. október 11., szerda 12:27
    Nem biztos, hogy a határok nélküli Európa különböző régióit irányító önkormányzatok között nem lennének konfliktusok. Nyilván mindegyik a központi támogatásokért versengene, és Brüsszelnek akkor is ugyanúgy segítenie kellene a szegényebb, például Erdély régiót, mint most. Ami valószínűleg nem tetszene mondjuk a rengeteg iparűzési adót befizető Ruhr-vidék régiónak. A Kelet és a Nyugat közötti szakadék ugyanúgy megmaradna, vagy még súlyosbodna is a keleti munkavállalók elvándorlása miatt.
  10. 10 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2017. október 11., szerda 12:42
    yoyo

    Kárpátalján ma is békében megvan egymás mellett a 6-7 féle nemzetiség, és az autonómiát az ottani ukránok is szeretnék (legalábbis az általam megkérdezett magyarok szerint). A Kijevvel szembeni ellenérzések valamennyi népességet jellemzik, a kárpátaljai ukránokat és természetesen a ruszinokat is beleértve.
    De Ukrajna az oktatási törvénnyel is jelezte, hogy csak egyszer volt Budán kutyavásár (krími autonómia).

Komment írásához