Nem könnyű ma Magyarországon mozgáskorlátozottként önrendelkező életet élni

szerző
narancs.hu
publikálva
2017. szept. 22., 12:50
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A kritikák mellett javaslatokat is megfogalmaz egy új tanulmány.

"A magyar államnak ténylegesen el kell köteleződnie a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény mellett és fel kell gyorsítania a végrehajtását, mert tíz évvel a ratifikálása után az önrendelkező élet a legtöbb mozgássérült ember számára még mindig elérhetetlen álom" – fogalmazta meg a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) Önrendelkező Élet Munkacsoportja, a szövetség csütörtöki tanulmánybemutatóján.

Az Önrendelkező életet élni - Kritikai észrevételek a mozgáskorlátozott emberek önálló életvitelének lehetőségeiről című tanulmány (itt érhető el) lényege, hogy az érintettekből álló munkacsoport tagjai azon túl, hogy mindennapi, személyes tapasztalataikat megosztják, javaslatokkal is segítik a döntéshozók és a szakma munkáját. Az önrendelkező élet alapvető eleme, hogy a mozgássérült emberek szabadon eldönthessék:

hol, kivel és hogyan akarnak élni, önálló életükhöz pedig milyen közösségi szolgáltatást, támogatást szeretnének igénybe venni.

false

 

Fotó: MEOSZ

Ezzel szorosan összefügg az

 

  • épített környezet,
  • a közlekedés akadálymentessége, ahol különösen hátrányos helyzetben vannak a kisebb településeken élők, de az autóigénylés sem egyszerű folyamat (erről írott cikkünket itt olvashatják),
  • az egészségügyhöz való hozzáférés, ahol például úgy jelenik meg a kiszolgáltatottság, hogy az akadálymentesség hiánya miatt nem tudnak részt venni a szűrővizsgálatokon, vagy a betegszállítók nem szállítják el a beteggel együtt az elektromos kerekesszéket, esetleg a parkolási igazolvány felmutatása ellenére sem engedik behajtani őket autójukkal a kórházak területére,
  • az inkluzív oktatás hiánya,
  • a munkalehetőségek korlátozott mértékű hozzáférése és az átképzési lehetőségek hiánya,
  • a lakhatással kapcsolatos különféle problémák (a bentlakásos intézmények, ahol sérül az emberi méltóságuk, a támogatott lakhatási formák és az akadálymentes albérletek alacsony száma),
  • vagy a támogatott technológiák és jól használható eszközök drágasága.

 

A MEOSZ szerint az elmúlt évtizedekben sok területen történt előrelépés, de a lemaradás még mindig számottevő, ezért a kormány kiemelt figyelmét kérik a fizikai akadálymentesítéssel kapcsolatban, vagy azért, hogy teremtse meg a közösségi alapú rehabilitáció feltételeit és biztosítsa a megfelelő lakhatási formákat. Az intézkedések pedig csak akkor lehetnek sikeresek, ha a folyamatokba érdemben bevonják a mozgássérült embereket is.

szerző
narancs.hu
publikálva
2017. szept. 22., 12:50
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához