Nemzetközi díj a mosonmagyaróvári „Demenciabarát városprojektnek”

szerző
Fülöp Zsófia
publikálva
2018. febr. 12., 18:10
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Egyedüli magyarként pályáztak a díjra, ahol a zsűri az innovatív projekteknek ítélt oda több ezer eurót. Abból most Mosonmagyaróváron elkezdődik a munka: tréningeket tartanak a szolgáltatóknak, kiadványokat készítenek, és közösségi programokat szerveznek, hogy minél több érintetett és lakost elérjenek. A cél egy demenciabarát város és társadalom kialakítása.

Ahogy arról tavaly decemberben mi is beszámoltunk, Mosonmagyaróváron alakítják ki az ország első demenciabarát városát, aminek lényege, hogy egy elfogadó közösséget hozzanak létre, először a belvárosban, aztán az egész városban, majd a modellt elterjesztve akár az egész országban is. A projekt egyik kezdeményezője Tatai Tamás, a másik a Gondoskodás Alapítvány, szakmai koordinátora pedig a Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény. Ők viszik 2015 óta a városban az Alzheimer cafét is, ahol demenciával élők hozzátartozóinak adnak információt, segítséget és kikapcsolódási lehetőséget – havonta egyszer ugyanazon a helyen és ugyanabban az időben, családias légkörben. Decemberi cikkünk születésekor még csak annyit lehetett tudni, hogy a projektet pályázati pénzekből, szponzorok felkutatásával és adománygyűjtésből kívánják finanszírozni, az önkormányzat támogatásával, illetve hogy számítanak az önkéntesek munkájára is. „Sokan álltak a kezdeményezés mögé, a polgármesteri hivatal, a rendőrség, a patikák, fodrászok, a Belvárosi Üzletkör és civilek. A lényeg, hogy a szolgáltatók információt kapjanak arról, hogy ha bemegy hozzájuk egy demens beteg, hogyan viszonyuljanak hozzá, miben segítsenek neki” – mondta el akkor lapunknak Zimmerer Károlyné, a mosonmagyaróvári Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény Alapszolgáltatási Centrumának vezetője, és a Gondoskodás Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Ne probléma legyen

Azóta kiderült, hogy az Európai Alapítványok Demencia Kezdeményezése (EFID) által meghirdetett pályázaton a mintegy 98 pályázat közül egyedüli magyar projektként a mosonmagyaróvári kezdeményezés is bekerült a legjobb 12 díjazott közé. A díj odaítélésekor a beérkező pályázatokat a társadalmi innováció, a projekt-hatékonyság, a hatás és az eredmények fenntarthatósága szempontjából értékelték, a nyertes pályázatok mindegyike arra fókuszál, hogy a demens embereket ne problémaként kezelje, hanem szakértelmüket megbecsülje és értékként közvetítse a közösség irányába. „Abban, hogy elnyertük ezt a rangos díjat, szerepet játszott az is, hogy ez az első olyan kezdeményezés Magyarországon, amely a demencia megértését és az emberek ez irányú tudatosságát nem egy szűk közösségben, hanem egy egész város szintjén kívánja elérni” – mondta a díjról Zimmerer Károlyné.

Tatai Tamás

Tatai Tamás

 

A díjat január végén Szófiában Tatai Tamás vette át, aki lapunknak elmondta, nagyon érdekes tapasztalatokat gyűjtött a díjátadón. „A demenciáról való gondolkodásban és a demenciával élőkkel való munkában két évtizeddel le vagyunk maradva Nyugat-Európához képest. A pályázatra innovatív projekteket vártak, az értékelés viszont a helyi lehetőségek és körülmények figyelembe vételével történt. A zsűri díjazta, hogy ha lassan is tudunk előre haladni, de lépésről lépésre alakítjuk, formáljuk a környezetet, a várost. A pályázat kiíróinak nem titkolt szándéka, hogy a díjazottak együtt is tudjanak működni, tudják egymást segíteni. Engem például a belga kollégák kerestek meg azzal, hogy hallották, hogy nálunk még ezek a kezdeményezések gyerekcipőben járnak, ezért felajánlották, hogy szívesen eljönnek hozzánk, bemutatják, ők hogyan működnek és mit csinálnak, milyen módszerrel dolgoznak. Ez már egy fontos és pozitív hozadéka ennek a díjnak.”

Minőségi munka

A díjjal 9 ezer euró jár, amiből elkezdhetik az érdemi munkát a városban. Szoros ütemterv nincs, a pályázat kiírói nem várnak el sietséget, inkább a minőségi munkára és a hosszútávon fenntartható projektre fókuszálnak. A mosonmagyaróvári projekt gazdái szeretnének minél több közösségi rendezvényt szervezni, zenés programokkal, vendéglátással, ahová minél több helyi lakost várnak – akár érintettek, akár nem. Az a fontos, hogy minél több emberhez elérjenek, tájékoztassák őket a betegségről, a demenciával élők életéről, a velük való együttélésről, az érintett hozzátartozókat pedig információkkal segítsék. Több pénzt szeretnének költeni marketingre, tájékoztató és népszerűsítő programokra, szakmai kiadványokra.

„Heteken belül elindulnak az első tréningek, amiket a Belvárosi Üzletkör boltosainak, szolgáltatóinak tartunk, a tréningre elkészültek az anyagok, már csak időpontot kell egyeztetnünk. A tréningek után egyfajta szamárvezetőnek kiadványokkal segítjük majd ezeket a szolgáltatókat, illetve tájékoztatókat helyezünk el a patikákban, orvosi rendelőkben, közösségi helyeken. A városi rendezvényekre önálló standdal kitelepülünk majd, hogy minél több embert elérjünk és megszólítsunk” – mesél a tervekről Tatai Tamás. Hozzáteszi: távlati cél egy demenciabarát város és társadalom kialakítása. „A szolgáltatók után képzéseket tervezünk a kulturális helyszínekre is, például mozikban, együttműködést kezdeményezünk a mentőkkel, tűzoltókkal, hogy ha demens személyhez vonulnak ki, tudják, hogyan kell kezelni a helyzetet. Középtávú tervünk, hogy demenciabarát környezetet hozzunk létre, amibe beletartoznak a parkok, közterek, a belváros utcái. És ami a legfontosabb: minél több demenciával élő embert meg tudjunk nyerni az ügynek, hogy vállalják a nyilvánosságot, hogy elmondják a véleményüket és a kívánságaikat, mi az, amit ők szeretnének, ami nekik fontos.”

false

A mosonmagyaróvári mellett olyan projekteket díjaztak, mint egy francia-német együttműködésben megvalósuló kezdeményezés, a „Találkozás határok nélkül”, ahol egy befogadóbb társadalomért dolgoznak, demenciával élők aktív részvételével; egy angol kutatás, ahol a demenciával élők szomszédságát vizsgálják meg; egy norvég program, ahol a demenciabarát kórházakért küzdenek; egy olasz online támogatói csoport, ahol a demenciával élőket gondozók kérhetnek és kaphatnak segítséget; vagy egy német projekt, ahol a demenciával élőknek létrehoztak egy YouTube-csatornát, ahol az érintettek hallathatják a hangjukat, aktívak maradhatnak, és kreatív módon kommunikálhatják saját véleményüket.

A fura bácsi az utcából

A demencia népbetegség, gyógyír nincs rá, a beteg leépülését a hozzátartozók sínylik meg a leginkább. Számukra jött létre az Alzheimer café, ahol nincs stigma, ítélkezés, csak megértés és jó tanács. Ennek továbbgondolása a demenciabarát város, ami Mosonmagyar­óváron megvalósulni látszik. „Végre pozitív változásról tudok beszámolni: anyu erőszakos, a családot teljesen kikészítő viselkedése az elmúlt hetekben megváltozott.

szerző
Fülöp Zsófia
publikálva
2018. febr. 12., 18:10
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához

  • Boldogabb élet - jó halál című könyvének második, átdolgozott kiadása jelent meg nemrégiben. A Budapest Hospice Házban haldoklók mellett önkéntesként dolgozó munkatársunk beszélgetett vele.

    Szerző
    Gaal Ilona
    Posztolva
    2014/31. (07. 31.)
    Kommentek
    0
  • Az alkohol elleni háborúnak Magyarországon is több évszázados múltja van, de még csatát sem sikerült nyerni, maximum annyit értek el, hogy mindenki megtanulta, hogy az alkohol öl, butít, nyomorba dönt, s aztán mindenki ivott tovább.

    Szerző
    Legát Tibor
    Posztolva
    2014/30. (07. 24.)
    Kommentek
    2
    A pohár feneke alól – Alkoholizmus Magyarországon II. - A harc
  • A női alkoholisták száma egyre jobban növekszik, a kamaszlányok pedig versenyt isznak a fiúkkal. De mi lehet ennek az oka, és mennyire különbözik egymástól a két nem alkoholizmusa?

    Szerző
    Csendes-Erdei Emese
    Posztolva
    2014. aug. 01., 22:08
    Kommentek
    3
    Többet és keményebben – Mészáros Piroska addiktológiai konzultáns a női alkoholizmus sajátosságairól
  • Becslések szerint az alkoholisták száma Magyarországon nyolcszázezer és egymillió között lehet, de ha hozzátesszük, hogy ezt a családtagok is megszenvedik, ennél is jóval több áldozatról beszélhetünk - milliókról. De ki a szociális ivó, és ki az alkoholista? Mennyit számít a genetika, és mik a legnagyobb ellentmondások? Cikksorozatunk első részében ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat.

    Szerző
    Csendes-Erdei Emese
    Posztolva
    2014/29. (07. 17.)
    Kommentek
    13
  • HIV-teszt, véradás, bejegyzett élettársi kapcsolat – a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogtudatosító workshop keretén belül mutatott rá a magyar egészségügy hiányosságaira.

    Szerző
    Fülöp Zsófia
    Posztolva
    2014. jul. 03., 10:07
    Kommentek
    0
    Egyenlőtlen bánásmód – Az LMBT emberek és az egészségügy
  • Földes László interjút adott a hvg.hu-nak, melyben részletesen elbeszélte a magyar és nemzetközi kultúra nagyjainak bemutatásáért vívott heroikus küzdelmét a Tökmag Jankók ellen.

    Szerző
    narancs.hu
    Posztolva
    2014. jun. 12., 11:50
    Kommentek
    6
    Szüret extra: Ady és József Attila megmentője szól hozzánk
  • Két hét alatt 107 történet gyűlt össze a Beszélj róla! honlapján. A projekt a gyermekkori szexuális bántalmazások áldozatainak történeteit gyűjti össze, közösséget épít, és legfőbb célja, hogy az abúzus témáját beemelje a közbeszédbe.

    Szerző
    Fülöp Zsófia
    Posztolva
    2014. jun. 06., 12:55
    Kommentek
    0
    „A tested a tiéd” – Beszélj róla!
  • Mi történik egy gyerekpszichodráma-foglalkozáson? És egy békásmegyeri lakótelep aljában? Alternatív bébicsőszködés vagy annál sokkal több? Soós Dórával, a Piros Kakaó alapítójával, mesélőjével, kincskeresőjével beszélgettünk.

    Szerző
    Fülöp Zsófia
    Posztolva
    2014. máj. 28., 07:00
    Kommentek
    0
    „Nem mindenkinél az a cél, hogy legyőzze a sárkányt”
  • A kolduló jógától kezdve a stencilkészítésen át a szociális pókerpartiig mindent kipróbálhattak az érdeklődők. A cél egy mobil sátor építéséhez elegendő anyagi forrás összegyűjtése volt.

    Szerző
    Fülöp Zsófia
    Posztolva
    2014. márc. 09., 18:34
    Kommentek
    0
    „Belebújni a hajléktalanok bőrébe” – a Krízisközpont akciója
  • Hol van az megírva, hogy mindig csak kiművelt embercelebek szerepeljenek 8 kérdés című, méltán népszerű sorozatunkban? Gyorsan fajt is váltunk! Aki válaszol: Demény, a kötsög - az internet legnépszerűbb vizslabloggere és véleményvezére.

    Szerző
    - kg -
    Posztolva
    2014. márc. 04., 17:02
    Kommentek
    2
    8 kérdés – Demény, a kötsög
  • Magyarország második helyen áll Európában az öngyilkosságok arányát tekintve. A serdülőkori megelőzés lehetőségeiről, tabukról és tévhitekről beszélgettünk a téma szakértőjével.

    Szerző
    Orosz Ildikó
    Posztolva
    2014/5. (01. 30.)
    Kommentek
    1
  • Másfél éves korában gerincvelői izomsorvadást diagnosztizáltak nála, és tizennyolc évet jósoltak neki. Most huszonöt. Tavaly kiadott egy nagyszerű könyvet – erről, az önállóságról, tabukról és vágyakról beszélgettünk vele.

    Szerző
    Fülöp Zsófia
    Posztolva
    2014. febr. 04., 16:24
    Kommentek
    2
    „Szeretem zavarba hozni az embereket” – Hozleiter Fanny Mosolyka
  • Lélek

    Szabadulószobák

    Vilma, engedj ki!

    Két és fél évvel azután, hogy egy nyolcadik kerületi romkocsma pincéjében megnyílt az első szabadulószoba, a műfaj sikere töretlen. A hazai rajongók és céges ügyfelek mellett egyre több a külföldi, a szemfüles magyarok pedig már az európai piacot ostromolják.

    Szerző
    Orosz Ildikó
    Posztolva
    2014/2. (01. 09.)
    Kommentek
    0
    Vilma, engedj ki!