Nemzetközi díj a mosonmagyaróvári „Demenciabarát városprojektnek”

szerző
Fülöp Zsófia
publikálva
2018. febr. 12., 18:10
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Egyedüli magyarként pályáztak a díjra, ahol a zsűri az innovatív projekteknek ítélt oda több ezer eurót. Abból most Mosonmagyaróváron elkezdődik a munka: tréningeket tartanak a szolgáltatóknak, kiadványokat készítenek, és közösségi programokat szerveznek, hogy minél több érintetett és lakost elérjenek. A cél egy demenciabarát város és társadalom kialakítása.

Ahogy arról tavaly decemberben mi is beszámoltunk, Mosonmagyaróváron alakítják ki az ország első demenciabarát városát, aminek lényege, hogy egy elfogadó közösséget hozzanak létre, először a belvárosban, aztán az egész városban, majd a modellt elterjesztve akár az egész országban is. A projekt egyik kezdeményezője Tatai Tamás, a másik a Gondoskodás Alapítvány, szakmai koordinátora pedig a Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény. Ők viszik 2015 óta a városban az Alzheimer cafét is, ahol demenciával élők hozzátartozóinak adnak információt, segítséget és kikapcsolódási lehetőséget – havonta egyszer ugyanazon a helyen és ugyanabban az időben, családias légkörben. Decemberi cikkünk születésekor még csak annyit lehetett tudni, hogy a projektet pályázati pénzekből, szponzorok felkutatásával és adománygyűjtésből kívánják finanszírozni, az önkormányzat támogatásával, illetve hogy számítanak az önkéntesek munkájára is. „Sokan álltak a kezdeményezés mögé, a polgármesteri hivatal, a rendőrség, a patikák, fodrászok, a Belvárosi Üzletkör és civilek. A lényeg, hogy a szolgáltatók információt kapjanak arról, hogy ha bemegy hozzájuk egy demens beteg, hogyan viszonyuljanak hozzá, miben segítsenek neki” – mondta el akkor lapunknak Zimmerer Károlyné, a mosonmagyaróvári Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény Alapszolgáltatási Centrumának vezetője, és a Gondoskodás Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Ne probléma legyen

Azóta kiderült, hogy az Európai Alapítványok Demencia Kezdeményezése (EFID) által meghirdetett pályázaton a mintegy 98 pályázat közül egyedüli magyar projektként a mosonmagyaróvári kezdeményezés is bekerült a legjobb 12 díjazott közé. A díj odaítélésekor a beérkező pályázatokat a társadalmi innováció, a projekt-hatékonyság, a hatás és az eredmények fenntarthatósága szempontjából értékelték, a nyertes pályázatok mindegyike arra fókuszál, hogy a demens embereket ne problémaként kezelje, hanem szakértelmüket megbecsülje és értékként közvetítse a közösség irányába. „Abban, hogy elnyertük ezt a rangos díjat, szerepet játszott az is, hogy ez az első olyan kezdeményezés Magyarországon, amely a demencia megértését és az emberek ez irányú tudatosságát nem egy szűk közösségben, hanem egy egész város szintjén kívánja elérni” – mondta a díjról Zimmerer Károlyné.

Tatai Tamás

Tatai Tamás

 

A díjat január végén Szófiában Tatai Tamás vette át, aki lapunknak elmondta, nagyon érdekes tapasztalatokat gyűjtött a díjátadón. „A demenciáról való gondolkodásban és a demenciával élőkkel való munkában két évtizeddel le vagyunk maradva Nyugat-Európához képest. A pályázatra innovatív projekteket vártak, az értékelés viszont a helyi lehetőségek és körülmények figyelembe vételével történt. A zsűri díjazta, hogy ha lassan is tudunk előre haladni, de lépésről lépésre alakítjuk, formáljuk a környezetet, a várost. A pályázat kiíróinak nem titkolt szándéka, hogy a díjazottak együtt is tudjanak működni, tudják egymást segíteni. Engem például a belga kollégák kerestek meg azzal, hogy hallották, hogy nálunk még ezek a kezdeményezések gyerekcipőben járnak, ezért felajánlották, hogy szívesen eljönnek hozzánk, bemutatják, ők hogyan működnek és mit csinálnak, milyen módszerrel dolgoznak. Ez már egy fontos és pozitív hozadéka ennek a díjnak.”

Minőségi munka

A díjjal 9 ezer euró jár, amiből elkezdhetik az érdemi munkát a városban. Szoros ütemterv nincs, a pályázat kiírói nem várnak el sietséget, inkább a minőségi munkára és a hosszútávon fenntartható projektre fókuszálnak. A mosonmagyaróvári projekt gazdái szeretnének minél több közösségi rendezvényt szervezni, zenés programokkal, vendéglátással, ahová minél több helyi lakost várnak – akár érintettek, akár nem. Az a fontos, hogy minél több emberhez elérjenek, tájékoztassák őket a betegségről, a demenciával élők életéről, a velük való együttélésről, az érintett hozzátartozókat pedig információkkal segítsék. Több pénzt szeretnének költeni marketingre, tájékoztató és népszerűsítő programokra, szakmai kiadványokra.

„Heteken belül elindulnak az első tréningek, amiket a Belvárosi Üzletkör boltosainak, szolgáltatóinak tartunk, a tréningre elkészültek az anyagok, már csak időpontot kell egyeztetnünk. A tréningek után egyfajta szamárvezetőnek kiadványokkal segítjük majd ezeket a szolgáltatókat, illetve tájékoztatókat helyezünk el a patikákban, orvosi rendelőkben, közösségi helyeken. A városi rendezvényekre önálló standdal kitelepülünk majd, hogy minél több embert elérjünk és megszólítsunk” – mesél a tervekről Tatai Tamás. Hozzáteszi: távlati cél egy demenciabarát város és társadalom kialakítása. „A szolgáltatók után képzéseket tervezünk a kulturális helyszínekre is, például mozikban, együttműködést kezdeményezünk a mentőkkel, tűzoltókkal, hogy ha demens személyhez vonulnak ki, tudják, hogyan kell kezelni a helyzetet. Középtávú tervünk, hogy demenciabarát környezetet hozzunk létre, amibe beletartoznak a parkok, közterek, a belváros utcái. És ami a legfontosabb: minél több demenciával élő embert meg tudjunk nyerni az ügynek, hogy vállalják a nyilvánosságot, hogy elmondják a véleményüket és a kívánságaikat, mi az, amit ők szeretnének, ami nekik fontos.”

false

A mosonmagyaróvári mellett olyan projekteket díjaztak, mint egy francia-német együttműködésben megvalósuló kezdeményezés, a „Találkozás határok nélkül”, ahol egy befogadóbb társadalomért dolgoznak, demenciával élők aktív részvételével; egy angol kutatás, ahol a demenciával élők szomszédságát vizsgálják meg; egy norvég program, ahol a demenciabarát kórházakért küzdenek; egy olasz online támogatói csoport, ahol a demenciával élőket gondozók kérhetnek és kaphatnak segítséget; vagy egy német projekt, ahol a demenciával élőknek létrehoztak egy YouTube-csatornát, ahol az érintettek hallathatják a hangjukat, aktívak maradhatnak, és kreatív módon kommunikálhatják saját véleményüket.

A fura bácsi az utcából

A demencia népbetegség, gyógyír nincs rá, a beteg leépülését a hozzátartozók sínylik meg a leginkább. Számukra jött létre az Alzheimer café, ahol nincs stigma, ítélkezés, csak megértés és jó tanács. Ennek továbbgondolása a demenciabarát város, ami Mosonmagyar­óváron megvalósulni látszik. „Végre pozitív változásról tudok beszámolni: anyu erőszakos, a családot teljesen kikészítő viselkedése az elmúlt hetekben megváltozott.

szerző
Fülöp Zsófia
publikálva
2018. febr. 12., 18:10
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához

  • "Hogy mennyi a sok, az egyéntől függ, nemtől, életkortól, edzettségi szinttől, családi körülményektől. Akinek öt gyereke van, és fél napot bármilyen edzéssel tölt, ott biztos komoly problémák lesznek ebből."

    Szerző
    Simonyi Balázs
    Posztolva
    2013/33. (08. 15.)
    Kommentek
    0
  • Radikális állatvédők, a 269 Life mozgalom aktivistái mutattak be performanszot a rabszolga-kereskedelem világnapján (augusztus 23.) a Deák téren. Szolidaritási tetoválással, sokkoló vetítéssel, vegán infopulttal és nyilvános billogozással demonstráltak az állatok kizsákmányolása és bántalmazása ellen. Video!

    Szerző
    narancs.hu
    Posztolva
    2013. aug. 25., 07:30
    Kommentek
    1
    „Nem teszünk kárt emberekben” – video a billogozásról
  • Lélek

    A harag pszichológiája

    És mindig dühbe jövünk

    A hét főbűn egyike, noha természetes reakció. A társadalom nem tud mit kezdeni vele, ezért tiltja, hiszen fennáll a veszélye, hogy a harag vagy a düh agresszivitást, erőszakot vált ki.

    Szerző
    Mannhardt András
    Posztolva
    2013/29. (07. 18.)
    Kommentek
    0
  • Mit tehet ma egy nő, ha nem tudja szoptatni a gyermekét? Betegség-e a laktációs zavar? Gyógyszernek vagy méregnek számít a tápszer? Kik a szoptatási szaktanácsadók, és mi a munkájuk?

    Szerző
    Greff András
    Posztolva
    2013/27. (07. 04.)
    Kommentek
    0
    Feladni kár - Szoptatási nehézségek kezelése
  • Délután öttől: a felvonulók kérték. Zenés ajándékkosár a Pride résztvevőinek kívánságai alapján.

    Szerző
    narancs.hu
    Posztolva
    2013. jul. 06., 07:45
    Kommentek
    0
    Figyelje adásunkat! – A felvonulók kérték
  • Nemrég jelent meg a család szerkezetében és működésében beállt változásokat összegző, a folyamatok hátterét feltáró kötete, a Család 2.0. Az ELTE oktatójával családpolitikáról, a gyerekkor megszűnéséről és arról beszélgettünk, hogy egyre homályosabb, mitől számít valaki felnőttnek. Magyar Narancs: A kormány legutóbb az alaptörvénybe foglalta, hogy szerinte mi minősül családnak. Az sem izgatta különösebben, hogy az Alkotmánybíróság visszadobta a család fogalmának a házasságra és a szülő-gyerek kapcsolatra szűkítését. Ilyenre van példa más országban is?

    Szerző
    Iványi Zsófia
    Posztolva
    2013/15. (04. 11.)
    Kommentek
    0
  • "Lüktető szívvel léptem ki a Santa Croce-templomból, mintha kiszippantották volna belőlem az életet, úgy éreztem, mintha zuhannék" - írja Stendhal a firenzei Santa Croce-templomban 1817 februárjában tett látogatásáról. E nevezetes szédülésről kapta a nevét egy különös tünetegyüttes, a Stendhal-szindróma.

    Szerző
    Pallag Zoltán
    Posztolva
    2013/10. (03. 07.)
    Kommentek
    0
    Kockázatos műélvezet - Stendhal-szindróma
  • A közvélekedéssel ellentétben a legtöbb nőt nem idegen, hanem közeli ismerőse erőszakolja meg. A téma szakértőjével tévhitekről és a magyar joggyakorlat hiányosságairól is beszélgettünk a közelmúlt súlyos indiai esetei ürügyén.

    Szerző
    Iványi Zsófia
    Posztolva
    2013. márc. 04., 06:00
    Kommentek
    2
    „Azok követik el, akikben megbíznak” – Tóth Györgyi a nemi erőszakról
  • "Hazudunk egy köszöntéssel is? Vagy amikor reggel elégedetten bámuljuk kialvatlan képünket a tükörben?"

    Szerző
    Markó Anita
    Posztolva
    2013/5. (01. 31.)
    Kommentek
    0
    Pinokkió örök - Hazudunk reggel, délben, este
  • Az internetezés hajnalán attól tarthattak a szülők, hogy az idegenek, a gonosz felnőttek jelentenek veszélyt a gyerekeikre. Most egy evolúciós továbblépés történt: a saját kortárscsoport köréből kerül ki az elkövető és az áldozat egyaránt.

    Szerző
    Markó Anita
    Posztolva
    2013. jan. 25., 08:51
    Kommentek
    2
    „Nincs menedék” – kamaszok és a cyberbullying
  • Lélek

    Karácsony, lidércnyomás

    Átrendezett vonások

    Minden évben egy kicsit korábban kezdődik a nyomasztás. Idén egy magazin mellékletében bukkantam az első fecskére szeptemberben, a háromoldalas cikk azt taglalta, hogy már most késésben vagyunk, de talán még behozhatjuk a lemaradást.

    Szerző
    Karafiáth Orsolya
    Posztolva
    2012/51. (12. 20.)
    Kommentek
    0
    Átrendezett vonások
  • Jobb lenne a világ, ha többet játszanánk. A mai komplex társasjátékok az élmény mellett sokféle kompetenciát fejlesztenek, ezért jól használhatók a tehetséggondozásban, a felzárkóztatásban és a rehabilitációban. Interjú Jesztl József szociálpedagógussal.

    Szerző
    Orosz Ildikó
    Posztolva
    2012/51. (12. 20.)
    Kommentek
    0
  • Lélek

    Akik hízni akarnak

    A súlytalanság állapota

    A villámdiéták és zsírleszívások korában van egy kisebbség, amely a kövérekhez hasonlóan örül, ha beköszönt a mindent takaró pulóverek szezonja. Ők a "túl soványak", akik nem betegség vagy pszichés problémák miatt ilyenek.

    Szerző
    Gergely Zsófia
    Posztolva
    2012/51. (12. 20.)
    Kommentek
    0
    A súlytalanság állapota