Felvettek az egyetemre? Most jön a neheze: brutális árakkal várja a diákokat az albérletpiac


szerző
Gera Márton
publikálva
2018. júl. 28., 14:44
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A kollégium olcsóbb megoldás, de ott sokaknak nem jut hely. Megnéztük, mivel szembesülnek a lakhatásra pályázó gólyák.

Nehéz dolga lehet az adminisztrátoroknak abban a Facebook-csoportban, amelyben egyetemisták kereshetnek maguknak albérletet. Amióta kihirdették a szeptemberben induló felsőoktatási képzések ponthatárait, a több mint 43 ezer tagot számláló Albérlet egyetemistáknak csoport még a korábbinál is jobban felpörögött: óránként jó néhány bejegyzés érkezik, melyben leginkább a most felvett hallgatók keresnek maguknak albérletet, kiadó szobát, vagy bármilyen megoldást, amivel megoldhatják a lakhatást az egyetemi éveik alatt. Az árak, amivel szembesülnek, legtöbbször sokkolóak.

Magas árak, áthidaló megoldás

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője azt mondja a magyarnarancs.hu-nak, hogy az albérletpiacon a ponthatárok kihirdetése után mindig megszalad a kínálat, vagyis több lehetőség közül tudnak válogatni a fiatalok. Ehhez azonban a kereslet növekedése is társul, ami pedig az árakat hajtja felfelé, így ilyenkor kicsivel drágábban tudnak albérlethez jutni az érdeklődök. Balogh szerint a legtöbb egyetemista kis alapterületű garzonlakást keres, amit 110–150 ezer forintért lehet Budapesten bérelni. Sok múlik azon, hogy a lakás a főváros melyik részén van: a Belvárosban, a nagyobb egyetemekhez közelebbi kerületekben akár 150 ezret is elkérhetnek egy lakásért, ugyanakkor 100 ezer alatt szinte lehetetlen albérletet találni Budapesten.

Boldog diákok a budapesti Pont Ott Partin. A ponthatárokra váró diákok a budapesti Pont Ott Partin

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Balogh szerint nem meglepő, hogy sokszor már eleve csoportban keresnek lakást a hallgatók, hiszen kedvezőbb, ha összeállnak, és közösen vesznek ki egy nagyobbat, amit akár hárman, vagy még ennél is többen bérelnek. Ahogy az is jellemző, hogy az egyetemista nem lakást, hanem csak kiadó szobát keres. A bérletárak ebben az esetben is attól függnek, hogy merre van a lakás, a nagyobb egyetemek milyen messze vannak az ingatlantól. Összeségében azonban elmondható, hogy a belvárosi ingatlanokban egy szobát 60–80 ezer forintért tudnak kivenni az egyetemisták, igaz, ebben az árban már a rezsi is benne van.

A Szombathelyről Budapestre költöző, az ELTE-n egy éve tanuló Máté azt meséli a magyarnarancs-hu-nak, hogy ő eleve nem is próbálkozott lakáskereséssel, mert tudta, hogy az ösztöndíjból és a szülői segítségből se futná arra, hogy teljes lakást béreljen önállóan. Így inkább ismerősökön és Facebook-csoportokon keresztül keresett szobát. „Tavaly augusztus közepén találtam meg a bútorozott szobát, ami egy kétszobás lakásban van, és egy felsőbb éves srác adja ki, aki a másik szobában lakik. Az egyetem úgy 20 percre van innen, a szobáért a legutóbbi hónapban 79 ezret fizettem, de ebben már benne van a rezsi, a közös költség fele, az internet és a tévé is” – mondja. Ha innen valamiért el kellene költöznie, Máté továbbra is szobát keresne, azt mondja, albérletben csak akkor tud gondolkodni, amikor egyetem után önálló keresete lesz.

Vidéken se sokkal olcsóbb

Az ingatlan.com elemzése a ponthatárok kihirdetése előtt arra jutott, hogy Debrecenben, Pécsett és Szegeden is a tavalyinál több albérlettel várja a piac a diákokat. Debrecenben átlagosan 80 ezer forintba kerülnek a garzonok, míg Szegeden 74 ezerbe. Pécsett is hasonló a helyzet, ahol a 40 négyzetméternél kisebb lakásokat átlagosan 85 ezer forintért lehet kivenni. Göröncséri Hajnalka, aki Szegeden foglalkozik ingatlanközvetítéssel, azt mondja, nagyon nehéz dolga van annak a fiatalnak, aki most kezd el albérletet keresni. „Óriási a kereslet, itt pedig még mindig kevés a lakás, így csak annak van esélye, aki gyors és itt lakik a városban, ezért azonnal meg tudja nézni az ingatlant. Nemrég meghirdettem egy 1,5 szobás lakást 100 ezer forintért, mire 30 perc alatt több tucat érdeklődő jelentkezett” – magyarázza Göröncséri Hajnalka. Szerinte aki Szegeden fog tanulni és lakást tervez bérelni, annak érdemes néhány napra a városba jönnie, amíg ingatlant keres, mert így könnyebben talál jó ajánlatot, mintha, mondjuk, Budapestről keresgélne.

A kollégium jó megoldás, de nehéz bejutni

Az albérletnél jóval olcsóbb, ha a gólyák kollégiumi helyet pályáznak meg. Bár sokak fejében még az a kép él a kollégiumokról, hogy ezekben lehetetlen tanulni, és leromlott állapotú szobákban kénytelenek lakni a kollégisták, ma már nem ilyen rossz a helyzet, a legtöbb kollégium wifivel felszerelt, lakhatásra alkalmas épület. Igaz, a kormány által elfogadott Országos Kollégiumfejlesztési Stratégia megjegyzi, hogy jelenleg a kollégiumi férőhelyek 74 százaléka felújításra szorul, 3 százaléka pedig bezárandó, vagyis a férőhelyek mindössze 23 százaléka felel meg a minőségi követelményeknek.

A bekerülés viszont nem egyszerű: a jelentkezéseket több szempont szerint bírálják el, ráadásul minden egyetem kollégiumfelvételi rendszere eltér egymástól. A legtöbb helyen azonban nézik az érettségi eredményt, a család szociális helyzetét, és azt is, hogy a leendő hallgató milyen messze lakik az egyetemtől. Vannak kollégiumok viszont, ahol csak az kaphat elhelyezést, aki államilag támogatott képzésen tanul, vagyis annak esélye sincs, aki maga fizeti a tanulmányait.

A Benda Kálmán Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakkollégium egyik szobája Budapesten.

A Benda Kálmán Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakkollégium egyik szobája Budapesten

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

De másnak sem könnyű bejutni a kollégiumokba: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) két évvel ezelőtti kutatása szerint akkor 43 százalékos volt a kollégiumi túljelentkezés. Az Oktatási Hivatal (OH) adatai szerint ma 44 400 kollégiumi férőhely van az állami felsőoktatási intézmények kezelésében. Budapesten és környékén például 5 540 kollégiumi szobában 14 399 hallgató elhelyezése lehetséges az állami intézmények által fenntartott 50 kollégiumban. Bár a kormány 2022-ig közel 200 milliárdból akar új koleszokat építeni és régieket felújítani 48 018-re növelve a férőhelyek számát, ez annak sovány vigasz, aki most keres magának kollégiumi szobát.

Az ELTE kollégiumaiban 9–15 ezer egy két- vagy háromágyas szoba egyik ágya, míg például a Corvinus kolijában 16–30 ezret kell havonta fizetni attól függően, hogy állami vagy önköltséges képzésen tanulunk. Szegeden is kedvező díjakkal találkozunk, itt 10–16 ezer forintba kerül a kollégiumi férőhely egy hónapra. Hasonló a helyzet Pécsett (itt 12–18 ezer egy kollégiumi férőhely) és Miskolcon is (11–21 ezer).

A drága albérlet és a kollégiumi férőhelyek hiánya miatt sok egyetemistának marad az ingázás, ami sokszor igen megterhelő. „Az albérlet drága volt, lakásvásárlás szóba sem jött, kollégiumba pedig nem jutottam be, így maradt a HÉV és a busz, amivel úgy másfél óra alatt érek be az egyetemre” – meséli Zsolt, aki három éve Ráckevéről jár be minden hétköznap az ELTE-re, kivéve pénteken, mert akkor nincs órája. Most megy mesterképzésre, és azt mondja, jelenleg úgy tűnik, talán ki tud venni egy szobát egy belvárosi ingatlanban, ahol három csoporttársával együtt fog lakni.

szerző
Gera Márton
publikálva
2018. júl. 28., 14:44
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához