Mi lesz a Néprajzi Múzeummal?

Ugrás a semmibe

szerző
Pálos Máté
publikálva
2017/46. (11. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Úgy zár be a Néprajzi Múzeum, hogy leendő új helyén, a Felvonulási téren még egy kapavágás sem történt. A 250 milliárdosra hízott Liget Projekt több eleme is meghiúsult már, de Kemecsi Lajos igazgató állítja: 2021 közepére teljes pompájában üzemel majd a múzeum a Városligetben.

Az eddig kevés kézzelfogható eredményt, ám annál több vitát és civil ellenállást generáló városligeti nagyberuházás a saját csigatempójához képest felpörög az év utolsó hónapjaiban. A park átszabását három kisebb „pilotprojekttel” indítják, és még karácsony előtt elkezdhetik ásni a Néprajzi Múzeum gödrét az 56-os emlékműnél, erre már kiírták a közbeszerzést. A mélyépítés megkezdése azért sietős, mert amíg a Kossuth térről elköltöző múzeumnak nincs hova menni, addig Polt Péterék és Handó Tündéék sem költözhetnek be. A park teljes rehabilitációja azonban tovább csúszik, egyes részei felújításának nyilvánvalóan az a célja, hogy a 2018-as választások előtt játszótérnek és kutyapancsolónak örülhessen a nép.

false

Őszapó, kis vöcsök

A közparkot jelenleg fenntartó és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást lebonyolító Városliget Zrt. egy ideje – nagyjából a zöldfelület méretéről kirobbant vita és Persányi Miklós zöldügyi miniszteri biztosi kinevezése óta – úgy tesz, mintha soha nem lett volna szó múzeumi negyedről, hatalmas múzeumépületek felhúzásáról vagy fák kivágásáról, és a Liget Projekt valójában leg­inkább a történelmi platánok, a fel-felbukkanó őszapók, zöldikék és kis vöcskök kényelmét szolgálná. Miközben az épületekről alig esik szó, a fantáziadúsan elnevezett, 2018 márciusáig abszolválandó „első ütemben” népszerű parkrendezési munkákkal törnék meg az ellenállást. November első hetében mindenesetre kidöntésbiztos, az átlátást akadályozó fekete borítású fémkerítéssel választották le a „kutyaélménypark”, a sportpálya és a Vakok kertje munkaterületét, ezzel jó egyhektárnyi területet dugtak el a nyilvánosság tekintete elől. De megkezdik az Olof Palme Ház műemléki rekonstrukcióját is, amit a Mészáros Lőrinc-közeli Épkar Zrt. végez el. Az első ütemben hetven fát ültetnek a szeptember végén végre nyilvánosságra hozott városligeti faápolási protokoll alapján. A különleges játszótérrel kiegészített Vakok kertjét, a pancsolós kutyaparkot és a sportpályák építését nehéz ellenezni, abban ugyanis mindig is egyetértés volt, hogy a Városligetet meg kell újítani. Ugyanakkor az első ütem értelemszerűen nem független a második és harmadik ütemtől, vagyis a múzeumépítéstől: a Tilos Rádióban például a tájépítészeti munkálatokért felelős Garten Studiót vezető Szloszjár György gyakorlatilag elismerte, hogy a sportpályák jobb helyen lennének az iskolákhoz közelebb, az idén porig rombolt Közlekedési Múzeum helyén. (Ott viszont a Magyar Innováció Háza nevű valamit építik majd fel. Az vezetett ide, hogy a projektgazdák beismerték: a Közlekedési Múzeum gyűjteménye nem fog elférni a rekonstruált épületben, az ország egyik legnépszerűbb múzeumát ezért kiköltöztették inkább a Kőbányai úti Északi Járműjavítóba rozsdaövezeti beruházásként.) A Ligetvédők pontosan ezen az alapon tiltakoztak a helyszínen az első ütem megkezdése ellen, noha a park rehabilitációját szükségesnek tartják. Közleményük szerint ezúttal a tüntetésen „csak egy kisebb atrocitás történt, egy biztonsági őr megrugdosott egy aktivistát, de a többiek beavatkozására hamar abbahagyta”, a rendőrség viselkedése viszont aggályos volt, mert „többszöri kérés ellenére sem biztosította a helyszínt”.

Nézzük, hogyan állnak az épületek, pontosabban hogyan nem. A Petőfi Csarnok és a Hungexpo-épületek lerombolása viszonylag sima ügy volt – bár az azbesztmentesítéssel akadtak problémák –, az épülettervek sorsát viszont nem volt egyszerű követni a projekt alakulása során. Például emlékszik-e még valaki a Fotó- és Építészeti Múzeum kockaépületeire, amelyek a rossz nyelvek szerint azért kerültek a süllyesztőbe, mert nem tetszettek Orbán Viktornak? Az Építészeti Múzeum azóta egyébként a Magyar Művészeti Akadémia fennhatósága alá került, Fekete György akkor kapta meg a koncepció kidolgozásának nemes feladatát, amikor leköszönt az elnöki posztról. A múzeum a Városligethez közel, a volt BM Kórházban lesz. De nem csak a kockák mentek a levesbe. A Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkára egy francia építésziroda fiatal szakemberei terveztek letisztult, de kissé rideg házat a Néprajzi Múzeumnak – ezt úgy dobták ki, mintha soha nem is lett volna. A helyére építené fel újra a kormány a Városligeti Színházat a Narmer Építész Stúdió tervezésében: a színházépület tervezési díja növekszik, a megvalósítást bizonytalan időre elnapolták. Meglepő lehet, de még mindig a Liget Projekt része a PeCsa helyét elfoglaló, a japán SANAA által tervezett hatalmas tömegű Új Nemzeti Galéria és Fudzsimoto Szu futurisztikus palacsintaépülete, a Magyar Zene Háza. Hivatalos, sőt még félhivatalos információnk sincs erről, de a Liget Projekt „kremlinológusai” jó ideje azon az állásponton vannak, hogy a drága, a magyar építőipar képességeit meghaladó és homályos tartalmú zeneház felépülése nem biztos, a Szépművészeti Múzeummal egy szervezeti és gyűjteményi egységbe tartozó Új Nemzeti Galéria viszont presztízskérdés a Szépművészetit is igazgató miniszteri biztosnak, Baán Lászlónak. A két épület kivitelezéséről a Városliget Zrt.-nél érdeklődésünkre annyit mertek mondani, hogy „jövőre indulnak”, kész épületek „2019–2020-ban” lesznek. Mindeközben a projekt része lett az állatkert bővítése, amire hol Pannon Park, hol Biodóm néven hivatkoznak. A fővárosi bü­dzsét terhelő hatalmas csarnoképülettől azt várják, hogy felhúzza az állatkert téli látogatottságát. A dóm alapkövét már letették. Kézzelfogható eredmény még a tavasszal átadott három Feszl Frigyes-pavilon a lerombolt bódésor helyén. A pavilonmásolatok egyenként mint­egy 100 millió forintba kerültek. Az egyikbe beköltöző dizájnshop egy Népszava-cikk szerint a nyár végéig sem bírta, és érdeklődés hiányában bezárt, úgyhogy a felszabaduló pavilonba beköltözhetett a fagylaltárus.

false

Hozzáérsz, elporlad

Van egy épület, sőt épületegyüttes, amely a városligeti múzeumépítés forradalmi gondolatának aranyfedezete, mégis kevés szó esik róla – miközben a Liget Projekt legkevésbé problematikus eleméről van szó, hiszen valós, szakmai igényt elégít ki egy indokolt és átgondolt beruházással, a kivitelezése pedig már a magasépítési fázisban jár, a ház 2018 márciusára szerkezetkész lesz. A Városliget közvetlen közelében barnamezős beruházásként a 2007 óta rohadó Szabolcs utcai kórház helyén húzza fel a Strabag-csoport – szintén a Narmer Építész Stúdió tervezésében – az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot (OMRRK). A jókora, mintegy 30 ezer négyzetméteres épület négy térszint alatti emeletén tárolja majd a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum összevont gyűjteményét, valamint a Néprajzi Múzeum teljes műtárgyanyagát. A három térszint feletti emeleten ugyanezen intézmények res­tau­rálási részlegei kapnak helyet. A közelben lévő régi izraelita kórház – utóbb betegfelvevőként működő – imaházában látogató- és konferencia-központ lesz étteremmel és egyéb közösségi funkciókkal. A Freund Vilmos tervei alapján készült nagyobb kórházépületből hozzák létre a Közép-európai Művészettörténeti Kutatóintézet (KEMKI) bázisát. Nem véletlen, hogy a kutatóintézet neve nem cseng ismerősen; csak 2018 második felében kezdheti meg működését, írta érdeklődésünkre a Szépművészeti Múzeum. A kutatóintézet a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria alá fog tartozni, a két múzeum egyesített adattára másfél millió darabos kutatható dokumentumanyagot tesz ki. Ez tartalmazza a Képzőművészeti Lektorátus gyűjteményét, illetve az Artpool két éve a Magyar Nemzeti Bank értéktár programjának részeként megvásárolt, 1965 és 1991 közötti gyűjteményét – a másik felét Klaniczay Júlia és Galántai György alapítók ingyen ajánlották fel az államnak. Klani­czay akkor azt mondta a Magyar Nemzetnek, álmaik netovábbja valósul meg, amikor kísérletet tehetnek a harmincévi nonprofit működés intézményi keretek közötti folytatására. Állítása szerint az Artpool élő archívum marad a KEMKI-n belül is. Ahogy most megtudtuk, a KEMKI-ben összesen 20–25 főt akarnak majd foglalkoztatni. Mellékszál, de megjegyzendő, hogy a Magyar Művészeti Akadémia hasonló méretű művészeti kutatóintézetet hozott létre 2015-ben: a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetet Kocsis Miklós jogász-közgazdász vezeti, jelenleg mind a hat tudományos munkatárs a Budakeszi úti Hild-villában kutatja a magyar művészet jelenét.

Visszatérve a műtárgyraktárra és restaurálási központra, a körülbelül 20 ezer négyzetméternyi raktártér régi problémákat old meg. Ahogy azt Fábián Mária, a Néprajzi Múzeum műtárgyvédelmi és restaurátori főosztályának vezetője a Narancsnak elmondta, a raktárhelyük jelenleg a Kossuth téri épületben, valamint a törökbálinti Depóban bérelt térrel együtt 5 ezer négyzetméter, ez megy fel 8 ezerre. De a restaurátor-műhelyek alapterülete is lényegesen nagyobb lesz. Azon túl, hogy az eredetileg a Kúriának épült Kossuth téri ház alkalmatlan arra, hogy korszerű múzeum működjön benne, a Néprajzi Múzeum legnagyobb problémája az volt az utóbbi években, hogy a kis raktárhely miatt nem tudták a tárgyaikat magas műtárgyvédelmi sztenderdek szerint tárolni, továbbá helyszűkében nem gyarapíthatták kellő mértékben a gyűjteményüket. Fábián Mária a textilgyűjteményt hozta példának: előfordul, hogy egy tucat síktextil egymáson pihen, vagyis ahhoz, hogy a legalsót kiemeljék, az összeset meg kell mozdítani. „A törökbálinti raktárbérlés is kényszermegoldás, és hiába tettünk meg mindent, műtárgyvédelmi szempontból nem megfelelőek a körülmények.”

Az új raktárépület 2018 márciusában szerkezetkész lesz, de az első műtárgy csak a raktárpolcok szakszerű kialakítása után, 2019 tavaszán indulhat útjára, mondta Fábián Mária. „Összesen mintegy 250 ezer műtárgyat kell elköltöztetni, ez hatalmas szakmai kihívás, az előkészítés évek óta zajlik. A gyűjteményünkben sok a gyenge megtartású, háncsból, száraz fűből készült tárgy, ezek könnyen porlanak, egy-egy műtárgy a nem szakszerű mozgatástól szabályosan eltűnhet. Speciális kalodákat, megtámasztó szerkezeteket fogunk használni, mert minimálisra kell csökkentenünk a rázóhatást.” A muzeológus a Városliget Zrt.-vel és az építészekkel közös szakmai munkát pozitívan írta le, már 2014-ben látott alaprajzokat, a múzeum szakemberei aktívan részt vehettek a tervezés különböző fázisaiban.

 

A félcső

Ugyan az Új Néprajzi Múzeum egy koncepciója már bedőlt, most úgy fest, ők érnek révbe elsőként a Liget Projekten belül. A Duna Arénát is jegyző Napur Architect építésziroda által 1,8 milliárdért a Felvonulási térre álmodott gigantikus félcsőépület terve megkapta az összes szükséges hatósági engedélyt, a mélyépítési munkákhoz szükséges gödör elhatárolására, a 16 érintett fa átültetésére már kiírták a közbeszerzési eljárást. A fák közül hat 50 és 110 cm közötti törzsátmérővel bír, három különös dendrológiai értéket képvisel. A Városliget Zrt.-nél úgy számolnak, hogy de­cemberben elkezdik az építkezést. A Néprajzi Múzeum igazgatója, Kemecsi Lajos arra számít, hogy 2019. augusztus 20-án nyithat meg az épület aulája, benne az ingyenesen megtekinthető kerámiagyűjteménnyel. Hónapokkal később nyitna az épület első emeletén a mint­egy ezer négyzetméteres gyerekmúzeum állandó kiállítása. 2020-ban az intézmény már vendégkiállításokat fogadna be, nyárra elkészítenék az új állandó tárlatukat is. Ideje lenne, ugyanis a Néprajzi állandó kiállítása 1991 óta nem változott érdemben. Az új múzeum 2021 tavaszára működne teljes pompájában, legalábbis a terv szerint.

Az viszont biztos, hogy a Kossuth téren november 30-ával bezárnak: jelen állás szerint két évre búcsúzik az intézmény a nagyközönségtől. Kemecsi Lajos elmondta a Narancsnak, nemzetközi mércével ez gyors költözés lesz: „Rengeteg munka, tervezés, adatbázis-építés van mögöttünk. A bezárás után a kiállítóterekben megkezdődhet a rendszerezés, digitalizálás és csomagolás.” Az igazgató szerint ugyan az elvetett, francia tervezésű épület is rendben volt szakmailag, az új terv jobb: „szerethetőbb, és valóban a Városliget kapujaként funkcionál, ráadásul a zöldtető és a térszint alatti tömegek miatt összhangban van a parkkal”. A 32 ezer négyzetméteres alapterületből 18 ezer lesz a talajszint alatt, a Néprajzi Múzeum állandó tárlata és a párhuzamosan négy időszaki kiállításra lehetőséget adó, összenyitható tér is a föld alatt kap helyet. Az úgynevezett zajos, tehát a Műcsarnok felé eső szárnyba tették a Liget Projekt látogatóközpontját, valamint a múzeum éttermét – van olyan ligetvédő, aki emiatt csak plázának becézi az épületet.

Kétségtelen, hogy a félcsőépület a legkevésbé vitatható épület a Liget Projekten belül: a helyén jelenleg nagyrészt autók parkolnak, a nagy épülettömeget legalább a park szélén, ráadásul térszint alatt helyezték el. Persze ez sem indokolja, hogy éppen a Városligetbe kell építkezni, de a ház biztosítaná, hogy az ország egyik leginnovatívabb múzeuma a 145 éves története során először egy direkt erre tervezett épületet kapjon. A Kossuth térről 44 év után kell mennie a múzeumnak, de nem szakmai okok miatt: a kormány régi tervét megvalósítva – a költözést még 2012-ben ígérte meg Orbán az újjáalakult Kúriának – szeptemberben hozta létre Darák Péter, a Kúria elnöke, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és Polt Péter legfőbb ügyész a Kúria Épület Projektet. Ez a szervezet képviseli majd az érdekei­ket az épületrekonstrukció során. Handó akkori nyilatkozata rávilágít arra, hogy a költöztetés az Orbán-féle szimbolikustér-szervezés fontos pillére: „szimbolikus jelentősége van, hogy a nemzet főterén újra megjelenhet az alkotmányos hatalmak, a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom egysége”. A múzeumot Kemecsi állítása szerint nem nyomasztja konkrét határidő, a beköltöző intézmények vezetői „megértették, hogy a legfontosabb a gyűjtemény biztonságos elszállítása”.

A félcsőépület kritikusai szerint az épület indusztriális jellegű, a népi motívumokkal díszített homlokzat hatásvadász, a ház belemetsz a Rondó területébe, ahol természeti értékeket károsít meg. Még nagyobb gond, hogy lezárja a parkot, nehezíti a megközelíthetőségét a VII. kerület felől. Úgy tudjuk, a Ligetvédők a szokásos módszereikkel tiltakoznak majd az építkezés ellen: a helyszínen és közigazgatási úton egyaránt.

A múzeum dolgozói mindenesetre bizakodnak. Amikor Kemecsi Lajost arról kérdezem, mit mondana a Néprajzi Múzeum jövőjéért aggódó, a Városliget Zrt.-vel szemben bizalmatlan néprajzkedvelő múzeumbarátnak, igyekezett megnyugtatni, ő biztosítottnak látja, hogy ez a ház felépül: „A francia iroda épületére fordított munka sem volt elvesztegetett idő. Amikor elvetették, úgy tűnt, a Néprajzi Múzeum lemarad a Liget Projekten belül. Ehhez képest most ez áll a legközelebb ahhoz, hogy felépüljön.” Az igazgató szerint Kósa Lajos miatt sem kell aggódni: a miniszter kijelentése, miszerint egyes állami intézmények, minisztériumok mellett a Néprajzi Múzeumot is el lehetne költöztetni Budapestről, „információhiány, félreértés” következménye: „Soha nem hallottam ilyen szándékról, semmilyen érv nem szól mellette.”

szerző
Pálos Máté
publikálva
2017/46. (11. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1
    rworse
    2017. december 13., szerda 09:53
    Remélem, hogy a Kúria épületébe is be lehet majd menni turizmus célzattal.

Komment írásához