2001: Űrodüsszeia: a legnagyszerűbb sci-fi, amit ember készített

szerző
Gera Márton
publikálva
2018. ápr. 05., 20:15
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Épp 50 éve csodáljuk a végtelen és félelmetes űrt.

50 éve lehetett először rácsodálkozni arra, hogy az űr mennyire félelmetes és letaglózó. S ha közben Strauss-keringő szól, akkor tényleg úgy érezheti magát az ember, mint aki végleg elveszett a végtelen univerzumban. 1968 áprilisában mutatták be a 2001: Űrodüsszeiát. Azóta elemzések, legendák és hülyeségek sokasága született róla, sokan egyenest odáig ragadtatják magukat, hogy kijelentsék, Stanley Kubrick elkészítette minden idők legjobb sci-fijét. Nekik van igazuk, nem kétséges.

via GIPHY

Kubrick előre megmondta

Az Űrodüsszeia nem könnyű film, ha arra számítasz, hogy majd olyan egyszerű lesz értelmezni és befogadni, mint az Eredetet vagy A nyolcadik utas: a Halált, biztosan csalódni fog. Kezdjük ott, hogy nem is igazán sci-fi. Vagyis inkább: nem olyan értelemben sci-fi, ahogy a műfaj legtöbb darabja. Nincs hosszan mesélhető cselekmény, a történetet maximum két mondatban össze lehetne foglalni, és a hősök még véletlenül sem hősök, inkább bambán néző tudósok (doktorok, ahogy azt a stáblistán is látjuk), akiknek a legnagyobb feladatuk, hogy felvegyék a harcot a túlterjeszkedő mesterséges intelligenciával szemben. Történt mindez 1968-ban, amikor nem volt se Siri, se Alexa, de Kubrick és a (forgató)könyvet író Arthur C. Clarke már látta, mitől fogunk rettegni ötven évvel később.

2001 Space Waltz

Why i love waltzes. From the iconic Stanley Kubrik film 2001, the iconic scene of the movie (the scene, not the cut ;-) )

Pont attól olyan lenyűgöző még ma is a 2001, hogy úgy jósolta meg a jövőt (erről évekkel ezelőtt részletesen is írtunk), hogy valójában nem is volt ilyen célja – bár talán mégis, mivel a film egyik változatában a nyitójelenet előtt tudósok beszélgettek a földön kívüli életről. Persze, még nem utazunk az űrben, nem leszünk csillaggyermekek, és monolittal sem találkozunk naponta, ám a HAL-hoz hasonló mesterséges intelligenciák és tabletek itt vannak körülöttünk, és az űr befogadhatatlanságáról is hasonlóan gondolkodunk, mint anno Kubrickék. Akik éppen egy évvel a holdra szállás előtt készítették a filmjüket, és alighanem ez a véletlen élteti az egyébként igen mulatságos legendát, miszerint a sci-fi díszleteit használták fel a nagy pillanat megrendezéséhez.

Soha nem lebegett ilyen gyönyörűen egy toll

Kubrick egyetlen filmjében sem adott ilyen kevés kapaszkodót, néző pedig még nem volt úgy magára hagyva, mint a végtelen űrben, ahol már egy toll lebegése is fontos mozzanat tud lenni. Az első jelenettől kezdve, amikor majmok mászkálnak a vásznon, egészen az utolsóig, szinte minden azt hirdeti: nem a narratíva a fontos, nem a történet a lényeges. Ezek szinte nem is számítanak, elvégre a végtelen űrt nem lehet a filmezés klasszikus eszközeivel bemutatni. Értelmezések persze szép számmal születnek, helyenként rémesen bárgyúak, olykor meg egészen értelmesek. Van, aki valamiféle vallási mesének akarja látni az Űrodüsszeiát, más meg azt mondja, itt van előttünk az emberiség története 140 percben. De valószínűleg mégis Arthur C. Clarke-nak volt igaza, amikor azt mondta, hogy nagy baj, ha valaki teljesen megérti a filmet, mert ők nem válaszokat akartak adni, hanem csak kérdéseket raktak egymás mellé.

2001: A Space Odyssey – The Monolith On The Moon

The monolith found on the Moon in 2001.

Van viszont egy másik értelmezés, miszerint amit látunk, sokkal inkább űropera, elsőre befogadhatatlan látványfilm, és nem szimpla sci-fi. Az biztos, hogy Űrodüsszeia úgy nyűgözi le a nézőjét ma is, ahogy egyetlenegy sci-fi sem tudja. Mert persze, bámulatosan néz ki a Csillagok között, pompásan fest a Gravitáció, de mi lesz ezekkel a filmekkel néhány év múlva, ki meri kimondani, hogy nem haladja meg őket a CGI? Kubrick filmjét nem haladta meg, talán ma sincs olyan jelenete, amit ne lehetne nyugodt szívvel vállalni. Az űr a filmben egyszerre csodálatos és fenyegető, nincsenek nagy robbanások és a Discovery One-nak sincs hangja, mivel ebben a közegben éppen az az ijesztő, hogy csönd van. Van, hogy öt percig forog valami, elmondhatatlanul komótosan vándorol az űrhajó, de nincs robbanás, nincsenek zajok, se zörejek, csak a fenyegető csönd, meg a tudat, hogy senki nem tudja, mi lesz ennek a vége. Van azonban mára kultikussá váló zene, és hiába készített hanganyagot az Űrodüsszeiához Aley North, Kubrick ezt elvetette, és inkább Strausshoz meg Ligeti Györgyhöz nyúlt, hogy szimfonikus művekkel hirdesse az űr fenségességét.

A pillanat, ami George Lucast is megihlette

A pillanat, ami George Lucast is megihlette

 

Bár az Űrodüsszeiának elkészült a folytatása (2010: A kapcsolat éve) Arthur C. Clarke regénye alapján, azt csak annak érdemes megnéznie, aki csalódni akar. A film, amihez semmi köze Kubricknak, megpróbál ugyan lezárni nyitva hagyott kérdéseket, de egyrészt ezt senki nem kérte, másrészt pedig rettentő bárgyún teszi. Nem is ebben a moziban érhető tetten a 2001: Űrodüsszeia hatása, hanem szinte minden sci-fiben, ami 1968 óta készült. Ha nincs Kubrick, minden bizonnyal nem így néz ki a Star Wars, Spielberg is máshogy csinálja meg a Harmadik típusú találkozásokat, de valószínűleg Tarkovszkij Solarisa is máshogy nézne ki. A poén az egészben, hogy Stanley Kubrick mindössze ezt az egy sci-fit rendezte egész életében, vagyis egyetlen filmje elég volt ahhoz, hogy a teljes műfajt megváltoztassa.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilme!

szerző
Gera Márton
publikálva
2018. ápr. 05., 20:15
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 8 rworse
    rworse
    2018. április 07., szombat 15:06
    6

    Naná!
  2. 7 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2018. április 06., péntek 13:58
    A Star Warst én sem említeném egy lapon a 2001-gyel. Az minden, csak nem sci-fi. Egy midikloriánban tocsogó, romantikus kalandfilm.
  3. 6 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2018. április 06., péntek 13:55
    A 4-esnek biztosan a Mikrobi a kedvenc sci-fije.
  4. 5 rworse
    rworse
    2018. április 06., péntek 12:13
    Ahol Solaris-t említettem, ott mindig a Solaris filmet említettem, a Solaris regényre Lem-ként utaltam.
  5. 4 rworse
    rworse
    2018. április 06., péntek 12:00
    Ha már annyit Marci-zok: én Robi vagyok. :)
  6. 3 rworse
    rworse
    2018. április 06., péntek 11:55
    Én se szeretem a szuperlatívuszokkal dobálózást, hát még a legjobb-listákat, de jelen esetben hajlandó lennék kiegyezni egy legjobb hármas listával: 2001: Űrodüsszeia, Sztalker, Solaris, mint egyenértékűek, holtversenyesek. Mivel a sci-fi egy műfaj, természetesen eleve alig van olyan alkotása a műfajnak - mármint filmen, mert azért irodalomban elég sok van -, amely művészi értékekkel bír, megállja önállóan a helyét. Műfajon belül elsőnek lenni nem nagy dicsőség, sőt. Ellenben, ha már a "sci-fi" filmeket nézzük, például a 2001, a Sztalker, a Solaris (és még néhány társuk) általánosságban ott van a legjobb filmek között, függetlenül attól, vagy éppen annak ellenére, hogy egyébként felemlegethető velük kapcsolatban műfaj is.
    A lényegét tekintve tehát a 2001: Űrodisszeia nem sci-fi. Sőt. Nem műfaj. Sőt. Hanem (film)művészet. A témája mellesleg olyan, amely témára van külön műfaj, a sci-fi műfaja, de ez jelen esetben mellékes. Aminthogy a sci-fi irodalomban rengeteg olyan alkotás van, amely nem sci-fi műfaj, hanem (szép)irodalom, csak a témája olyan, amire van műfaj is, ezért soroltattatik (sic!) a műfajba - lásd példaként: Asimov műfaj, Sztrugackijék (szép)irodalom, alkalmasint a könyvtárosok is beteszik a Sztrugackijt a szépirodalomhoz, és alkalmasint persze a sci-fihez, alkalmasint némely könyvtárakban itt is ott is fellelhetjük a Sztrugackij-könyveket.
    Nem véletlen, hogy Marci közlésével ellentétben a 2001 nem hatott a műfajra. A műfaj ment a maga útján, sajnos egész története alatt beléjesoroltatván rengeteg egyéb műfaji szemetet, olyanokat, amelyek nem sci-fik, hanem például fantasyk, fantasy-horrorok. Típuspélda a persze Marci által is felemlített Star Wars is. Nem csak hogy egyáltalán nem igaz, hogy a Star Wars más lenne, ha nem lenne a 2001 hatása, hanem a Star Warsnak semmi köze olyan művekhez, mint a 2001, sőt, a sci-fihez sincs köze, mert a Star Wars fantasy. Ha 2001-ről beszélünk, ne keverjük már oda a Star Warst, mert eleve dehonesztáló a 2001-re nézve, és egyáltalán, még a sci-fi műfajra nézve is, mert a Star Warsnak ahhoz sincs semmi köze, hasonlóan sok más fantasy-szeméthez. Kubrick például éppen azért készített 2001-et, hogy ilyen Star Wars szemeteket ne lehessen egy napon említeni semmi mással, csak a szeméttel. Kubrick forog a sírjában, ha úgy dicsérik, ahogy Marci.


    "Van viszont egy másik értelmezés, miszerint amit látunk, sokkal inkább űropera, (...) és nem szimpla sci-fi."
    Itt is fogalmi zavar, mert az "űropera" éppenséggel kifejezetten a "szimpla sci-fi" egyik ága. A 2001 ilyen alapon inkább az űropera aktív megtagadása. Az űropera a sci-fiben valami olyasmi, mint a zenében az operett, az űroperett pedig mint a zenében a musical - természetesen a hasonlatok sántítanak, és a műfajok egymásba folynak.


    Tarkovszkij is forog a sírjában most.
    "Nem is ebben a moziban érhető tetten a 2001: Űrodüsszeia hatása, hanem szinte minden sci-fiben, ami 1968 óta készült. Ha nincs Kubrick, minden bizonnyal nem így néz ki a (...) de valószínűleg Tarkovszkij Solarisa is máshogy nézne ki."
    Hmmm. Tarkovszkij az Tarkovszkij. Tarkovszkij exponenciálisan sokkal Tarkovszkijabb, mint amennyire Kubrick Kubrick, pedig ugyebár Kubrick is éppen arról híres, hogy legeslegelsősorban Kubrick, nem pedig valamiféle műfaj. Ugyebár, a 2001 lényege sem az, hogy sci-fi, sőt, akkor már inkább az a lényege, hogy minden ízében antiműfaj akar lenni. Na most, a Solarisnak ehhez képest is hatványozottan lényege, hogy minden ízében antiműfaj akar lenni, és feláll a szőr a hátán a műfajként, jelesül sci-fiként kezeléstől. Pontosabban nem antiműfaj, hanem mindenféle műfajiságtól ab ovo indifferens. A Solaris is forog most a sírjában, hogy (megint, sokadszor) összeboronálták műfajjal, 2001-gyel. Ugyebár Lem is arról híres, hogy mennyire nem műfaji jelleggel írt, hanem szépirodalmat, jellemzően sci-fi témákból. Híres anekdoták keringenek ugyebár arról, hogy Tarkovszkij mennyit küzdött Lemmel a Solaris létrehozásakor, mert még Lem is földhözragaadt "műfajista" volt ahhoz képest, ahogy a Solaris műfajfüggetlen. De még a kifejezetten antiműfajista 2001 is kifejezetten műfajista ahhoz képest, amennyire a Solaris kifejezetten antiműfajista (ugyebár úgy értsd, hogy műfajtalan, mert nem a műfaj ellenében készült, hanem attól függetlenül!). Hogy a 2001 hatott a Solarisra?! Hát, legfeljebb ellenhatott, mert arról is híres anekdoták keringenek, hogy a 2001-gyel már a Solaris forgatása közben találkozott Tarkovszkij mennyire nem akart olyat (sem), mint az egyébként szintén kifejezetten műfajfüggetlen 2001! Tarkovszkijt csak zavarta a 2001!!! Tarkovszkijnak még a 2001 is túl műfajista volt!!! A Solarishoz képest is!!! Forog a sírjában szegény, folyamatosan!


    "A poén az egészben, hogy Stanley Kubrick mindössze ezt az egy sci-fit rendezte egész életében, vagyis egyetlen filmje elég volt ahhoz, hogy a teljes műfajt megváltoztassa."
    Nos, ilyen poén nincsen. Nem csak azért, mert a műfajt nem változtatta meg Kubrick a 2001-gyel (sem), hanem mert a 2001 mellett még legalább két sci-fit rendezett, a Dr. Strangelove-ot és a Mechanikus narancsot - és akkor még ott van a határeset Ragyogás. (Természetesen a Dr. Strangelove és a Mechanikus narancs is a 2001-hez hasonlóan szuverén műalkotások, és nem műfajiak, tehát ugyanúgy csak mellékesen sci-fik, mint a 2001: Űrodüsszeia, de ugyanannyira sci-fik, mint a 2001: Űrodüsszeia - és még ott van a határeset Ragyogás, amire persze én mondanám, hogy hogy ne soroljuk a sci-fihez, mert fantasy-horror, de ugyanannyira odasorolható és soroltatik, mint például a Star Wars, amely egyébként szintén szimpla fantasy-horror.)

    Ennyit mára a tudomány és technika újdonságaiból, a szentmise véget ért, menjetek békével.

    P.S.: Ugyebár, amivel kezdtem: meg tudnék alkudni abban, hogy a Sztalker, a Solaris, a 2001. Űrodüsszeia holtversenyben a három legjobb "sci-fi" film. :)
  7. 2 yoyo
    yoyo
    2018. április 05., csütörtök 21:31
    A nagy szavakkal érdemes visszafogottan dobálózni, de ennél a filmnél egyáltalán nem túlzás olyanokat mondani, mint valaha, meg legnagyobb.
    annak idején, nyolcadikos koromban hosszú napokig másról se beszéltünk, és nem nagyon van ahhoz hasonló moziélményem, amit ilyen pontos érzésekkel tudnék felidézni.

    Sokszor éri csalódás az embert, ha hosszú idő elteltével megnéz újra egy régi nagy mozit, lassú, képileg túlhaladott, túl didaktikus, stb. Amikor ezt a filmet pár éve láttam, ugyanúgy bele voltam préselve az üléstámlába, és remegő térddel álltam fel a végén.
  8. 1 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2018. április 05., csütörtök 20:57
    Szuper!

Komment írásához