Kovács László: Nyers Rezső életpályáját halála után is érdemes példának tekinteni

szerző
Kovács László
publikálva
2018. júl. 29., 08:07
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Tudta, hogy mi az, amit már nem vagy még nem lehet megcsinálni.

Olyan embertől, olyan közéleti szereplőtől, olyan politikustól búcsúzunk, akinek neve meggyőződésem szerint aranybetűkkel kerül hazánk történelmének legutóbbi, csaknem százéves időszakának lapjaira.

Nyers Rezső szociáldemokrata munkáscsaládban született és nőtt fel Kispesten. Életét fiatal korától végigkísérte az olvasás, a tanulás. Ennek köszönhette gondolkodásának nyitottságát, nézeteinek, véleményének stabilitását. Hosszú politikai pályáját mindvégig hazánk sorsának jobbítására irányuló törekvése és a realitások gondos mérlegelése jellemezte. Különleges érzéke volt annak megítéléséhez, hogy a politikában és ezzel összefüggésben a gazdaságban mikor, mit lehet tenni. Tudta, hogy mi az, amit már nem vagy még nem lehet megcsinálni.

Tudta, hogy mit követel és mit nem visel el a magyar társadalom, és azt is, mit tesz lehetővé a hazai és a nemzetközi politikai helyzet.

Politikai nézeteinek, véleményének stabilitását segítette, hogy nem egyik napról a másikra került egyre fontosabb posztokra, hanem fokozatosan, néha kényszerű visszalépésekkel haladt előre, feljebb és feljebb. Közben egyre gyarapodott a tudása, már felnőtt korban szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1960-ban lett pénzügyminiszter, majd az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és a Központi Bizottság gazdaságpolitikáért felelős titkára. 1968-ban Fock Jenő miniszterelnökkel együtt, reformközgazdászok aktív részvételével dolgozták ki az úgy nevezett „új gazdasági mechanizmust”, amely az egypártrendszer és a központilag irányított gazdaság viszonyai között vezetett be a piacgazdaságra jellemző elemeket.

Az 1968-as prágai tavasz és ennek moszkvai utasításra katonai erővel végrehajtott leverése olyan nemzetközi és hazai környezetet teremtett a gazdasági reformok számára, amelyben elkerülhetetlenné vált a folyamat lefékezése, sőt egy sor területen a visszalépés. Akkor átmenetileg Nyers Rezső is „parkolópályára” került, ismereteit, tapasztalatait a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatójaként és szakmai előadások során hasznosította.

Az MSZMP-n belüli reformfolyamatok felerősödése őt is visszahívta a politikába.

1987-ben, az egypártrendszer utolsó parlamentjében az Országgyűlés reformbizottságának elnöke lett. 1988 tavaszán az Országos Pártértekezlet ismét az MSZMP Politikai Bizottságának tagjává választotta, az év végén pedig a Németh Miklós vezette új kormányban lett államminiszter. Demokrácia iránti elkötelezettségét mutatta, hogy megalakította az Új Márciusi Frontot, amiért a párt megrovásban részesítette. 1989 júniusában, Kádár János halála után egy négytagú testület élén az MSZMP elnöke lett.

Mint régi szociáldemokrata, jelentős szerepet játszott abban, hogy 1989 októberében az MSZMP reformok iránt elkötelezett vezető politikusai és a párt tagjai között egyre erősebb befolyással rendelkező reformkörök az MSZMP rendkívüli Kongresszusán új pártot alapítottak, a Magyar Szocialista Pártot és ennek elnökévé Nyers Rezsőt választották.

A kongresszus az új párt stratégiai céljaként a szociális piacgazdaságot és a jóléti államot, lényegében a német szociáldemokraták, az SPD Bad Godesberg-i programját jelölte meg.

Nyers Rezső mint az MSZP elnöke jelezte a szociáldemokraták világszervezete felé a párt csatlakozási szándékát a Szocialista Internacionálé elnökének, Willy Brandt korábbi német kancellárnak. A csatlakozás az ilyenkor szükséges alapos vizsgálatok elvégzése után meg is történt.

1990-ben az MSZP budapesti listájáról Nyers Rezső bekerült az első szabadon választott demokratikus parlamentbe. Az ő népszerűsége és képviselői tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy az MSZP 1994-ben megnyerte a választást és az SZDSZ-szel koalíciós kormányt tudott alakítani. Nyers Rezső 1994 és 98 között is tagja volt az Országgyűlés szocialista képviselőcsoportjának, tanácsai komoly segítséget jelentettek számunkra.

Fontos volt, hogy egyértelműen kiállt Magyarország európai uniós csatlakozása mellett, azt az egyetlen lehetséges, észszerű útnak nevezte.

1998-ban hivatalosan visszavonult a politikától, de címzetes egyetemi tanárként egy ideig még oktatott a Corvinus Egyetemen. Moldova György az ismert, és méltán népszerű, baloldali meggyőződésű, de a baloldalt, a Magyar Szocialista Pártot is kritikus figyelemmel kísérő író néhány éve egy televíziós műsorban úgy jellemezte Nyers Rezsőt, mint a mérvadó, tisztességes ember etalonját a politika környékén.

Az MSZP alakuló kongresszusán, 1989-ben készült egy fotó, ami a sajtóban is megjelent. Ezen az első sorban ülnek az MSZP akkor megválasztott vezetői, köztük Nyers Rezső, akivel mint a kongresszus ügyrendi bizottságának elnöke féltérdre ereszkedve éppen szót váltottam. A fotóra ma is büszke vagyok. Akaratlanul is kifejezte azt a tiszteletet, amelyet akkor már sok éve éreztem és ma is érzek Nyers Rezső iránt. Miután pedig 1998-ban, Horn Gyula lemondása után engem választottak az MSZP elnökévé, viszonylag gyakran beszélgettem Rudi bácsival, akinek támogatására, tapasztalataira mindig számíthattam. Bárcsak mi, szocialisták most is támaszkodhatnánk bölcs tanácsaira. Életpályáját azonban halála után is érdemes példának tekinteni.

 

A szerző politikus, hat évig volt az MSZP elnöke, volt külügyminiszter, volt EU-biztos. A szöveg a temetésen elmondott beszédének szerkesztett változata.

A Magyar Narancsban Nyers Rezső halálakor Pető Iván írt pályaképet az elhunytról, melyet itt olvashat el.

szerző
Kovács László
publikálva
2018. júl. 29., 08:07
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Nyers Rezső
MSZMP
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 7
    szegedi789
    2018. július 30., hétfő 12:12
    Maszop elhazudta-elkente Kádár-rendszert. Narratívájukban szinte magától következett demokrácia&jogállam a rezsimből. Nyers meg nem szocdem. Akkor európai pártpolitikai folyamatokat kéne meg nem történtnek tekinteni. Ami meg nehéz lenne.Ny. bűnei viszont számosak.

    És tényleg Magyar Narancs online felülete a legjobb / legautentikusabb hely kovácslászló rétori életművének egy bizonyos állomásának rögzítésére?!
  2. 6
    szegedi789
    2018. július 30., hétfő 12:07
    4eskének , a hányás irányának megfelelő kiválasztásnak ügyében:

    Húúúúúúú, tényleg u.az egy sikertelenül befejeződő demokratikus párt egyik emblematikus szereplőjének karrierútja, illetve annak kritikai összefoglalása, mint egy totális diktatúrának és későbbi slamposodó rendőrállam változatának (egyik) mindenható szereplőjének életrajza.
    Bizots, tényleg.

    Nyersnél ott figyel, mint ahogy Pető is elég jól megírta nekrológjában a több mint problematikus csomópontokat az életrajzban, szocdemek szétbaszásában betöltött szerep, Nagy Imréék kinyírásában való dicstelen részvétel, majd a végén is határozottan (hihihehe) több infóval bírt a maszop későbbi mitológiai szocdeme az állampárt vagyonának-befolyásának átmentésének részleteiről, mint az ellenzékiek. És a belügyi jelentésekről nem is szólva...
    (Ott pl. mintha nem lett volna rendszerváltozás.)
  3. 5
    rworse
    2018. július 30., hétfő 07:54
    pasas

    Miért?
  4. 4
    pasas
    2018. július 30., hétfő 07:35
    Megjegyzem hányni Petőtől is lehet. Vélhetően a saját méltatása még ennyi sem lesz....
  5. 3
    tiszapolgári
    2018. július 29., 21:02
    Szerintem árulkodó, hogy ennyire távolságtartó, az adatközlésre szorítkozó a temetési beszéd, és hiányzik belőle a személyesség, a Rudi bácsizás ellenére is. Vagy Nyers Rezső volt ennyire szürke és jellegtelen magánemberként, vagy Kovács László tollát markolta túl szorosan a pártfegyelem.
  6. 2
    rworse
    2018. július 29., 17:19
    Persze, hogy belülről, temetésen, megszépített szavak hangzanak el az elhunytról. Nem várható el a kívülről szemlélő Pető tárgyilagossága. Mindazonáltal Nyers alkalmas egy óvatos méltatásra.
  7. 1
    szegedi789
    2018. július 29., 15:50
    Na neee! Csak ezt ne ! Kovácslacibácsi és az ő aranybetűi. Meg a magyar 20. század. Meg a...
    Hányok.

Komment írásához