A Soros-törésvonal

szerző
Mikecz Dániel
publikálva
2018. jún. 06., 15:06
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Lehet-e úgy beszélni a Stop Soros törvénycsomagról, hogy nem ejtünk szót Soros Györgyről?

Hétfőn több jogvédő szervezet tüntetett a kedden benyújtott Stop Soros törvénycsomag ellen. Véleményük szerint az új törvénytervezet kriminalizálná több jogvédő szervezet munkáját, a jogi segítségnyújtást vagy az információk szolgáltatását. A törvénycsomag megfogalmazása szerint ugyanis bűncselekményt követ el, aki a jogellenes bevándorlást segíti elő, azaz a menedékjogi eljárás kezdeményezését segíti azok számára akiknél az nem megalapozott. Maga a jogszabálytervezet azt nem tisztázza, hogyan lehet az eljárás előtt tudomást szerezni arról, hogy valakinek jogos-e vagy sem a menedékkérelme. A jogvédők ugyanakkor nem a jogi ellentmondás-mentesség, hanem a jogállamiság szempontjából kritizálták a csomagot.

A politikai pártok közül eddig a Liberálisok jelezték, hogy nyitottak a jogvédőkkel való együttműködésre. Bősz Anett, a párt immáron független képviselője a civilek kérésére többpárti egyeztetést kezdeményez. Jelenleg még nem lehet tudni, hogy erre mekkora fogadókészség lesz a többi ellenzéki párt részéről. Maga a Stop Soros csomag ugyanakkor nem érhette őket meglepetésként, noha az utolsó pillanatban a kormány változtatott az eredeti javaslaton és nem a jogvédők külföldi támogatásaira vetne ki illetéket, hanem – a már említett módon – elzárással büntetné a jogellenes bevándorlást segítését. Mindez azt mutatja, hogy a kormánynak nem a törvénycsomag tényleges tartalma a fontos.

A lényeg, hogy újra lehessen a hatásosnak tartott sorosozáshoz nyúlni, valamint konfliktust generáljanak a jogvédőkkel, ami igazolja választóik előtt az emlegetett hálózat létezését.

Nem véletlenül fogalmazott úgy a törvénycsomag parlamenti vitájában Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője, hogy „legális segítségnyújtást börtönnel fenyegetünk törvénynek” kellene hívni a beadványt.

false

 

Fotó: MTI - Mohai Balázs

A kormány természetesen nem fogja átkeresztelni valódi funkciójának megfelelően a törvénycsomagot, hiszen éppen a sorosozás a cél. Nem véletlen azonban, hogy miért érzi ennyire hatásos eszköznek: nem csak a saját támogatók mozgósíthatóak, de az ellenzék is megosztható Soros György személyével. A Századvég Alapítvány 2016 végén készített közvélemény-kutatást Soros György tevékenységének megítéléséről. A felmérés szerint az MSZP szavazóinak 26 százaléka látja kedvezőnek a milliárdos filantróp tevékenységét, és 49 százalékuk kedvezőtlennek. A DK esetében 45-26 százalék, az LMP-nél 24-50 százalék volt a kedvező-kedvezőtlen arány. Jóllehet ezek az adatok másfél évesek, továbbá maga a kampány is változtathatott a szavazóik attitűdjein. Mégis joggal lehet azt a következtetést levonni, hogy nem csak az ellenzék, de az egyes ellenzéki pártok is megosztottak a kérdésben. Bár az nem tudható, hogy a pártok tagságán és a vezetőkön belül léteznek-e markáns ellentétek, azonban látszik, hogy szavazói szinten létezik a Soros-törésvonal.

Kérdés, hogy lehet-e úgy beszélni a Stop Soros törvénycsomagról, hogy nem ejtünk szót Soros Györgyről. Érthető, hogy a konfliktusok megelőzése érdekében és azért, hogy ne a Fidesz kommunikációs agendáját erősítse, nem kívánnak belebonyolódni az ellenzéki pártok. Ez még azokra a jogvédő szervezetekre is igaz, amelyeket egyébként támogat a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok. Ebben a tekintetben még a Liberálisok vannak a legkényelmesebb helyzetben, hiszen pártelnökük, Fodor Gábor több alkalommal is kifejtette, hogy milyen sokat köszönhet a magyar demokrácia Soros Györgynek.

A Fidesz azonban minden bizonnyal a jövőben is azon lesz, hogy erősödjön a Soros-törésvonal ereje, ami komoly dilemmát jelent az ellenzéki pártoknak. Számukra az egyik megoldás egy világos pozíció választása lehet. A fenti adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a Soros György melletti kiállás nem találkozik az MSZP és az LMP választóinak elvárásával. A nyílt Soros-ellenességgel pedig hitelességüket kockáztatnák, valamint a Fidesznek való állandó megfelelési kényszerbe kerülnének. További problémát jelent, hogy nincsenek az ellenzéki pártok olyan helyzetben, nem rendelkeznek annyi erőforrással, a nyilvánossághoz való olyan hozzáféréssel, hogy képesek lennének a saját szájuk íze szerint átkeretezni a kérdést. Végső soron arra is lehet várni, hogy majd egyszer lecseng az ügy és „beszélhetünk a valódi problémákról”, mint az oktatás és az egészségügy, ami azonban az idei választásokon nem jött be.

(A Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számában részletesen foglalkozunk a törvényjavaslattal és annak várható következményeivel – a szerk.)

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

 

szerző
Mikecz Dániel
publikálva
2018. jún. 06., 15:06
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 3
    rworse
    2018. június 07., csütörtök 08:15
    Én is azt "kérdezem", egyáltalán, mi a faszt lehet erről beszélni? Ha a Fidesz azzal állna elő, hogy a Föld lapos, és leesünk a széléről leugorva, azt is elemezgetnénk? Egyetlen értelmes válasz van az ellenzék részéről, kivonulni, amikor a témáról van szó, beszélgessenek egymásközt a göbbelsi propagandisták. A másik huszárvágás az ellenzék részéről, hogy csakis arról az ellenzéki javaslatról beszélnének, hogy ne lehessen miniszterelnök az, aki valaha is támogatást fogadott el a Sátántól. Az m1 is kénytelen lenne hírt adni, hogy az ellenzék miről beszélt, ha csak erről beszélnének. Szét kell kotkodácsolni azt az öt percet, ami négy év alatt jut, vagy Hadházy, Juhász módra csak arról beszélni élőben, amiről kell, nem arról, amire a Fidesz terel. Beszéljünk arról, hogy senki ne lehessen miniszterelnök, aki valaha támogatást kapott a Sátántól.
  2. 2
    yoyo
    2018. június 06., szerda 20:31
    "Kérdés, hogy lehet-e úgy beszélni a Stop Soros törvénycsomagról, hogy nem ejtünk szót Soros Györgyről."

    nagy kérdés
    a legfőbb kérdés, hogy miafaszt kell erről beszélni? Sorossal vagy Soros nélkül?

    Lesz-e attól valami máshogy?
    Vajon alapvetően van-e bármi köze ehhez Soros Györgynek?
    A fideszes uszítógépezetet se érdekli igazából, ugyan nem pénzfeldobással hozták ki főellenségnek, mert az alantas undorkeltés sokféle toposzát elő lehet rángatni vele kapcsolatban, de ennek bármiféle elmezgetése, fletárása sem fog elvezetni sehova.

    Koppantunk, pajtikáim, koppantunk.
  3. 1
    Juliusz
    2018. június 06., szerda 19:31
    Ha listáznánk azt, hogy csak Magyarországon - a világ többi részét most ne is vegyük ide - mi valósult meg Soros pénzéből a nyolcvanas évektől máig, az ellenségei gondban lennének, ha káros tételeket szeretnének találni.
    Ilyenkor persze előjönnek azzal, hogy mennyi kárt okoz a spekulációjával. Konkréten nekünk semmit sem, és ugye Nobelt sem a robbanóanyagokért szeretjük.

Komment írásához