A választó is aktív, nem csak a tüntető

szerző
Mikecz Dániel
publikálva
2018. jan. 10., 17:40
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A passzivitás leküzdése tehát már önmagában elvezethet a kormányváltáshoz.

A választásokhoz közeledve egyre több olyan kezdeményezés tűnik fel, mely a tudatos választási részvételre buzdít. Ilyen a Közös Ország Mozgalom, a Viszlát, kétharmad és a múlt héten színre lépett Válasszunk! 2018 (V18) is. A tudatos választás itt azt jelenti, hogy az egy fordulós rendszerben a kormányváltást kívánó szavazó a legesélyesebb jelöltre szavazzon. A tudatos szavazás továbbá az általános választói mozgósításra is vonatkozik, tehát az említett szervezetek, csoportok azt kívánják elérni, hogy minél többen menjenek el szavazni.

A magas választási részvétel a politikai rendszer elfogadottságáról és az állampolgári aktivitásról árulkodik. A magas részvétel továbbá segít megakadályozni azt, hogy egy szűkebb, a kormányzati politika által támogatott társadalmi réteg kisajátítsa a kormányzók kiválasztásának jogát. A magasabb részvétel tehát erősebb visszacsatoláshoz és így jobb szakpolitikához vezet. Egyre több politikus és véleményformáló emeli ki, hogy a valódi ellenfél a választók fásultsága, a változtatni kívánók apátiája. A passzivitás leküzdése tehát már önmagában elvezethet a kormányváltáshoz.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A hasonló gondolatmenetek szerint a politikai részvétel különböző formái, mint a választás, a tüntetés, petíciók aláírása, választott képviselők felkeresése elhelyezhetőek egy képzelt egyenesen. Ennek egyik végpontja a választás, amely intézményesített és kevés energiát, befektetést kíván, a másik végén pedig az olyan törvényellenes és kockázatos részvételi formák vannak, mint a gyár- és házfoglalás. Köztes pozíciót foglal el ezen az egyenesen a hagyományos utcai tüntetés.

A valóságban azonban a választási részvétel Magyarországon nem sokkal alacsonyabb, mint a nyugat-európai országokban, ám az egyéb részvételi formák tekintetében nagyobb az eltérés hazánk hátrányára. A fentiek tekintetében felvetődik, hogy magyarok különbséget tesznek a választásokon való részvétel és a politikai részvétel többi, korábban már említett formái között. Az is könnyen belátható (és kutatások is igazolják), hogy sokan azok közül, akik tüntetéseken adnak hangot elégedetlenségüknek, rendszerint részt vesznek az általános választásokon. Persze, bizonyos esetekben a legelkötelezettebb aktivisták távol maradnak vagy érvénytelen szavazatot adnak le.

A politikai pártok számára mindezek tekintetében az a kérdés merül fel, hogy milyen típusú aktivitásra érdemes ösztönözniük szimpatizánsaikat. Kézenfekvő, hogy minél szorosabb kapcsolatot kívánnak kialakítani tagjaikkal, támogatóikkal. Ilyen célokat szolgált pl. az MSZP esetében 2010 előtt a kapcsolat.hu, vagy a Momentum által elindított Cselekvés Körei. Ezeknek az alkalmazásoknak, aktivitásoknak a lényege nem a választók, hanem az aktivisták, tagok mozgósítása. Lehetőséget kell biztosítani a párt melletti elköteleződésre, adott esetben akár a sikerélményre és láthatóságot kell biztosítani a pártnak.

false

Ezekbe a kezdeményezésekben azonban nem vonható be mindenki, aki a párt lehetséges szavazója lehet. Természetesen lehetőséget kell biztosítani a belépésre, azonban egy bizonyos körön kívül a többség nem kíván rendszeresen politikával foglalkozni. Ez nem feltétlenül nemtörődömség kérdése, csupán a többség mindennapi életét nem a politikával, hanem más egyéni vagy társas tevékenységgel kívánja tölteni. Mindezekből az következik, hogy nem szabad messzemenő következtetéseket levonni a választói aktivitásra vonatkozóan abból, hogy mennyien jelennek meg egy tüntetésen. És fordítva: nem érdemes úgy feltüntetni a tüntetési vagy szervezeti részvételt, mint ami az aktív állampolgárság kizárólagos kritériumai lennének.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

szerző
Mikecz Dániel
publikálva
2018. jan. 10., 17:40
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1
    Niki
    2018. január 10., szerda 22:29
    Mit akar a Közös Ország Mozgalom?

    https://youtu.be/7-CWjRRskSs?t=4m22s
  2. 2
    yoyo
    2018. január 11., csütörtök 14:10
    A Közös Ország Mozgalom szinte fillérekből olyan cselekvéseket valósít meg, amely a legjelentéktelenebb pártocskák büdzséjéből is kitelne.
    Most éppen körzetenként közvéleménykutatásokkal, vitafórumokkal próbálja megállapítani, melyik ellenzéki jelölt lehet a fidesz képviselőjének legesélyesebb kihívója.
    Nagy szervezőmunka, relatíve sok idő, sok pénz kell hozzá, de egy magát komoly politikai erőnek gondoló pártnak ilyen teljesítményre képesnek kellene lennie.

    Nagyon remélem, hogy az egykori one man show egyre inkább kiszélesedik, és Gulyás Márton mellett egyre többen, nagyon sokan vesznek majd részt ebben a hatalmas munkában.

    A politizálásról Magyarországon teljesen torz kép él. Hogy ilyen kép alakulhatott ki, abban a már a rendszerváltás lebonyolítóinak is hatalmas a felelőssége. Egy sokévtizedes, évszázados előzményekkel bíró demokratikus társadalomban az állampolgár rábízza ugyan a közügyek intézését a profi politikusokra, de arról nem mond le, hogy azok ellenőrizhetők és számonkérhetők legyenek. Hogy alázatosak legyenek.

    Magyarországon a politika mindig a társadalom felett állt, és mindig visszaélt ezzel a helyzettel. Az emberek pedig részben tehetetlenségből, részben alattvalói mentalitásból ezt a helyzetet láttamozták. Hogy könnyebb legyen ez a beletörődés, abban sokszor közrejátszott, hogy a hatalom gyakran olcsó gesztusokkal igyekezett kárpótolni a hümmögőket.

    Bazinehéz lesz ezt a gyakorlatot és ezt a közérzetet megváltoztatni. De ha tényleg komolyan gondolja valaki, hogy még valaha lesz demokrácia, akkor muszáj lesz.

Komment írásához