Akikre a NER már nem tart igényt

szerző
Nánási Levente
publikálva
2017. aug. 17., 15:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kurta üzenetek az egyszerűbb dolgokra fogékony rétegek számára.

Minden párt sokszor hangoztatja, hogy a következő évi országgyűlési választások tétje sokkal magasabb, mint eddig bármelyiké. A 2018-as választás kampányának megkezdése előtt egyre több szó esik arról, hogy mennyiben változott a kormánypártok üzenete az elmúlt két ciklus során. Miközben a kormánykommunikáció színvonala eddig nem tapasztalt színvonalat ér el, felmerül a kérdés, mennyire azonosulnak vele az emberek. Hatékony út-e az, amelyen a Fidesz 2014 óta az újraválasztását szeretné elérni?

A 2010-es választások előtt egyértelmű volt, hogy a szakpolitikailag összeszedett, kormányváltó alternatívát felmutató Fidesz képes lesz hatékonyan megszólítani minden elégedetlen állampolgárt. A kampány során sikerrel mozgósították a győzelemhez szükséges választói csoportokat, maguk mellett tudhatták az előző kormány politikájából kiábrándult bizonytalanokat, az időseket, az értelmiségieket, valamint a baloldal korábbi fellegvárának számító Budapestet is megnyerték ideiglenesen. A Fideszre szavazók joggal remélték, hogy a komoly szakpolitikai átalakítások és reformok lesznek majd a legfontosabb közügyek a választásokat követően, ezen elvárásoknak viszont legfeljebb csak egy része teljesült be. A kormány az ígért változások előtérbe helyezése mellett egyre többször azonban egy új, mindaddig szokatlan szerepet vett magára. Sikeresebb újraválasztási taktikának tűnt, ha a magyarok védelmezőjeként tünteti fel magát, ellenségei között pedig ekkor jelent meg először „Brüsszel”, valamint több, korábban megbecsült nemzetközi szervezet. A stratégiaváltás sikerét alátámasztotta, hogy az üzenet annak ellenére is meggyőző volt, hogy a kormány már gyakorlatilag 2014-ben sem foglalt írásba semmiféle ígéretet, kizárólag az ismert „Folytatjuk!” mondattal adták el magukat. Sokaknak már ekkor feltűnhetett, hogy a kampányüzenetek leegyszerűsítése nem a demokratikus párbeszéd előmozdítója.

false

A kormánypártok már ekkor sem voltak abban a helyzetben, hogy meg kelljen kockáztatniuk új választók megszólítását. Azóta pedig egyre világosabb, hogy

a politikai üzenetek átalakítása egy teljesen tudatos politikai stratégiává vált,

a 2015-ös események pedig remek témát szolgáltattak a Fidesz számára, hogy biztosra menjen a kommunikáció terén. A közpolitikai változások hangsúlyozását felváltotta a negatív kampány összetartást kiváltó ereje – összetartást kiváltva a Fidesz-szavazókból. A témabirtoklás sokkal könnyebbé vált a „közös ellenség” képének kreálásával. Az elmúlt évek hangnemének átalakulása viszont a táboron belüli átalakuláshoz is vezetett. Mivel a Fidesz stratégiája az egyre közérthetőbb, mély tartalmat nélkülöző ügyek napirenden tartása, a komoly kérdések eltussolása, ezzel kikerülhetetlenné váltak kisebb változások a szavazói összetételben is. Az egyértelműen látszik, hogy a Fidesz támogatóinak száma csak csekély mértékben változik a ciklus során, a közvélemény-kutatások adatai szerint viszont az összetételük egyre homogénebbé kezd válni. A párt, amely korábban a sikeres megszólítással, a politikai aktivizálással nyerte meg magának a magyar választók jelentős részét, most arra törekszik, hogy saját szavazóit kiszolgálja, mellette pedig a választási rendszer ismeretében milliós nagyságú tömegeket hagy megszólítatlanul. A jobboldali, polgári, értelmiségi támogatók mellett megjelentek és lassan többségbe kerülnek a Fidesz szavazótáborában az alacsonyabb végzettségű, főként kis településeken élő választók. Természetesen a NER rendszere továbbra is azt sugallja, hogy minden kormányzati döntést komoly társadalmi konszenzus előz meg, mindezt azonban csak saját értelmezéseivel tudja alátámasztani. A nemzeti konzultációk, a kvótanépszavazás ügye mind a Fidesz-tábor egyben tartását célozták, hiszen a feltett kérdések nem hagytak lehetőséget a valós véleménynyilvánításra.

A Fidesz-kormány egy viszonylag biztosnak tűnő fölénnyel indulhat neki a 2018-as országgyűlési választásoknak, részben a saját maguk számára kedvezően kialakított választási rendszer és kampányfeltételek miatt. Mindezek ellenére azonban nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyre több – a biztos választási győzelem eléréséhez kritikus – választói csoport kezd elidegenedni a kormánytól. Jelenleg úgy tűnik, hogy a Fidesz-tábor elégedettségének kiszolgálása elég lesz a kényelmes parlamenti többséghez, azonban a status quo fenntartása nem biztos, hogy a legsikeresebb stratégia. Könnyen rosszul sülhet el a kormánypárt számára, ha csak a demobilizációra hagyatkozik, megszólítás nélkül hagyva a korábbi szavazóikat és a bizonytalanokat. Az abszolút többség megszerzéséhez az egyéni választókerületekben meghatározó győzelmet kell elérnie a Fidesznek, itt azonban

az ellenzékiek és a kormányból kiábrándult szavazók könnyen átírhatják a választások kimenetelét.

Egyre több esetben látható, hogy a kormánykommunikáció nehézségekbe ütközik, vagy csak csekély hatást tud gyakorolni bizonyos választói célcsoportokra.

Ennek legjobb példája, hogy az ideiglenesen Budapestet is meghódító Fidesz egyre komolyabb stratégiai problémákkal néz szembe, mindezt bizonyítja a tavalyi kvótanépszavazás során tanúsított érdektelenség, valamint a metrófelújítás kapcsán felmerülő problémák népszerűség-csökkentő hatása. Komoly jelzés volt még az idei év elején, hogy a 2024-es olimpiára pályázó Budapesten komolyan megváltozott a közhangulat a Momentum népszavazási kezdeményezésének köszönhetően.

A fővárosiak elégedetlenségének legjobb mérőszáma a közel 300 ezer aláírás volt, amelyet egy hónap alatt a téli fagyban sikerült összegyűjteni.

Az olimpia kapcsán felmerülő egyetlen konszenzusteremtő kísérletet hamar meg is fojtotta a kormány, hiszen kerülendő volt az ellenzéki szavazók felsorakoztatása egy ügy mellé. Kicsivel később a felsőoktatási törvény módosításának elfogadása, az uniós kötelezettségszegési eljárások, a civiltörvény elfogadása, majd az ezekre érkező hazai és nemzetközi kritikus hangok figyelmen kívül hagyása egy nagyon komoly gesztus volt. Egy jel, amelyből mára kiolvashatóvá vált, hogy a Fidesz sem a korábbi jobboldali értelmiségi bázisának, sem a városi értelmiségieknek nem kíván többet megfelelni. A tüntetések során a másik aggasztó jelenség a kormánypárt számára

a fiatal, első szavazó generáció nagyszámú jelenléte

volt, akik nem tudnak azonosulni a jelenlegi vezetés politikájával. A fiatalok helyzetéről a negatív jövőkép, a továbbtanulás nehezítése, az ösztöndíjak és a lakhatási támogatások növelésének a hiánya is sokat elmond. Az ifjúságpolitikai törekvések alatt igazából csak családpolitikai intézkedések történnek, amelyek a pályakezdő fiatalok mindennapjait a családtervezés gondolatáig nem fogják megkönnyíteni. Sem az elvándorlás meggátolása, sem a fiatalokat haza vonzó jövőkép nem számít már prioritásnak.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Egyre többször tűnik úgy, hogy a rendszerszintű elképzelések, a reformok, az innováció képességét mára elvesztette a kormány. A szavazótáborának egyben tartása,

az egyszerűbb üzenetekre fogékonyabb rétegek

támogatásával már bőven megelégszik, mindössze eseti próbálkozásokkal szeretné megnyerni magának az újraválasztáshoz szükséges szavazatokat. Mindezt jól mutatja többek között, hogy a jó eredmények eléréséhez elengedhetetlen nyugdíjasok relatív elégedettségének szinten tartását az Erzsébet-utalványokkal próbálta elérni a Fidesz, figyelmen kívül hagyva, hogy az idős generáció életszínvonalát inkább a hosszú távú szociális és egzisztenciális kérdések érintik. Az ehhez hasonló gesztusok kizárólag a népszerűségvesztés elkerülésének egyszeri lépései lehetnek, tartós sikerre nem vezethet.

Egyre többekben tudatosul, hogy az ilyen egyszeri megoldások helyett azonban ismét komoly változásokra lenne szükség. A szakpolitikai kérdések szőnyeg alá söprése, az egészségügy, az oktatás fontosságának háttérbe szorítása, az egyre növekvő elégedetlenség egy idő után nem lesz tartható. Egyelőre komolyan vehető ellenfél nélkül sikerül választásról választásra egy szilárd szavazótábort kiépíteni a kormánypártoknak, viszont előbb-utóbb ezek a politikai alternatíva nélküliek, a megszólítatlanok, a kiábrándult Fidesz szavazók rá fognak ébredni, hogy ők a képviseletlen többség. A kormánykritikus szavazók már most is észrevehetők, az már jórészt csak az ellenzék hibája, ha nem tud élni több millió fel nem használt szavazattal.

szerző
Nánási Levente
publikálva
2017. aug. 17., 15:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához