Itt ér véget Budapest

szerző
Király Dávid
publikálva
2016. aug. 12., 09:47
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A főváros lehet Magyarország első olyan települése, ahol megszűnne az önkormányzatiság.

Tusványos óta felerősödtek a budapesti közigazgatás átalakításáról szóló hangok. Ha a téma nem a nyári politikai uborkaszezon miatt kapott hangsúlyt az elmúlt két hétben, az azt feltételezi, hogy a Fideszben immár komolyan gondolkodnak a főváros közigazgatási rendszerének átalakításán.

Egyfajta átalakítás valóban indokolt – Budapest jelenlegi, kétszintűnek mondott, de inkább kétágú közigazgatási rendszere túl bürokratizált, a hatáskörök szétaprózottak, a város működése egyre kevésbé hatékony. A kérdés sokkal inkább az, hogy a kormány mit lép, merre indul el.

false

A kétezres évek első felében liberális oldalról már felvetődött Budapesten az úgynevezett citykoncepció, amely annyit jelent, hogy a főváros belső kerületeivel a Fővárosi Önkormányzat rendelkezne, a külső kerületeket pedig néhány nagyobb, de továbbra is önálló irányítású kerületbe vonnák össze.

Egy másik elképzelés nem számol a belső kerületek összevonásával, csak a kerületek számát csökkentené. A harmadik – reformszempontból a legkevésbé „fájdalmas”, de a város működésének hatékonyságát mindenképpen növelő – terv csak annyiban nyúlna a rendszerhez, hogy a főváros önkormányzatának hatásköreit gyarapítaná a kerületiek rovására. Bármilyen vonzó is az utóbbi elképzelés, 2010 óta éppen ezzel ellentétes folyamatok zajlanak Budapesten; elég, ha az idegenforgalmi adók átcsoportosítására vagy a már korábban is elaprózott parkolási rendszer további darabolására gondolunk. A főváros gyengült, a kerületek erősödtek.

Mindazonáltal mindhárom átalakítási terv javítana a főváros működésén.

Tarlós István szerint „a változtatási szándék mögött a pragmatikus városvezetési szempontokon kívül közrejátszhatnak pártpolitikai, hatalomgyakorlási szempontok is”. A főpolgármester nem árulta el a Népszabadságnak, hogy melyek lehetnek ezek a szempontok, ha azonban a közigazgatási átalakítás negyedik – és leggyakrabban emlegetett – verzióját vesszük alapul, akkor a kormány célja tisztán hatalomtechnikai – a közigazgatási szempontok itt legalábbis másodlagosak.

Ha megszüntetik a kerületi önkormányzatokat, és élükre a jelenlegi, közvetlenül választott polgármesterek helyett a kormány által kinevezett ún. helytartókat ültetnek, azzal tovább gyengítik az elmúlt években amúgy is lélegeztetőgépre kényszerített fővárost. Ez a Budapest számára negatív folyamat értelemszerűen felgyorsul, ha a közvetlenül választott (és így az országban a legnagyobb legitimitással bíró) főpolgármester széke is az átalakítás áldozatává válik.

Ez Budapestnek rossz.

false

Budapest városa politikai erejét – természetesen gazdasági ereje és kulturális jelentősége mellett – választott vezetőinek magas legitimitásából nyeri –, ez még az önkormányzatok hatásköreinek folyamatos újraosztása, csökkentése, pénzügyi önállóságuk megszüntetése ellenére is igaz.

Ahhoz, hogy a baloldali és liberális erők hagyományosan erős bástyájának számító és a Fidesz populista politikájával szemben leginkább kritikus Budapest politikai erejét a kormány megtörje, nemcsak hatásköreitől, pénzétől és önállóságától, hanem a kormány politikájának aktuálisan vagy potenciálisan ellenálló vezetőitől is meg kell fosztani fővárosunkat.

Ebben az esetben épp a főváros lenne Magyarország első olyan települése, ahol megszűnne az önkormányzatiság, háttérbe szorulna a szubszidiaritás elve. Egy ilyen átalakítás végre világossá tenné, mit is értett Orbán Viktor azalatt, hogy ő Budapestet elsősorban irodalmi kérdésnek tekinti.

Hiába a nyári uborkaszezon, hiába mondják fideszes politikusok, hogy az egész átalakítás elbukhat az ellenálláson, a témára mostantól érdemes nagyon is odafigyelni. Amíg ugyanis a tervezett átalakítás csak a budapesti közigazgatás reformjáról szólt, a fideszes polgármesterek és önkormányzati képviselők lobbierejével könnyű volt a témát a szőnyeg alá söpörni.

Ha azonban a budapesti átalakítást tisztán hatalomtechnikai elképzelések motiválják, és a közigazgatási szempontok nem okai, legfeljebb csak eredményei lesznek az önkormányzati rendszer megváltoztatásának, akkor a másod- és harmadvonalbeli fideszesek lobbiereje és ellenállása nagyon kevés lesz ahhoz, hogy megállítsák ezt a Budapest önállóságát végleg felszámoló folyamatot.

szerző
Király Dávid
publikálva
2016. aug. 12., 09:47
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 2
    Cyrano
    2016. augusztus 13., szombat 09:01
    A 23 polgármester, 23 hivatallal 23 féle akarattal elég gáz volt eddig is (A fonódó megépítését a szoc-lib kormányzás alatt a 2. ker. fideszes polgármestere akadályozta meg, ha jól emlékszem.)
    Most ugyan erős a központosítás, a polgármesterek igazodnak - viszont pont ezért, teljesen feleslegesek.
    New York (2010-ben 8,5 millió lakosa volt) egy polgármesterrel és öt (igen behatárolt hatáskörű) kerületi elnökkel dolgozik.(A város öt megyei jogú körzetre oszlik.)
    Ebből a szempontból valóban érdemes lenne változtatni.
    De mivel tudjuk, a változtatás nem ezért történik, nem tetszik.
    "Félem a görögöket, akkor is, ha ajándékot hoznak."
  2. 1
    grrr
    2016. augusztus 12., péntek 11:10
    Kedves Narancs!

    Nem akarlak zavarni a jóleső orbángyalázásban, de megjegyezném, hogy a minden kerületnek önállóságától már a demszky is szenvedett. Ezt nyilvánvalóan azért hozták létre akik létrehozták, hogy jó sokan csünghessenek az állam csecsén.
    Csüngtek is.

    Természetesen távol áll tőlem az az elképzelés, hogy orbánnak a praktikum mellett nincsenek hátsó szándokai. Politikailag. Természetesen vannak neki ilyenek, nem is ő lenne ha nem lennének.


Komment írásához