Magyar buszok Budapesten: kincs, ami nincs

szerző
Király Dávid
publikálva
2018. júl. 13., 10:50
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Megbukott a kormány buszgyártási stratégiája, miután az általuk tolt cég két év alatt összesen 10 darab, csapnivaló minőségű járművet tudott legyártani.

A napokban a BKV és a Volánbusz is bejelentette, hogy szerződést bont az Ikarus Egyedi Kft.-vel, amely a határidő-módosítások ellenére sem tudta legyártani a tőle megrendelt 180 darab autóbuszt. A megrendelt járművekből 150 került volna az állami, 30 pedig a fővárosi közlekedési vállalathoz. A cég csődvédelmet kért és kapott, a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette, ez azonban a két cég kiszállását már nem fordítja vissza.

Közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium azt írja: „A hazai buszgyártás fejlesztésére a kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekként tekint, de ezt továbbra is piaci és nem állami szereplők tevékenységére támaszkodva kívánja elérni. Változatlan cél, hogy Magyarországon olyan buszok készüljenek, amelyek hazai hozzáadott értéke magas, és amelyek a nemzetközi piacokon is versenyképesek.”

Az Ikarus Egyedi Kft. által gyártott buszok hozzáadott értékét mutatja, hogy azok nemcsak a nemzetközi piacokon versenyképtelenek, de még a folyamatosan nyomás alatt tartott hazain is. Hiába kényszerítette bele a kormány a Volánbuszt és a BKV-t a magyar buszok megvásárlásába, hiába nyúlt alá az állam a működésképtelen cégnek, mindkét közlekedési vállalat kihátrált a buszok helyett csak egyre kínosabb sztorikat előállító megállapodásból. (Minderről májusban részletesen írt a Magyar Narancs.)

„Mindenki behunyta a szemét"

Nagy a kormányzati hátszele az Ikarus Egyedi Kft.-nek, amely tavaly nyáron a kötbérfizetést is megúszta, miután nem volt képes határidőre leszállítani 180 buszt a Volánnak. A meghosszabbított céldátum idén április elején járt le, ám csak 5 darab busz készült el, és egyelőre azok sem állhatnak forgalomba.

A még Tarlós István által is csak fantomgyárnak nevezett cég a 2017. augusztusi határidőre egyetlen nyamvadt buszt sem tudott előállítani, azonban hivatkozva arra, hogy a megváltozott jogszabályok miatt minden buszba kell tűzoltókészülék, 240 nap haladékot kapott. A módosítással persze drágábbak is lettek az egyébként amúgy sem olcsó buszok, így a két cégnek több mint 86 millió forintot kellett volna kifizetni a buszok darabjáért.

Végül az új határidőre is csak néhány darab készült el, de a BKV-t akkor érte az újabb meglepetés, amikor a cég bemutatta a legyártott buszok első példányait, azok ugyanis rövidebbek és gyatrább minőségűek lettek, mint a főváros útjain már bizonyított prototípus. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) áprilisban így írt róluk: „sikerült olyan torzszülött kocsikat gyártani, amelyeknek bár van papírja, de a valóságban instabilak (…) Olyannyira, hogy azzal szinte használhatatlanná váltak a normál forgalomban.”

false

 

Fotó: MTI – Balogh Zoltán

 

A 3-as metró buszos pótlására készülő BKV azért volt kénytelen tavaly 30 darabot átvenni a Volánbusznak szánt flottából, mert a kormány – épp az akkor okosan kieszelt Nemzeti Buszgyártási Stratégiára hivatkozva – megakadályozta, hogy a budapesti cég megvegyen 140 darab olcsó, készre szerelt lengyel Solaris buszt, amelynek gyártója tisztán nyert a beszerzésre kiírt tenderen. Pedig a lengyel cég termékei már bizonyítottak egyebek mellett Németország és a skandináv országok nagyvárosaiban, sőt, a Skodával közösen gyártott trolijai Budapesten is.

A BKV számára az ügy egyetlen hozadéka, hogy nem 30 darab ócskavassal kell szenvednie a következő években, csak tízzel. A közlekedési vállalat menti a menthetőt, mint írják: „Megkezdjük továbbá az Ikarus Egyedi Kft.-hez csatlakozó szerződések felülvizsgálatát is, melynek eredményéhez képest fog Társaságunk a további szükséges lépések megtétele felől dönteni, hiszen a BKV nem kíván lemondani a szerződésekben biztosított jogairól, illetve azok érvényesítéséről.”

Ez azonban nem változtat azon, hogy bő fél évvel a metrórekonstrukció kezdete után a BKV-nak továbbra sincsenek metró-, villamos- vagy bármit pótló buszai, pedig – jó esetben – a 3-as metró felújítása rövidesen olyan szakaszba lép, amikor a teljes vonalat nemcsak este és hétvégén (tehát a kisebb forgalmú időszakokban), hanem csúcsidőben is le kell majd zárni, ehhez pedig több busz kell majd, mint amennyit a BKV a házi roncstemetőjéből ki tud guberálni.

A több mint két éve nagy lelkesedéssel bejelentett Nemzeti Buszgyártási Stratégia eddigi eredménye tehát 10 darab, rendeltetésszerű használatra csak korlátozottan alkalmas busz, több száz hiányzó jármű a BKV-nál, a Volánbusznál és más szolgáltatóknál, egy a főváros és a BKV számára előnyös tender lefújása és vélhetően egy sor per, amelyekkel a hoppon maradt közlekedési cégek futnak majd a pénzük (egyébként a mi pénzünk) után.

A kormány beavatkozott, Budapest rosszul járt. Csak a szokásos.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

 

 

szerző
Király Dávid
publikálva
2018. júl. 13., 10:50
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1
    tiszapolgári
    2018. július 14., szombat 07:37
    Nem tudom, létezik-e olyan szabály vagy törvény, hogy hány darab legyártott, üzemképes busztól nevezhetjük Nemzeti Buszgyártási Stratégiának, és mennyi az, ami még csak egyszerű próbálkozás.
    Szerintem a tíz busz is busz. Lehet, hogy nem űrhajó-minőségű, de legalább magyar.
    Próbálkozzunk meg a Nemzeti Tengeralattjáró-gyártási Stratégiával, azokba nem kell tűzoltókészülék.

Komment írásához