Reptéri közlekedés: a taxi drága, a busz zsúfolt

szerző
Király Dávid
publikálva
2018. máj. 18., 15:05
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A gyakrabban járó 100E busz hosszútávon nem oldja meg a problémát. Luxus, hogy van egy metrónk, ami véget ér a reptér előtt néhány kilométerrel.

A BKK szerdán nyilvánosságra hozta a ferihegyi repülőtér kiszolgálásának fejlesztésével kapcsolatos társadalmi egyeztetés lezáró dokumentumát. Eszerint a jövőben több lesz a jegyautomata és egész éjjel jár majd a 200E busz, de a legfontosabbat Tarlós István már a múlt héten bejelentette: május 18-tól az eddigi 30 helyett 20 percenként jár a Deák teret a repülőtér 2-es termináljával összekötő 100E busz.

A Budapest belvárosát a reptérrel összekötő járatot a BKK 2017 nyarán indította, hogy átszállásmentes kapcsolatot hozzon létre a két végpont között, belátva, hogy Ferihegy, azaz a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közösségi közlekedése kívánnivalót hagy maga után (egyébként a közösségi közlekedés több része is, de az egy másik téma). Ez azonban ma is így van.

Tény, hogy a 100E busz előrelépés a korábbiakhoz képest, az M3-as metró – 200E busz kombó ugyanis lassú és kényelmetlen, a 6-7000 forintos taxi pedig drága: ma, a fapados légitársaságok korában nem elképzelhetetlen, hogy olcsóbb eljutni repülővel Budapestről Barcelonába, mint Ferihegyről betaxizni a Deákra. A 900 forintért (azaz nagyjából 3 euróért) igénybe vehető 100E busz a korábbiaknál nyilván vonzóbb alternatíva.

Ezt bizonyítja a járat népszerűsége is, de az is tény, hogy a 100E busz már a nyári csúcs előtt tömve jár, és a teli buszokon utasok lettek rosszul, azaz ez a járat a reptér közösségi közlekedésének problémáját nem oldotta meg. Félő azonban, hogy a járatok zsúfoltságára az sem lesz megoldás, hogy a vonalon az eddigi kettő helyett három busz indul óránként.

A taxinál lényegesen olcsóbb közösségi közlekedést nyilván elsősorban a fapados légitársaságok utasai veszik igénybe. A diszkont társaságok járatai a kora reggeli és a késő esti órákban tömegével indulnak és érkeznek, és nehéz elképzelni, hogy a közel egyidőben induló/érkező tucatnyi Wizzair és Ryanair repülő utasait óránként három busz el tudja majd szállítani. Így sokak számára továbbra is marad a drágább taxi.

„A BKK továbbra is folyamatosan nyomon követi a 100E járat forgalmának alakulását, így a jelenleg alkalmazott módon – hirtelen jelentkező utazási igény esetén – további rásegítő járatok beállításával segíti a repülőtér elérését” – ígéri a közlekedési központ, ez azonban csak tűzoltásra elegendő. A problémát a buszjárat további sűrítésével lehetne megoldani, ennek azonban komoly korlátai vannak.

Nyilvánvaló, hogy egy sűrűn közlekedő, csuklós buszokkal kiszolgált járatot nem lehet rászabadítani az eleve nagy forgalmú Deák térre, a Kiskörútra és az Üllői útra. De luxus is lenne a felszíni közúti közösségi közlekedést bővíteni egy olyan útszakaszon, amelynek jelentős része alatt metró fut. De luxus az is, hogy ez a metróvonal véget ér egy bevásárlóközpontnál, néhány kilométerre a repülőtértől.

Óriási hibát követ el a városvezetés, ha az M3-as metró most zajló átfogó felújítását nem használja ki a vonal ferihegyi (és persze káposztásmegyeri) meghosszabbítására, de ezt a hibát a városvezetés láthatóan simán elköveti. Egészen pontosan az a hiba, hogy a főváros igazán meg sem akarja győzni a kormányt a hosszabbítás fontosságáról, és ha a szakmai érvek nem is elegendők, legalább azt bedobhatnák, milyen sok orosz metrót vásárolhatnának (pardon: újíttathatnának fel) még.

A metró alternatívája lehet még a kormányzati körökben népszerűbb, megépülni mégsem akaró gyorsvasút, az azonban biztos, hogy buszjáratokkal a reptér gyors, megbízható és fenntartható közösségi közlekedését nemhogy hosszú-, de középtávon sem lehet biztosítani. Valódi megoldás csak a kötöttpályás közlekedés kiépítése lehet, amelyre – ez fontos – akkor is égető szükség van, ha Budapest soha nem rendez olimpiát.

Rövid távon kompromisszumot kell kötni, ami azt jelenti, hogy vagy a belvárosi utak tehermentesítésének igényét adjuk fel, vagy az átszállásmentességet. Mivel az első nem alternatíva, a reptérre, illetve az onnan közlekedőket arra kell orientálni, hogy amíg csak lehet, használják a metrót.

Annak érdekében, hogy ez ne a csapnivaló utakon, hosszú menetidővel közlekedő és sok helyen megálló 200E buszhoz legyen visszatérés, egy a Kőbánya-Kispest metróállomás és a reptér 2-es terminálja között a gyorsforgalmi úton járó, sűrűn közlekedő buszjáratot kellene indítani, amely a két végállomás között nem áll meg, és amely ugyanazzal a jeggyel vehető igénybe, mint a metró. Ez lehet akár a 100E buszra érvényes jegyhez hasonló jegytípus is.

Ez azonban csak rövid távon megoldás. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma évről évre nő, a légikikötő fejlesztése, bővítése folyamatos. Budapest az egyik legkedveltebb idegenforgalmi célpont a világon. Tehát hosszabb távon is arra kell készülni, hogy mind többen veszik majd igénybe a reptér és a belváros közötti közlekedési lehetőségeket. Ha Budapest nem akar a vendégei számára az első pillanatban pocsék képet mutatni magáról, a megnyugtató megoldás nem halogatható tovább.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

 

szerző
Király Dávid
publikálva
2018. máj. 18., 15:05
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1
    2018. május 18., péntek 17:59
    Jó lenne nyilván, csak honnan szerezzen a Főváros többszáz milliárdot a metró hosszabbítására? A reptér forgalma nagy, de mégsem olyan nagyságrendű, mint a metró forgalma. A MÁV-megoldás nemem is szimpatikusabb. Ott lenne a VEKE javaslata, hogy a reptér területén járjon automata ingavonat a MÁV-állomás és a 2-es terminál között.

Komment írásához