Sokkal aktívabb a civil társadalom, mint négy évvel ezelőtt

szerző
Madlovics Bálint
publikálva
2018. márc. 28., 13:03
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az ellenzéki tábor reménységét a civilek hatékonysága jelentheti.

Talán a legnagyobb különbség a mostani és a négy évvel ezelőtti választási hajrá között a civil társadalom különösen nagy jelentősége. Az ellenzéki pártok tevékenysége mellett most a civilek sokkal aktívabb részt vállalnak a kampányban, illetve a politikai mobilizációban, mint 2014-ben az akkori választásokhoz. „Civilek” alatt pedig most nem pusztán az NGO-kat és politikai aktivistákat, szakértőket értem, hanem az olyan szereplőket is, akik nem foglalkoznak hivatásszerűen politikával, most az elmúlt hetekben mégis hallatták politikai témákban a hangjukat.

A civileket az üzeneteik szerint három csoportra oszthatjuk. Az első üzenete:

Menj el szavazni!

Több részvételre buzdító kampány is indult a Facebookon, illetve különböző szervezetek által, megcélozva belföldi szavazókat – mint a romáknak szóló figyelemfelhívó akciók –, illetve a külhoni magyarokat is – mint a „Te vagy a mérleg nyelve!” szlogenjével való mozgósítás. Fontos, hogy a szavazásra buzdítás önmagában nem jelent pártelköteleződést: nem kell ellenzékinek lenni ahhoz, hogy valaki a minél nagyobb részvételre, az állampolgárok demokratikus aktivitásának növelésére buzdítson. Az üzenet társadalmi célú jellege miatt lehet, hogy ebbe a csoportba olyan szereplők is föltűntek, akik hivatásszerűen nem foglalkoznak politikával. Ilyen a Comedy Central a maga humoros reklámjaival, vagy éppen azok a celebek, akiket az RTL Klub szólaltat meg egy társadalmi célú kampány keretében.

A második csoport azokhoz szól, akik már eldöntötték, hogy ott lesznek jövő vasárnap az urnáknál: őket próbálják meg

taktikai szavazásra buzdítani.

Ez részint jelenti magának a szavazatmegosztásnak az üzenetét is (tehát hogy egyéniben a legesélyesebbre érdemes szavazni, míg listán másra is lehet), de egyszersmind különböző listákat is, amik az esélyes jelölteket igyekeznek a 106 választókerületben megnevezni. A Gulyás Márton-féle Közös Ország Mozgalom (KOM) mérései óta megjelentetett listát Márki-Zay Péter, a V18, illetve az Iránytű, a Republikon Intézet is, többek között. A listák azonban korántsem ugyanúgy néznek ki, az egyes helyeken eltérő személyeket mutatnak esélyesnek. Ez a módszertani eltérések mellett annak is betudható, hogy az említett összefogás-tematizáció miatt az egyes pártok maguk is versengenek a már aktív, a legerősebb ellenzéki jelöltet kereső szavazók voksaiért.

Ahhoz, hogy legyen átszavazás, az ellenzéknek is be kell segítenie

A bizonytalanok aktivizálása, az apátia csökkentése és a szavazóknak a bölcs kormányellenes választóvá „faragása” a következő időszak nagy ellenzéki feladata. Az elmúlt hónapok – sőt lassan már évek – nagy ellenzéki reménysége a bölcs kormányellenes választó. A bölcs kormányellenes választó ismérve az ún.

A harmadik üzenet pedig bizonyos értelemben az előző ellentéte:

nem arról szól, hogy kire szavazzunk, hanem arról, hogy kire ne.

Idetartoznak a kamupártokra figyelmeztető kezdeményezések. Ahogy viszont az előző csoportnál is, itt is megjelennek a pártérdekek: civil szervezetek – mint a Transparency International vagy a KOM – éppúgy küzdenek a kamupártjelenség ellen, mint a Momentum vagy a Kétfarkú Kutya Párt. Ezen a téren persze jóval nagyobb az összhang, mint az egyéni képviselői listáknál, hiszen az a valódi ellenzéki pártok közül mindnek egyformán érdeke, hogy ne vesszenek el ellenzéki szavazatok a kamulisták és -jelöltek által.

Láthatjuk tehát, hogy sokkal komolyabb a választásra való fölkészülés (illetve fölkészítés) a civil szereplők részéről, mint volt négy évvel ezelőtt, amikor alig-alig voltak ilyen kezdeményezések, és azok is jóval kevesebb reflektorfényt kaptak. Legnagyobb jelentősége pedig a három üzenet közül mindenképp az elsőnek lehet. A szavazásra buzdítást ugyanis olyan szereplők is végzik, akik más közönséget érnek el, mint a hagyományos ellenzéki csatornák. Az apolitikus választók mozgósítása pedig felboríthatja a közvélemény-kutatásokban mért arányokat, és elképzelhető, hogy számos körzetben ugyanúgy nem lesz már elég a Fidesznek a saját törzstábora a győzelemhez, ahogy Hódmezővásárhelyen sem volt elég.

Míg tehát most az ellenzéki tábor reménységét a civilek hatékonysága jelentheti, a választás pillanatában az akkor már megszólított, de ma még bizonytalan szavazóké lesz a főszerep. Az ő döntésükön – ideértve azt, hogy kire szavaznak, illetve hogy elmennek-e egyáltalán választani – fog múlni a végeredmény, és kellően nagy számban megjelenve képesek lehetnek elbillenteni a mérleget az ellenzék irányába. A civil társadalom ehhez megadja a segítséget, amit tud; most már csak a pártoknak kéne még besegíteni, hogy végül komoly meglepetés történjen jövő vasárnap.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

szerző
Madlovics Bálint
publikálva
2018. márc. 28., 13:03
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1
    tiszapolgári
    2018. március 28., szerda 19:58
    A „civilség” mint életérzés megerősödése és eltökéltebbé válása természetes folyamat egy olyan politikai közegben, amelyben a hatalom a civil mozgalmak ellen uszít, de a folyamatos szájtépés ellenére mégsem lehet még diktatúráról beszélni, sok minden hiányzik a „diktatúraság” feltételei és jellegzetességei közül. Magától értetődő, hogy a mozgalmak itt-ott besegítenek a közös fellépés döcögősen indult és még döcögősebben folytatódott összetákolásába.

Komment írásához