Új szélsőjobboldali erő lép színre július 8-án

szerző
Mikecz Dániel
publikálva
2017. jún. 07., 13:06
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Mit tehet a radikális jobb a néppártosodás után?

Szinte semmilyen médiavisszhangot nem kapott a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szervezte vasárnapi Trianon Felvonulás. Nyilvánvalóan nem kedvezett a láthatóságnak, hogy éppen a hosszú hétvégére esett a tüntetés, és persze a londoni terrorcselekmények is kitakarták az eseményt. De a radikális jobboldallal tüntetései feltételezhetően kevésbé is érdeklik a közvéleményt. A 2010-es kormányváltás óta nem történtek olyan nagyszabású tüntetések, erőszakos események, mint 2006 után, noha a megfélemlítésképpen még elszórva felvonultak kistelepüléseken a korábban feloszlatott Magyar Gárda utódszervezetei. A mozgalom tehát meggyengült, amit legjobban a korábban igen népszerű Magyar Sziget, a radikális jobboldali mozgalom legfontosabb találkozójának megszűnése mutat. Szerepét részben a szintén a HVIM által szervezett Felvidéki Magyar Sziget vette át. A gyengülésben nyilvánvaló szerepet játszott a Jobbik néppártosodása, amivel a mozgalom pártpolitikai jelentősége veszített el, noha elsősorban Toroczkai László Jobbik alelnök révén továbbra is fennáll a kapcsolat és Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője is többször hangsúlyozta jó viszonyát Vona Gáborral.

Nem használt a radikális jobboldal mozgósítási lehetőségeinek a kormány bevándorlás ellenessége és EU-fóbiája sem.

A mozgalom azonban nem tűnt el, még ha ritkábbak, kisebb volumenűek az akciók és a hazai, valamint a nemzetközi sajtó is kevésbé érzékeny azokra. Donald Trump megválasztása és az internetes folklórban létező amerikai alternatív jobboldal mozgalom (alt-right) felfutásával új lendületet kaptak Európában is a radikális jobboldali erők. Ezeknek a politikai törekvéseknek és a hozzájuk kapcsolódó szerencsevadászoknak az egyik központja éppen Budapest lett, ahol kiadót, ernyőszervezetet hoztak létre brit, svéd, német radikálisok, valamint kapcsolatba léptek a hazai csoportokkal. Ez a konjunktúra is szerepet játszhatott abban, hogy május végén jelentette be a Betyársereg, az Érpataki Modell Országos Hálózata és az Identitárius Egyetemisták Szövetsége (Identitesz), hogy július 8-án új „szélsőjobboldali erőt” hoznak létre. A kezdeményezők, Tyirityán Zsolt és Orosz Mihály Zoltán, Érpatak polgármesterének szavaiból egyelőre úgy tűnik, hogy nem a pártalapítás a legfontosabb szempont, noha a harmadik szervező, az Identitesz vezetője korábban az ellenkezőjéről beszélt. Célként így az olvasható ki, hogy revitalizálják a megfáradt mozgalmat, radikális követeléseket fogalmazzanak meg az olyan témákban, mint a migráció vagy a romák helyzete, és ehhez várhatóan akciókat is szervezzenek.

A radikális jobboldali színtér igen változatos, otthonra találnak ott a

turanisták, hagyományőrzők, militista csoportok, hungaristák, a két világháború közötti kurzus szellemi örökösei,

megkomolyodott szkinhedek. A 2000-es évek végén a Jobbik sikeresen tudta egy táborba terelni a radikális jobb különböző irányzatait. Különösen jelentős volt, hogy hidat tudott képezni az egykori MIÉP népi radikálisai és a fiatalabb generáció (ultrák, ex-szkinhedek) között, továbbá egyetemi szervezetként bekapcsolta ebbe a koalícióba az elégedetlen első-generációs diplomásokat. Az új szerveződésre is jellemző ez a sokféleség, hiszen a Betyársereg a militáns futballhuligán szubkultúrát, Orosz Mihály Zoltán a kistelepülések élő rendpártiakat tudná becsatornázni. Az Identitesz kapcsán azonban egyrészt nem látszik az intellektuális felkészültség, ami a Jobbikot jellemezte. Másrészről az Identitesz nevében és jelképeiben is a francia gyökerű identitárius mozgalomhoz köthető. Bár a hazai radikalizmusban lépten-nyomon felfedezhetőek külföldi minták (pl. rúnák, ősiség, ezotéria, motoros szubkultúra, szkinhedek), a nemzetközi hálózatok hazai fiókszervezetei nem tudtak megerősödni, a szűkebb mozgalmi szubkultúrán kívül is mozgósítani (lásd Vér és Becsület).

A 2010-es évek közepére a Jobbik néppártosodási kísérletével párhuzamosan a párt hátterét adó radikális mozgalom is hullámvölgybe került. Az ilyen időszakokban a mozgalmi identitás szubkultúrákban, szervezetekben marad fenn.

Bár a Magyar Sziget, mint egy tömeges fesztivál megszűnt,

azonban továbbra is léteznek hasonló események, rendezvények. Ebből az alapból újraépíthető a mozgalom, azonban ellentétben a 2006-2010-es ciklussal az elégedetlenségeket egy jobboldali kormánnyal szemben kell megfogalmazni, amely bizonyos témakörökben (migráció, Európai Unió) szélről nehezen előzhető. A mozgósítási lehetőségeknek határt szab továbbá a Jobbik is, amely továbbra is megőrizné domináns szerepét a mozgalomban is, nem véletlenül lett a HVIM alapító Toroczkai László a párt alelnöke. Mivel az új kezdeményezés elindítói nem kívánnak a pártalapításra koncentrálni a kezdetekben, így elképzelhető együttműködés a Jobbik és a revitalizált radikális jobboldali mozgalom között. A Jobbiknak azonban vigyáznia kell, hogy a radikális híveknek és a néppártként megszólítandó választóknak szóló kettős kommunikáció ne okozzon bonyodalmakat.

szerző
Mikecz Dániel
publikálva
2017. jún. 07., 13:06
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1 rworse
    rworse
    2017. június 07., szerda 17:18
    Ez nem is új erő lesz, csak Jobbikváltó Összefogás.

    Mindenesetre örülnék, ha a jobboldal is széjjelforgácsolódna, legalább feleannyira mint a bal.

Komment írásához