„Szerintem már ne vegyél jegyet” - Orangeways: milliárdos csalássorozat

szerző
Keller-Alánt Ákos
publikálva
2016/45. (11. 10.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az egykor nagy reményekkel indult és népszerű Orangeways mára jókora pénznyelővé vált. Buszok csak hébe-hóba indulnak, a többnyire fiktív járatokra valódi pénzért árulja a jegyeket a fuvarozási engedéllyel már nem rendelkező tulajdonosi kör. A bedőlő cégek helyére rendre újak kerülnek, és nagyon úgy tűnik, a hatóságok tehetetlenek.

Az Orangeways-sztori akkor kezdett igazán érdekelni, amikor egy tervezett utazás előtt pár órával üzenetet kaptam, hogy „technikai okok miatt” nincs busz. A buszjegyek árát valószínűleg soha nem látom viszont, de még így is szerencsésen megúsztam az Orangeways-kalandot.

Fent és lent

A kétezres évtized közepén Kovács Miklós Györgynek nagyszerű ötlete támadt: a fapados légitársaságok működési elvét kellene alkalmazni a nemzetközi buszozásnál is. Megkereste egykori munkatársát, Kedves Ferencet, aki beszállt 200 millió forinttal: 2007-ben így létrejött az Orangeways Zrt. A társaság jellegzetes festésű, kényelmes saját buszai­nak, alacsony jegyárainak, extra szolgáltatásai­nak (ingyenkávé és forró csoki, újság, a hosszabb utakon film), intenzív reklámkampányának (például a Fradi szponzorálása) köszönhetően hamar népszerű lett. A csúcson több mint 50 városba szállította évi 300 ezer utasát majdnem 80 buszával az Orangeways, s a belföldi tömegközlekedés meghódítására is készen állt. 2009-ben azonban a Közlekedési Minisztérium nem engedte, hogy az Orangeways konkurense legyen a Volán-társaságoknak, pedig a társaságnak nagy szüksége lett volna az új piacra, ugyanis a jól hangzó koncepció és a látványos sikerek ellenére a cég néhány év alatt 1,4 milliárdos veszteséget halmozott fel. 2010 szeptemberében Kedves Ferenc el is adta az Orangeways Zrt. 90 százalékát az erre a célra gründolt ORW Hungáriának. A kisebbségi tulajdonos és a vezérigazgató Kovács Miklós György maradt (őt addigra a Fradi támogatása a klub elnöki székéig repítette).

Az ORW Hungária mögött Bakos Roland, illetve Horváth Krisztián, a botrányos közbeszerzésekről elhíresült Ligetsor Bau és Bástya Millenium egykori tulajdonosa (lásd: A Fradi erős oszlopa, Magyar Narancs, 2016. augusztus 18.) állt. A központi társaságot átnevezték (Tribune Ventures Hungary), és a különböző tevékenységeket más-más Orangeways-cégekbe szervezték ki. A nemzetközi utak mellett (Orangeways Magyarország) a társaság bonyolította Baján a helyközi tömegközlekedést, s a Gemenc Volán alvállalkozójaként néhány Tolna megyei járatot is üzemeltetett (Orangeways Dél-Alföld), de tervben volt Budapest meghódítása is (Orangeways City-center). Ám a likviditási problémák nem szűntek meg. 2011 végén a Tolna megyei sofőrök sztrájkolni kezdtek, miután hónapokig nem kaptak fizetést. A tüntetések és a dolgozók nyomására a Gemenc Volán felbontotta az alvállalkozói szerződést, s nem ért jó véget a bajai kaland sem, ott az Orangeways maga állította le a szolgáltatást 2013 decemberében. A lépést ugyan műszaki okokkal magyarázták, ám a probléma valószínűleg ezúttal is a pénzhiány lehetett. A Világgazdaság arról számolt be, hogy a cégnek nem volt pénze üzemanyagot vásárolni, egyes buszoknak lejárt a műszaki engedélye (új vizsgára pedig nem futotta), és a bérek is rendszeresen csúsztak.

De problémák voltak már a nemzetközi járatokkal is. Az utasok eleinte csak annyit vettek észre, hogy eltűnt az ingyenkávé, ám idővel egyre sűrűsödtek a járatkimaradások is; 2012 óta külön Facebook-oldala van az „Orangeways-károsultaknak”. Volt, aki csak szimpla járatkimaradásról számolt be, de olyan is előfordult, hogy a megállónál egyszerűen továbbhajtott a sofőr, és egyre több lett a külföldön hagyott utas.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

A romló pénzügyi helyzetre reagálva az Orangeways elkezdte eladogatni a buszait, és helyettük alvállalkozókat alkalmazott egyes viszonylatokon. Aztán 2013 tavaszán arról írt a Népszabadság, hogy a társaság partnerei százmillió forintot meghaladó kifizetetlen számla, illetve munkabér miatt panaszkodnak. Az alvállalkozók indítottak végrehajtást, felszámolást és pereket is a cég ellen, de nem sok sikerrel.

Noha a társaság azt állította, hogy mindig mindenkit kifizettek, a veszteségek beismerésének tekinthető, hogy az Orangeways 2013. áprilisi közleménye szerint a londoni székhelyű West Block Ltd. 110 millió forint jegyzett tőkével megalapította az Orangeways Közlekedési Hálózatok Holding Zrt.-t. Mégpedig azzal a céllal, hogy felvásárolja az ORW-től a három Orangeways-céget, majd tőzsdére vigye a holdingot. A cégnél megpróbáltak előremenekülni, piacra dobták az Orangeways Energiaitalt, és háromcsillagos szállodát nyitottak Budapesten. Azzal is próbálkoztak, hogy a nemzetközi utazásokat szervező Orangeways Magyarország Zrt.-t 24 milliárdos értéken apportálják az új társaságba, ám a cégbíróság úgy találta, a zrt. mindössze hatmilliót ér.

Ahogy fogyott a pénz, úgy lett egyre több az utaspanasz. A szerencsésebbeknek csak a buszuk késett, ám a járatok sűrűn kimaradtak, és erről a társaság sokszor elfelejtette értesíteni az utasokat. Ha mégis jött értesítés, az többnyire az utolsó pillanatban, „technikai okokra” hivatkozva mondta le a járatot, 2015-ben pedig egy karácsony előtti hétvégén valamennyi járatát törölte. Akinek olykor sikerült feljutnia egy buszra, az sem mindig járt jobban. Visszatérő panasz, hogy a WC-t nem engedték használni a sofőrök, és az egyre rosszabb állapotú járművek gyakran lerobbantak. A járatpótlásokról a sofőrök gyakran nem tudtak felvilágosítást adni, mondván, ők csak alvállalkozói az Orangewaysnek. Egy Krakkó–Budapest járaton utazó arról számolt be tavaly, hogy a késve induló busz „majd másfél óra és 70 megtett kilométer után kigyulladt, két óra rendőri és tűzoltósági intézkedés után a rendőrök megtiltották, hogy a busz elinduljon”. A sofőr hazatelefonált, ahonnan azt mondták neki, a járművet mindenképp haza kell vinnie, így aki akart – saját felelősségre – visszaszállhatott a füstölgő buszra, a többiek pedig boldogultak, ahogy tudtak. A honlapon megadott telefont csak elvétve vették fel, az e-mailekre ugyan válaszolgattak, de kártérítés vagy a jegyek árának visszatérítése többnyire fel sem merült az Orangeways részéről.

Rejtélyes angolok, lomha hatóságok

Az utasok tapasztalta káoszt tükrözik vissza az Orangeways cégügyei is. A 2013-ban megmentőként beharangozott rejtélyes West Block Ltd. mindössze öt hónapig volt tulajdonos a társaságban: az Orangeways Közlekedési Hálózatok Holding Zrt. (OKHH) mögött azóta valójában a Kovács család áll. A közgyűlési jegyzőkönyvek szerint Kovács Miklós Gyula, Kovács Miklós Gyuláné mellett fiuk, Kovács Miklós György a tulajdonos. Érdekes adalék, hogy a cégalapító Kovács Miklós György nem személyesen, hanem a kézilabdával és focival foglalkozó szentendrei Utánpótlás Akadémia Sportegyesületen keresztül birtokolja a részvényeket. Nem sokkal a cég átvétele után Kovácsék is elkezdték átszervezni a céghálót. A korábbi három, utazásokat szervező Orangeways céget átnevezték, majd megszüntették, a veszteségek egy részét pedig vagyonkezelő cégekbe tették át. A valódi tevékenységet látszólag az immáron 2,5 milliárdra feltőkésített OKHH végezte. Ám a működési és pénzügyi gondokon az új struktúra sem segített. A 2013 után alapított cégek közül mindössze a jegyértékesítést végző Pivot Consulting tudott némi nyereséget felmutatni, ám a profit itt sem az üzleti tevékenységből, hanem pénzügyi műveletekből származott a hivatalos mérlegek szerint. A nulla forintos bevételű OKHH-ban viszont óriási pénzeket mozgatott meg a Kovács család. Tavaly októberben a cég saját vagyonából kivettek 2,4 milliárd forintot, amelyből 2,3 milliárdot vissza is raktak, 4,8 milliárd forintra emelve a cég saját tőkéjét. 100 millió forint már itt eltűnt, ám alig 10 hónappal később, idén augusztusban kivettek 4,7 milliárdot az OKHH-ból – veszteségrendezés címén 100 millió forintra csökkentvén a társaság tőkéjét. Az elmúlt években az Orangeways-cégek szinte folyamatosan végrehajtás alatt álltak, hol a NAV, hol egy ki nem fizetett munkavállaló vagy alvállalkozó szerette volna megkapni a neki járó összegeket. A társaság évek óta szereplője a NAV azon listájának is, amelyen a be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztató vállalkozásokat sorolja.

Kérdéseinkkel megkerestük az illetékes hatóságokat, hogy érdeklődjünk, tisztában vannak-e az Orangeways körül kialakult helyzettel. A Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) az elmúlt hat évben mindössze hat panasz érkezett, és ezekből egy esetben indított és zárt le eljárást: 2013-ban 4,5 millió forint bírságot szabtak ki a cégre tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt. A GVH a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) és ügyfelek bejelentése miatt jelenleg is vizsgálódik „az Orangeways hálózatot, brandet üzemeltető vállalkozások magatartásával kapcsolatban”. E vizsgálat várhatóan november közepén zárul le, ezért a hatóság nem árult el részleteket. Kérdéseinkre egy sor hatóságtól (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Európai Fogyasztói Központ, Budapesti Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztálya) nem kaptunk válasz lapzártáig, ám az NKH válasza sok érdekességet tartalmazott. Például azt, hogy az orangeways.hu oldalon lévő utastájékoztató nem felel meg az érvényes jogszabályoknak, ahogyan az oldalról az sem derül ki, mely cég végzi a szolgáltatást. Az NKH azt is közölte, hogy évek óta érkeznek hozzájuk bejelentések meghirdetett járatok elmaradása, jelentős késése, az utaspanaszok nem megfelelő kezelése miatt. Ezek nyomán összesen 17,3 millió forint bírságot szabtak ki a cégre, ami viszont elérhetetlennek bizonyult a hatóság számára is. A társaság a bírságokat nem fizette be, ezért az NKH végrehajtást kért a NAV-tól, sőt egy idő után megtiltotta az Orange­ways személyszállítási szolgáltató tevékenységét. De vajon melyik cégről van szó? A hatóság azzal az ORW Hungáriával szemben intézkedett, amelyik átvette a céget Kedves Ferenctől, majd továbbadta azt Kovácséknak. Ekkor valóban úgy tűnt, hogy az ORW Hungária kiszállt az üzletből és megszűnt, 2012 óta nem is mutat életjelet, ám a hatóság felé a mai napig ők végzik a buszoztatást – év eleje óta engedély nélkül. Az ORW Hungária tulajdonosa 2012 szeptembere óta a londoni bejegyzésű Tribune Ventures Ltd. A cég nem csupán elnevezése miatt ismerős (Kedves kiszállása után Tribune Ventures Hungaryra nevezték át az Orangeways fő cégét). A Tribune Ventures és a korábban megmentőként beharangozott West Block székhelye ugyanott van Londonban, ráadásul a két cég vezetése is megegyezik. Angol céginformációs oldalak ezt a londoni címet cégtemetőként emlegetik, hiszen több száz cég van ide bejegyezve. Az Orangeways körül felbukkant két angol társaság ugyanazon a napon, 2014. december 30-án oszlott fel, élükön pedig ugyanaz a személy állt. Ez a bizonyos Robert Benjamin Gersohn eddig több mint 150 céget vezetett a companycheck.co.uk adatbázisa szerint, amely minimum felveti annak a gyanúját, hogy ő csak a nevét adta e vállalkozásokhoz. A Tribune Ventures Ltd. nevén három magyar vállalat van az Opten adatai szerint: mindhárom céget 2012. szeptember 12-én vásárolták meg Bakos Rolandtól, és jelenleg mind a három cég – így az ORW Hungária is – kényszertörlés alatt áll. Ehhez képest tényleg csak apróság, hogy az ORW Hungária utolsó cégvezetőjét, Bánhalmi Róbertet a bíróság tavaly eltiltotta gazdasági társaság vezetésétől.

Azt tehát, hogy valójában ki áll az engedély nélküli buszoztatást szervező ORW Hungária mögött, nem tudni. Az viszont beszédes, hogy több, a Kovács családhoz köthető cég is felszámolás vagy kényszertörlés alatt áll, a holdingban tulajdonostárs Kovács Miklós Gyuláné pedig 2021-ig szintén el van tiltva gazdasági társaság vezetésétől. Kovács amúgy még 2011-ben távozott az FTC elnöki posztjáról – helyére érkezett a fideszes Kocsis Máté –, ám elnökségi tagként sokáig aktív volt. Csak idén tavasszal mondott le, méghozzá azért, mert „a jövőben több időt kénytelen foglalkozni munkájával”.

Találkozások

Hogy ez milyen jellegű munka, azt csak találgatni tudjuk. Az Orangeways és Kovács Miklós ugyanis a Narancs számára is elérhetetlennek bizonyultak, pedig a büntetések és a botrányok ellenére a cég ma is hirdeti az utakat, naponta posztolnak a Facebookra, és jegyet vásárolni is lehet a többnyire már csak elvben létező járatokra. Honlapjuk szerint 50 utazási iroda árul Orangeways-jegyeket, ám a gyakori panaszok miatt már minden általunk megkeresett iroda felmondta a velük kötött szerződést. A kamujáratokra eladott jegyek bevételei egy bizonyos Rá-Ba Projektmenedzsment Zrt.-hez kerülnek, a kártyás fizetés adatai legalábbis erről tanúskodnak. A Rá-Bát tavaly év végén alapította Jángli Péter azon a címen, ahová egy sor Orangeways-cég is be van jegyezve. Noha a cég székhelye már Jángli lakcíme, ő nem csak ezt a társaságot alapította mostanság: tavasszal bejegyeztette a Beehound Autóbuszos Közúti Közlekedési Kft.-t is.

A kíváncsiság és az érintettség okán személyesen is kimentem az Üllői útra, ahonnan az Orangeways-buszok indulni szoktak. Itt egy angol nyelvű felirat arról tájékoztatott, hogy az iroda átmenetileg zárva van, és a jelek valóban arra utaltak, hogy a munkatársak sietősen hagyták ott az irodát. A jegyértékesítő ablakon bekukucskálva félig üres kávéscsészét és ebédmaradékot tartalmazó műanyag dobozokat is láttam. A megállóban viszont bent állt egy jelzés nélküli fehér busz. A ritka Orangeways-járatok egyike épp Bécsbe indult mindössze két ázsiai utassal a fedélzetén. A sofőrtől annyit tudtam meg, hogy gyakran vannak járatkimaradások, de amikor neki szólnak, hogy menni kell, akkor ő hozza a buszt és megy. Pár perccel később egy húsz­éves Suzuki Swift állt be a busz mögé vészvillogóval. Az autóból meglepetésemre nem egy késésben lévő utas szállt ki, hanem egy fiatal nő, aki valamilyen iratot és egy köteg pénzt adott át a sofőrnek. Miután lerendezték az ügyletet, kapva kaptam az alkalmon, és én is odaléptem a hölgyhöz, hogy a társaság állapotáról érdeklődjek. Állítása szerint ő nem is dolgozik az Orangewaysnek, csak megkérték, hogy ugorjon már ki az induló buszhoz. Ezek után biztosított arról, hogy a cég működik, valamint hogy az iroda csak ideiglenesen van zárva, és hamarosan újranyit – igaz, nem tudni, hol. Azt elismerte ugyan, hogy a cégnél (amelynek ő, ugye, nem dolgozik) gyakran nem veszik fel a telefont, de az e-mailes megkeresésre pár napon belül mindenképp válaszolnak, sőt amint beér az irodába (ahol nem dolgozik), megsürgeti a dolgot. (Mi mindenesetre egy hete várunk a cég válaszára.) Szóba elegyedtem a szomszédban dolgozó, Fradi-jegyeket áruló fiatalemberrel is, aki azt mondta, az ideiglenes zárva tartás úgy két hete már biztosan tart. „Hébe-hóba jön egy busz, de szerintem már ne vegyél jegyet” – tette hozzá. Sajnos ezen már túl voltam.

A budapesti kaland

A BKV–BKK évek óta próbálkozik azzal, hogy a vári és egyes budai járatok üzemeltetését kiszervezze. A 2010-es pályázatot megnyerte az Orangeways, ám azt a tendert a BKV kirívóan alacsony ajánlati árra hivatkozva megsemmisítette. A következő években a társaság leányvállalatai a felszámolási problémák miatt nem indulhattak tendereken, ám 2013-ban újra pályázhattak. 2015 januárjában hirdettek győztest, az egyedül induló Orangewayst. A pályázat furcsaságairól az Index számolt be. Írásuk szerint eredetileg nem is az Orangeways pályázott, hanem a felnőttoktatással foglalkozó Ormódi-Fitos Kft. A társaságot azonban 2014-ben megvásárolta Kovács Miklós Gyuláné, aki rögtön át is nevezete azt Orangeways Hungáriává, és felvette tevékenységei közé a szárazföldi személyszállítást. A lap szerint szokatlan, hogy a nyertes, akkor még referencia nélküli cégért az állami Gemenc Volán vállalt kezességet, ráadásul az Orangeways vállalta kilométerdíj kifejezetten drágának számított. Ennek ellenére tavaly júniusban a BKK mégis aláírta a szerződést az egyre kevésbé működő Orangeways Hungáriával, amelynek idén nyáron kellett volna elindítani a szolgáltatást. A társaság a tervek szerint 35 db Rába-S91 midibuszt rendelt volna a győri buszgyártól. A Világgazdaság idén februárban arról számolt be, hogy az üzlet mégsem jött össze. A Rába arról tájékoztatta a lapot, hogy a szerződést megkötötték az Orangewaysszel, és arra vártak, hogy megérkezzen a pénz. Kovács Miklós György szerint a pénz meg is volt, a finanszírozó a Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a tulajdonában lévő Növekedési Hitel Bank Zrt. (NHB) lett volna. Kovács arról is beszélt, hogy az új buszok karbantartására egy saját bázis kialakítását tervezi az Orangeways, és (ismét egy angol!) pénzügyi befektető bevonásával már meg is vásároltak egy egyhektáros területet az M5-ös közelében lévő Nagykőrösi úton. Az nem derült ki, hogy pontosan miért nem jött össze a Rába-üzlet, de ekkor még azt tervezték, hogy a Rába helyett a török Karsan buszaival tesznek eleget a Budapesti Közlekedési Központtal kötött szerződésnek. Erre már nem kerülhetett sor, mivel idén májusban a BKK fölbontotta a szerződést arra hivatkozva, hogy a társaság nem szállította le időre az autóbuszokat. A BKK le is hívta az Orangeways 60 millió forintos teljesítési biztosítékát.

szerző
Keller-Alánt Ákos
publikálva
2016/45. (11. 10.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1
    tiszapolgári
    2016. december 02., péntek 18:53
    Tetszik az írás, és külön jó az utolsó bekezdés a szürreális helyszíni riporttal, a fiatal hölggyel, aki nem a cégnél dolgozik. De legalább a Fradi-jegyeket áruló fiatalember rendes volt.

    Kíváncsiságból megnéztem az Orangeways honlapját, ugyanúgy hirdetik a járatokat, mintha minden okés lenne. Sőt a Fontos információk menüben külön felhívják a figyelmet, hogy „A járatok percre pontosan indulnak, ezért sajnos nincs rá módunk, hogy a későn érkező utasokat megvárjuk!”

Komment írásához

  • A magát rákkutató professzorként népszerűsítő, a szélsőjobbhoz kötődő szélhámost az elsőfokú per tárgyalásain többször kapták nyilvánvaló hazugságokon.

    Szerző
    narancs.hu
    Posztolva
    2017. márc. 01., 15:40
    Kommentek
    9
    Elítélték a rákbetegekre szakosodott állatorvost
  • Riport

    Az állampolgársági vizsga nehézségei

    Szubjektív szempontok

    Előfordul, hogy „pofára” döntik el, ki lehet magyar állampolgár.

    Szerző
    Csendes-Erdei Emese
    Posztolva
    2017/6. (02. 09.)
    Kommentek
    1
    Szubjektív szempontok
  • Riport

    Hárommilliárd vajdasági fociakadémiára

    Tért ölelő átadás

    A magyar kormány december végén 3 milliárd forintot ítélt meg a Délvidék Sport Akadémiának. Az ügyben hírzárlatot rendeltek el, a helyiek örülnének a beruházásnak.

    Szerző
    Basity Gréta
    Posztolva
    2017/5. (02. 02.)
    Kommentek
    2
    Tért ölelő átadás
  • Riport

    Ligetvédők a fagyban

    A XIV. kerületi Thermopüla

    A különböző motivációjú és ambíciójú egyének eddig semmiféle szervezetet, egyesületet nem alapítottak – állítja róluk a beruházó. Ha kitartanak, a Liget-projekt meg fog bukni – mondja róluk a tájépítész. Kimentünk közéjük, hogy megnézzük, mennyire fagyállók.

    Szerző
    Szira Péter
    Posztolva
    2017/5. (02. 02.)
    Kommentek
    1
    A XIV. kerületi Thermopüla
  • Riport

    Mi lesz az öregekkel az újabb szociálistörvény-módosítás után?

    Túl hosszú alkony

    Módosul az idős honfitársainknak biztosított házi segítségnyújtás rendszere. Az új szabályok az egyéni szükségletekre helyeznék a hangsúlyt, de előfordulhat, hogy megint a legszegényebbek hullanak ki a háló szemein.

    Szerző
    Fülöp Zsófia
    Posztolva
    2017/3. (01. 19.)
    Kommentek
    0
    Túl hosszú alkony
  • „Szép Sanyikáék” évekig futtattak magyar lányokat Franciaországban. A banda tagjai március óta előzetesben ülnek. Lesz szó luxusautókról, ékszerekről és még Kis Grófóról is.

    Szerző
    Fülöp Zsófia
    Posztolva
    2016/50. (12. 15.)
    Kommentek
    0
    A jó szomszédok - Szeged, Strasbourg, prostitúció
  • Az a csoda, hogy az elnökválasztás előtt nem Trumpot tartotta mindenki esélyesnek. Szerzőnk helyszíni riportja is ezt az utólagos bölcsességet erősíti.

    Szerző
    Ballai József
    Posztolva
    2017. jan. 07., 17:41
    Kommentek
    8
    Joe Sixpack megnyerte – Amerika alulnézetből a Trump-korszak hajnalán
  • Riportunkban olyan magyarok szólalnak meg, akik felnőtt korukban, önként tértek át az iszlám hitre.

    Szerző
    Csendes-Erdei Emese
    Posztolva
    2016/49. (12. 08.)
    Kommentek
    1
    „Ha nem kérdezik, nem hozom szóba” - Magyar muszlimok
  • Több forrásunk úgy tudja, hogy a külföldi terjeszkedés előtt Szeged környékén is szexmunkára fogtak lányokat.

    Szerző
    Fülöp Zsófia
    Posztolva
    2016. dec. 19., 14:12
    Kommentek
    0
    Így futtatták a Csongrád megyei lányokat Szép Sanyikáék Franciaországban
  • Az 1992. október 26. és 28. között Győrben tartott neo­náciper az országos sajtóban jószerivel visszhangtalan maradt. Sajnálhatjuk.

    Szerző
    Somos András
    Posztolva
    2016/47. (11. 24.)
    Kommentek
    1
    „S” bajtárs - Az első magyar neonáciper
  • Buszok csak hébe-hóba indulnak, a többnyire fiktív járatokra valódi pénzért árulja a jegyeket a fuvarozási engedéllyel már nem rendelkező tulajdonosi kör.

    Szerző
    Keller-Alánt Ákos
    Posztolva
    2016/45. (11. 10.)
    Kommentek
    1
    „Szerintem már ne vegyél jegyet” - Orangeways: milliárdos csalássorozat
  • Riport

    Módosítás előtt az erdőtörvény

    Szaladnak a fák

    Privatizációt és uniós pénzek csókosok általi lenyúlását sejteti a 2009-es erdőtörvény módosításának előkészítése, amely a magánerdő-tulajdonosoknak kedvezhet.

    Szerző
    Rácz Tibor
    Posztolva
    2016/44. (11. 03.)
    Kommentek
    0
    Szaladnak a fák
  • Riport

    Béremelés az egészségügyben

    Ki marad ki?

    A többlépcsős béremelés 95 ezer egészségügyi dolgozót érint, de így is vannak, akik kimaradtak belőle.

    Szerző
    Fülöp Zsófia
    Posztolva
    2016/45. (11. 10.)
    Kommentek
    0
    Ki marad ki?