Az állampolgársági vizsga nehézségei

Szubjektív szempontok

szerző
Csendes-Erdei Emese
publikálva
2017/6. (02. 09.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Nemrég került a mozikba Az állampolgár című film, amely többek között a honosítási eljárás és az állampolgársági vizsga nehézségeiről szól. Sajnos nem filmes kitaláció, hogy nemegyszer lényegében „pofára” döntik el, ki lehet magyar állampolgár.

„Itt nem könnyebb az élet, de még mindig tetszik nekem” – mondja egy neve, hazája és neme elhallgatását kérő külföldi állampolgár, akit a továbbiakban Z-nek nevezünk. Tíz évvel ezelőtt érkezett Budapestre, egy Magyarországnál gazdaságilag sokkal jobban teljesítő országból. „Egy magyar barátnőmet kísértem el, aki jelenleg külföldön él, és annyira megtetszett ez az ország, hogy itt maradtam” – emlékszik vissza Z, aki nagy rajongója a fővárosi tömegközlekedésnek és a magyar ételeknek. Z nemrégiben sikeresen vizsgázott „alkotmányos alapismeretekből”, ami nagyon drága dolog (jelenleg 63 750 forint), de meglehetősen nehéz is.

A felsőfokon is túl

„Magyar és történelem szakon végeztem az ELTE-n, de ha nem jó tételt húznék ezen a vizsgán, megbuknék – ezt már Vaspál Veronika mondja, aki zömmel magyart oktat külföldieknek, de az állampolgárság megszerzéséhez szükséges vizsgára is felkészít. – A követelményben szereplő irodalmi és történelmi kérdésekkel egy érettségizett diáknak is tisztában kell lennie, azonban a felkészüléshez szükséges könyv olyan jogi ismereteket is tartalmaz, amelyekkel egy átlagmagyar sincs tisztában.”

„A könyvet igyekeztünk úgy megírni, hogy a magasabb műveltséggel rendelkezők se érezzék hiábavalónak az elolvasását, ugyanakkor a kevésbé tájékozottak is el tudják sajátítani a benne szereplő ismeretanyagot. Ezért a könyv tartalma mennyiségében nem bő, tudásszintjét illetően pedig nem magas” – áll az Ugróczky Mária jegyezte Alkotmányos alapismeretek című tankönyv bevezetőjében. Hivatalosan ez az egyetlen segédanyag, és valóban érdemes ebből tanulni, hiszen az írásbeli és szóbeli vizsgára megkövetelt húsz darab „a”, illetve „b” tételből álló tételsor fedi a könyv tematikáját.

A történelmi témák nagyjából rendben vannak, ismerni kell a fontosabb korszakokat (honfoglalás, török hódoltság vagy az I. világháború), az irodalmi tételek neccesebbek, többek között Janus Pannonius, Csokonai Vitéz Mihály és a korai középkor irodalma van terítéken. „Valljuk be, a gimnáziumban is sokaknak okozott gondot a reneszánsz és a barokk irodalom megértése – mondja Vaspál Veronika, akinek a legnagyobb munkát a könyv szövegének egyszerűsítése jelentette. – Ebből a könyvből elvileg minden tételt ki tud dolgozni a vizsgázó, az a bökkenő, hogy a szövegezése nagyon formális és hivatalos, helyenként szaknyelvi fordulatokat tartalmaz, amelyet egy magyar anyanyelvű embernek is nehéz megérteni, főleg annak, aki nem végzett felsőfokú tanulmányokat. Szerintem a felsőfokú nyelvvizsga is kevés ahhoz, hogy egy ilyen szintű szakirodalmat könnyedén be tudjon fogadni az ember.”

Minden akadályon túl: állampolgársági eskü

Minden akadályon túl: állampolgársági eskü

Fotó: Sióréti Gábor

A nyelvezet nehézsége mellett a legnagyobb kihívás az állam működésének „elemi” szintű ismerete. Néhány példa: oda-vissza kell tudni, hogyan működik az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank, tisztában kell lenni a közigazgatás vagy az Alkotmánybíróság felépítésével és a jogalkotás menetével. A könyv írója nem volt rest olyan kifejezéseket használni, mint az interpelláció, a verbuválás vagy az idealizált ábrázolás. „A közigazgatás felépítése volt a legnehezebb, mert egyszerűen nem tudtam elképzelni, amit tanulok” – emlékezik vissza Z, aki nagyon büszke rá, hogy átment a vizsgán, viszont sok mindent feleslegesnek érzett, illetve furcsállott. „Érdekes, hogy a holokausztról egyetlen mondat szerepel csak, és, ha jól értem, mindenért a németeket hibáztatják – mondja a könyvet lapozgatva. – A másik furcsaság, hogy nem szerepel a könyvben egyetlen nő sem. Az elmúlt ezer évben nem volt legalább egy fontos nő ebben az országban? Úgy tudom, például Sisi az volt.”

Magyarországon normális esetben egy külföldi állampolgár nyolc év folyamatos itt tartózkodás után próbálkozhat honosítással, de csak akkor, ha van munkája és lakhatása, büntetlen előéletű, és sikeresen letette az említett vizsgát írásban és szóban. Ráadásul a nyolc év akkortól „ketyeg”, hogy a külföldi „lakóhelyet létesít” – erre a legtöbb unión kívülről érkezett bevándorló kizárólag a letelepedési engedély megszerzése után jogosult, és amit először három év folyamatos itt tartózkodás után kérhet. Így a nyolc év valójában tizenegy év vagy ennél is több.

Egyedül nem megy

A megkérdezett szakemberek és érintettek szerint ez az idő indokolatlanul hosszú, és sérti a Magyarország által is aláírt Európai Állampolgársági Egyezményt, ez ugyanis legfeljebb tíz év várakozási időt határoz meg.

A teljesítendő feltételek közül az állampolgársági vizsga az egyik legnehezebb, és azt a kormányhivatalban is elismerték, hogy a tananyag elsajátítása nem könnyű. Soós Zoltán, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság Nemzetpolitikai Stratégiai Tervező és Tájékoztatási Főosztály főosztályvezető-helyettese szerint azonban erről nem a könyv szövegezése tehet, hanem a vizsgázók hiányos nyelvi ismerete. Amikor azt kérdeztük, miért gondolják reális követelménynek például a Magyar Nemzeti Bank felépítését, azt a választ kaptuk, hogy az Alaptörvény tartalmazza többek között az MNB-re vonatkozó legfontosabb alapszabályokat, s mivel Magyarország Alaptörvényét minden magyar állampolgárnak ismernie kell, az ehhez kapcsolódó intézmények működésével is tisztában kell lenni.

Magyar állampolgárságot esetenként nemcsak hazánkban élő, „normál” külföldiek szeretnének kapni, hanem menekült vagy hontalan (állampolgársággal nem rendelkező) státuszú személyek is, ráadásul a nemzetközi jog előírja, hogy az említett csoportokba tartozók számára a befogadó ország köteles könnyített feltételeket biztosítani. Nálunk ez abból áll, hogy ők úgynevezett kedvezményes honosítási eljárásban vehetnek részt, vagyis nekik elég legalább három évig itt élni és dolgozni. Viszont a többi feltételnek ugyanúgy meg kell felelni, és a vizsgát is le kell tenni. A statisztika alapján ez nem egyszerű: 2015-ben 94 jelentkezőből 54 ember tett sikeres állampolgársági vizsgát, 2016-ban a 194-ből 114. „Az egyik legnagyobb gondot az okozta, hogy nem volt tiszta, hogy pontosan mennyit kell beszélni, illetve írni egy-egy tételről” – mondja Z, aki amellett, hogy magántanárhoz járt nyelvi és vizsgafelkészítőre, benézett a kormányhivatal segítő konzultációs óráira is, amiket vezető beosztásban lévő hivatalnokok tartanak. „Elvárás, hogy az oktató jó előadói, retorikai és prezentációs készségekkel rendelkezzen, legyen türelmes, empatikus és segítő szándékú. Az előadás során törekedjen a világos, közérthető, egyszerű fogalmazásmódra” – tájékoztat az illetékes főosztályvezető-helyettes. „Három és fél órás Powerpoint-prezentációt tartott egy olyan nő, akinek ez volt az első ilyen alkalma, és láthatóan soha nem volt dolga nem magyar anyanyelvű emberekkel. A feltett kérdésekre sem volt képes nem hivatalos megfogalmazásban válaszolni. Az egésznek nem volt semmi haszna, nem magyarázták el jobban a tankönyv tartalmát – számol be Z a konzultáción szerzett tapasztalatairól. – Az sem volt világos, hogy pontosan mit várnak el tőlünk, ugyanis ez az előadó azt mondta, hogy mindenről elég öt mondatot mondani, viszont a vizsgán nem ezt láttam, aki csak ennyit mondott, azt megbuktatták. Én addig beszéltem, amíg le nem állítottak.”

„Nehéz, minden nehéz” – ezt már Krishnapillai Priyatharshan mondja, aki néhány éve érkezett Srí Lankáról, és egyelőre a tételcímeket sem tudja fejből megnevezni. Azokat a külföldieket vagy menekülteket, akiknek nincsen pénzük magántanárra, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület támogatja, jogot végzett önkéntesek készítik fel őket a vizsgára. „A munka során rendszeresen ütközünk nyelvi akadályokba. Van, aki írni, olvasni nem tud, de jól beszél magyarul. Ilyenkor külön foglalkozik vele egy magyartanár is” – mondja Zentai Lilla, az egyesület munkatársa, aki szerint nem az a kérdés, hogy irreális elvárásokat támasztanak-e a vizsgázók felé, hanem az, hogy később mennyi hasznosul a megszerzett tudásból.

Indoklás nélkül

A sikeres vizsga sem jelenti a magyar állampolgárságot, ám innentől homályba vész az ügymenet; azt sem lehet tudni, hogy végül ki és mi alapján dönt. „Ez az egyik olyan közigazgatási eljárás, amit a teljes átláthatatlanság jellemez. Nem köteles a hatóság indokolni, hogy miért utasít el valakit, és fellebbezni sem lehet” – mondja Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának a vezetője. Az eljárás jogszerűnek tűnik, ugyanis 2002-ben Magyarország fenntartással élt az Európai Állampolgársági Egyezmény azon pontjai miatt, amelyek szerint az ilyen döntést kötelező megindokolni, illetve biztosítani kell a jogorvoslati lehetőséget. Magyarország tehát kivonta magát e kötelezettségek alól, így pedig nehéz követni, mi alapján osztogatják az állampolgárságot. „2011 és 2015 között a »sima« honosítást kérelmezők teljes csoportjában 57 százalékban született pozitív döntés. A hontalan kérelmezőknél ez 33, míg a menekülteknél mindössze 14 százalék volt. Tehát statisztikailag egy hontalan fele-, egy menekült pedig negyedannyi eséllyel vág neki a magyar állampolgárság megszerzésének, mint egy átlagos, nem magyar származású bevándorló. Mindeközben 2011 és 2015 között több mint 700 ezer magyar származású, legalábbis magyar felmenőket igazolni tudó, de túlnyomó többségében nem Magyarországon élő személy szerzett magyar állampolgárságot úgynevezett egyszerűsített honosítással. Nekik nem kell sem Magyarországon élniük, sem megélhetésüket vagy lakhatásukat igazolniuk, sem állampolgársági vizsgát tenniük, sőt még hiteles fordításokat is kedvezményes áron készíttethetnek” – áll a Helsinki Bizottság Az állampolgárság fekete doboza című 2016-os kutatásában, amelyből az is kiderül, hogy sok esetben minden logika nélkül döntenek. A tanulmány beszámol több ilyen esetről is: például többször elutasították egy olyan menekült kérelmét, aki minden követelménynek megfelelt, élettársa és két gyermeke magyar állampolgár, a család megfelelő lakásban él együtt, és havi jövedelmük összesen 400 ezer forint, ami a KSH 2014-es adatai szerint is meghaladja egy hasonló család létminimumát (253 318 forint). Megkerestük ezzel kapcsolatban a kormányhivatal munkatársait is, de nem kaptunk választ.

A hontalanok, menekültek, illetve oltalmazottak számára azért fontos az állampolgárság megszerzése, mert ezt a státuszt már nem vizsgálják felül rendszeresen, nehéz elveszteni, nem beszélve arról, hogy bizonyos munkakörökhöz elengedhetetlen feltétel. Rá­adásul amíg ezt nem szerzi meg valaki, addig uniós polgárnak sem minősül: „Úgy tűnik, magyar állampolgárnak lenni olyan, mint egy exkluzív klubhoz tartozni. Pedig az élet nem itt a legjobb, viszont én ennek ellenére szeretek itt élni, és már azt is elfogadtam, hogy mindig külföldiként fognak rám tekinteni, annak ellenére, hogy jól beszélek magyarul, és sikerült a vizsgám is” – mondja Z, aki azért kért meg minket a személyére vonatkozó információk elhallgatására, mert honosítása elbírálás alatt van, és attól fél, hogy kritikus véleménye miatt elutasíthatják a kérelmét.

szerző
Csendes-Erdei Emese
publikálva
2017/6. (02. 09.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1 bétom
    bétom
    2017. március 01., szerda 10:57
    Minden idióta bürokratának meg kellene néznie a filmet, hátha támadnának önálló gondolataik tőle!
    Nagyon naiv vagyok?

Komment írásához

  • Riport

    Az állampolgársági vizsga nehézségei

    Szubjektív szempontok

    Előfordul, hogy „pofára” döntik el, ki lehet magyar állampolgár.

    Szerző
    Csendes-Erdei Emese
    Posztolva
    2017/6. (02. 09.)
    Kommentek
    1
    Szubjektív szempontok
  • Riport

    Hárommilliárd vajdasági fociakadémiára

    Tért ölelő átadás

    A magyar kormány december végén 3 milliárd forintot ítélt meg a Délvidék Sport Akadémiának. Az ügyben hírzárlatot rendeltek el, a helyiek örülnének a beruházásnak.

    Szerző
    Basity Gréta
    Posztolva
    2017/5. (02. 02.)
    Kommentek
    2
    Tért ölelő átadás
  • Riport

    Ligetvédők a fagyban

    A XIV. kerületi Thermopüla

    A különböző motivációjú és ambíciójú egyének eddig semmiféle szervezetet, egyesületet nem alapítottak – állítja róluk a beruházó. Ha kitartanak, a Liget-projekt meg fog bukni – mondja róluk a tájépítész. Kimentünk közéjük, hogy megnézzük, mennyire fagyállók.

    Szerző
    Szira Péter
    Posztolva
    2017/5. (02. 02.)
    Kommentek
    1
    A XIV. kerületi Thermopüla
  • Riport

    Mi lesz az öregekkel az újabb szociálistörvény-módosítás után?

    Túl hosszú alkony

    Módosul az idős honfitársainknak biztosított házi segítségnyújtás rendszere. Az új szabályok az egyéni szükségletekre helyeznék a hangsúlyt, de előfordulhat, hogy megint a legszegényebbek hullanak ki a háló szemein.

    Szerző
    Fülöp Zsófia
    Posztolva
    2017/3. (01. 19.)
    Kommentek
    0
    Túl hosszú alkony
  • „Szép Sanyikáék” évekig futtattak magyar lányokat Franciaországban. A banda tagjai március óta előzetesben ülnek. Lesz szó luxusautókról, ékszerekről és még Kis Grófóról is.

    Szerző
    Fülöp Zsófia
    Posztolva
    2016/50. (12. 15.)
    Kommentek
    0
    A jó szomszédok - Szeged, Strasbourg, prostitúció
  • Az a csoda, hogy az elnökválasztás előtt nem Trumpot tartotta mindenki esélyesnek. Szerzőnk helyszíni riportja is ezt az utólagos bölcsességet erősíti.

    Szerző
    Ballai József
    Posztolva
    2017. jan. 07., 17:41
    Kommentek
    8
    Joe Sixpack megnyerte – Amerika alulnézetből a Trump-korszak hajnalán
  • Riportunkban olyan magyarok szólalnak meg, akik felnőtt korukban, önként tértek át az iszlám hitre.

    Szerző
    Csendes-Erdei Emese
    Posztolva
    2016/49. (12. 08.)
    Kommentek
    1
    „Ha nem kérdezik, nem hozom szóba” - Magyar muszlimok
  • Több forrásunk úgy tudja, hogy a külföldi terjeszkedés előtt Szeged környékén is szexmunkára fogtak lányokat.

    Szerző
    Fülöp Zsófia
    Posztolva
    2016. dec. 19., 14:12
    Kommentek
    0
    Így futtatták a Csongrád megyei lányokat Szép Sanyikáék Franciaországban
  • Az 1992. október 26. és 28. között Győrben tartott neo­náciper az országos sajtóban jószerivel visszhangtalan maradt. Sajnálhatjuk.

    Szerző
    Somos András
    Posztolva
    2016/47. (11. 24.)
    Kommentek
    1
    „S” bajtárs - Az első magyar neonáciper
  • Buszok csak hébe-hóba indulnak, a többnyire fiktív járatokra valódi pénzért árulja a jegyeket a fuvarozási engedéllyel már nem rendelkező tulajdonosi kör.

    Szerző
    Keller-Alánt Ákos
    Posztolva
    2016/45. (11. 10.)
    Kommentek
    1
    „Szerintem már ne vegyél jegyet” - Orangeways: milliárdos csalássorozat
  • Riport

    Módosítás előtt az erdőtörvény

    Szaladnak a fák

    Privatizációt és uniós pénzek csókosok általi lenyúlását sejteti a 2009-es erdőtörvény módosításának előkészítése, amely a magánerdő-tulajdonosoknak kedvezhet.

    Szerző
    Rácz Tibor
    Posztolva
    2016/44. (11. 03.)
    Kommentek
    0
    Szaladnak a fák
  • Riport

    Béremelés az egészségügyben

    Ki marad ki?

    A többlépcsős béremelés 95 ezer egészségügyi dolgozót érint, de így is vannak, akik kimaradtak belőle.

    Szerző
    Fülöp Zsófia
    Posztolva
    2016/45. (11. 10.)
    Kommentek
    0
    Ki marad ki?
  • Riport

    Viszi a milliárdokat a trendi ’56-os emlékév

    Beférkőzni a fiatalok agyába

    Desmond Child-himnusz, ’56-os koktél és múltidéző lövészet gyerekeknek – költi a kormány a pénzt az emlékévre. Schmidt Mária azt ígérte, szexi lesz és fiatalos, van rá 13,5 mrd.

    Szerző
    Pálos Máté
    Posztolva
    2016/42. (10. 20.)
    Kommentek
    7
    Beférkőzni a fiatalok agyába