Gyűlöllek, vágylak, kívánlak – A szerelem tudománya régen és most

szerző
Csendes-Erdei Emese
publikálva
2015. okt. 10., 18:39
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Lehet-e a szerelem a tudomány tárgya? Egy est, ahol egymás mellé került Krisztus és az elszorított péniszek.

A Friedrich Ebert Stiftung szokatlan témával rukkolt elő a héten: a szerelemről szerveztek tudományos vitát (október 6-án), ahol filozófiai, teológiai és pszichológiai szempontból bonyolították tovább a szerelem és szenvedély amúgy is komplex kérdéskörét.

„Nehéz elhinni, hogy a szerelemnek ma már saját diszciplínája van. A love studies vagy a szerelem tudománya túlmutat a diskurzusok elemzésén, és azt vizsgálja, hogy milyen emberi gyakorlatok és élmények kapcsolódnak hozzá, melyek a nitzschei értelemben vett emberi felszabadítását és kiteljesedését teszik lehetővé” – kezdi kissé ijesztő tenorban nyitóelőadását Pető Andrea, a CEU Társadalmi Nemek Tanulmánya Tanszékének professzora, aki bevezetésképp áttekinti, hogy a történelem során milyen elméletek születtek a szerelem és a társadalom kapcsolatáról és összefüggéseiről. Így szóba kerül Mary Wollstonecraft, a nők egyenlőtlenségéről elsőként gondolkodó női filozófus, aki a felvilágosodás idején a heteroszexuális romantikus párt a férfiuralom ideológiájaként határozta meg. Ez a gondolat a házasság tekintetében (ami náluk úgyszintén a férfiuralom eszköze) a későbbi feministáknál is előkerül. A korai radikális és baloldali feministák azonban a szexualitásra összpontosítanak mint elnyomó, illetve felszabadító hatalomra. A szerelemet elsősorban a médiatudományok elemezték mint a férfiuralom ideológiáját, a feminista kritika pedig górcső alá vette a szerelem nyelvét, melyet a kapitalizmus fenntartásának eszközeként azonosítottak.

De jöjjön inkább a durva szerelem!

„Ha bekap egyet és lenyeli”

Máté-Tóth András teológus, vallásszociológus a szerelem, illetve erotika valláshoz való viszonyáról tartott előadást. „Én itt nem a romantikus szerelemről fogok beszélni, hanem arról a nagyon durva szerelemről, amelynek 99 százaléka szexuális vágy”. Eroszról a továbbiakban úgy beszél, mint őserőről és felelőtlen potenciálról, majd egy süteményes példán keresztül próbálja érzékeltetni azt a szerelmet, amely a kielégülés pillanatában semmivé lesz. „Aki igazán vágyott már egy édes süteményre, az nagyon jól tudja, hogy mit veszít azzal, ha bekap egyet és lenyeli” – mondja, miközben vágyakozóan belehümmög a mikrofonba. Nehéz eldönteni, hogy az előadás hangulata szórakoztató vagy inkább kínos.

Máté-Tóth András

Máté-Tóth András

Fotó: Németh Dániel

De térjünk vissza a szexuális vágyra, az erószra, amelyről sok újat nem tudunk meg. „Az erósz olyan vágy az emberben, amely nem törődik a fennálló rendszerekkel, a házassággal, politikai szisztémával és az erkölcsi kódexekkel. Aki házasként esett már szerelembe, az tudja, hogy ezzel egy új világ kezdődik. Akit ennek a rettenetesen aranyos gyereknek a nyila eltalál, annak vége” – mondja. Máté-Tóth a vallás és szerelem kapcsolatát a kordában tartás aktusában látja: a vallás megpróbálja kezelni a nagyon durva szerelmet, mert  konkurenciát lát benne. Ezt viszont nem igazán részletezi, inkább viccesnek szánt (?) összekötő szövegekkel örvendezteti meg a közönséget. „Halad az idő, haladok én is, most már csak az kell, hogy a jegyzeteim is haladjanak.”

Aztán egyes, az ősi vallási hagyományok részét képező vallási orgiákról beszél. „Ha ezekről most részleteket kezdenék el mondani, akkor lehetséges, hogy a fantáziánk átcsúszna a hardcore porn világába” – mondja a teológus, hozzátéve, hogy az ősi vallási kultúrákban ezek az orgiák egy ideális világot akarnak megjeleníteni, ahol az emberi életre jellemző korlátokat át lehet lépni az orgia révén. „Ott aztán nem számít, hogy ki a fiú, ki a lány” – teszi hozzá mosolyogva. Végül mégiscsak beleszalad a részletekbe, és ismerteti a coitus reservatus, vagyis a magömlés nélküli szeretkezés gyakorlatát. „A magömlés pillanatában a férfi elszorítja magát a megfelelő helyen azért, hogy magvai az agyába szálljanak fel” – meséli.

De nézzük, hogy milyen kísérleteket tett a kereszténység az erotika megfékezésére! Máté-Tóth ezzel kapcsolatban három stratégiát ismertet, melyek közül az egyik a teljes kirekesztés, a másik a domesztikálás lehetősége, a harmadikat pedig szublimációs stratégiának nevezi. „Beleengedték az erotikát az Isten iránti szeretet csatornarendszerébe, és a szerzetesek és apácák olyan módon élnek át mély erotikus élményeket, hogy közben Istent, Krisztust, Máriát és másokat tisztelnek.”

A nő helye a konyhán túl

Ezután éles váltás Szilvay Gergely doktorandusz előadása a konzervatív szerelemről, amely a nemek komplementaritásán alapul. „Az egyformaságban nem hisznek, de az egyenrangúságban igen, továbbá a lovagiasságról azt gondolják, hogy elsősorban az egymás iránti tiszteletet szolgálja” – mondja. A konzervatív gondolkodók egyébként nem igazán foglalkoznak a szerelem témájával, ezért csak egy szerzőn, Roger Scruton filozófus elméletén keresztül beszél Szilvay a témáról. Scruton fő tételében szembemegy Freud elképzeléseivel, hiszen szerinte a szerelem és a szexuális vágy konkrét személyek közti valami, továbbá úgy véli, hogy Platón tévedett, amikor ezt a két érzést ellentétesként írta le. Vannak olyan konzervatív gondolkodók, akik a konyhába küldenék vissza a nőket, azonban Scruton nem tartozik ezek közé, hiszen Arisztotelész barátságfogalmából indul ki, amely egy mellérendelő, egyenrangú viszony, Srcuton pedig úgy gondolja, hogy a szerelem is ilyen.

Kevéssé konzervatív szerelem

Kevéssé konzervatív szerelem

 

Szóba jön az állam szerelemhez fűzött viszonya: a konzervatívok szerint ez a kérdéskör csak a gyermekvállalás miatt lehet fontos az államnak. Szilvay szakirodalmakra hivatkozva azt állítja, hogy a konzervatív gondolkodóknak nincsen semmi problémájuk a nők emancipációjával, a házasságon belüli szerepeket pedig magánügynek tekintik, azonban a férfias és nőies szerepfelosztásokat támogatják, amelyek szerintük működő modellek. „Számtalan kutatás van, amely kimutatta, hogy a nők és a férfiak más stílusban nevelnek gyermeket” – mondja Szilvay, hozzátéve, hogy ezt nem lehet akarattal megváltoztatni, és noha fontos a konzervatívok számára az emancipáció, mégsem gondolják úgy, hogy ennek érdekében ezeket a szerepeket meg kéne bolygatni.

És akkor most már a szerelmet se bolygassuk tovább.

szerző
Csendes-Erdei Emese
publikálva
2015. okt. 10., 18:39
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kommentek

Rendezés:
  1. 2 truth-love
    truth-love
    2015. október 11., 14:00
    Egy dologban biztos vagyok, hogy egyiküknek sincs halvány lila fogalma sem a szerelemről, de még az igazi szexről sem! :)

    valamiért ez a mondás jutott eszembe olvasás közben: Aki tudja, csinálja. Aki nem tudja az tanítja. Aki tanítani sem tudja, az kritizálja.
  2. 1 Egyvilág
    Egyvilág
    2015. október 11., 13:31
    A szerelemről viszonylag jól lehet tudni, hogy hogyan működik. Az alábbi linken található módszeres írás elég jól elmagyarázza.

    http://egyvilag.hu/temak.shtml#temaid054

    (A legfelső sor a kép tetején, "Szerelem, szeretet, barátság". Az írás doc és pdf formátumban tölthető le. Ez egyébként egy nagyobb mű egy darabja, mely megpróbálja alaposan, de azért érthetően elmagyarázni, hogyan működik a világ. Ajánlom még belőle ehhez a fenti darab mellett található "Férfi és nő" címűt a nemi sajátosságokról, de vannak még más nemi kérdésekkel foglalkozó részek is, ha megnézitek.)

Komment írásához