Eperjes Károly még gondolkodik, megpályázza-e a szombathelyi színházat

szerző
Czenkli Dorka
publikálva
2017. márc. 15., 07:50
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Jobb híján.

„Színházat pályáztam meg, és nem egy szimbólumot” – mondta Dér András az ATV keddi Egyenes beszéd című műsorában. A színházigazgatói pályázatról szóló diskurzus során Dér szerint politikai szimbólummá vált a színház, ő maga pedig háborús helyzetbe keveredett.

Az előzményekről

Március 2-án döntött volna a szombathelyi önkormányzat arról, ki vezesse az elkövetkező években a szombathelyi Weöres Sándor Színházat. A kiírt pályázaton ketten indultak, de az alapító jelenlegi igazgató, Jordán Tamás mellett pályázó Dér András filmrendező február 20-án visszalépett. A Vidnyánszky Attila embereként elkönyvelt Dér az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, hogy amióta kiszivárgott a pályázata, „a kialakult botrányos körülmények nem teszik lehetővé, hogy a pályázatban megfogalmazott szakmai és művészi célokat teljesíteni tudja”.

Ezt követően a szombathelyi városházán február 21-én összeült a pályázatot elbíráló szakmai bizottság. A nyugat.hu információja szerint a 8 fős szakmai bizottság arról voksolt, hogy eredménytelennek nyilvánítsák-e a pályázatot vagy újat írjanak ki. Négyen, Koczka Tibor alpolgármester, Laklóth Aladár (emberminisztérium), Kiss József, a Szolnoki Szigligeti Színház művészeti vezetője, rendező és Eperjes Károly az érvénytelenítés mellett szavaztak. Viszont lényegében sem az új pályázatról, sem Jordán Tamás beérkezett, érvényes pályaművéről nem esett szó, meg se hallgatták Jordánt. Mintha mindegy is lett volna, mit ír vagy mond.

Miután a bizottság semmilyen álláspontra nem jutott a Weöres Sándor Színház igazgatói pályázatáról, a városvezetésnek a „szakmai grémium” ajánlása nélkül kellett meghoznia döntését a március 2-i közgyűlésen. Puskás Tivadar fideszes polgármester a február 24-i közgyűlésen előterjesztésében azt javasolta, hogy nyilvánítsák érvénytelennek a WSSz igazgatói pályázatát, mert a szakmai bizottságnak nem volt módja értékelni a benyújtott pályázatokat. Ez csak azért érdekes, mert Jordánét, ha akarták volna, értékelhették volna, de ahogy a pályázati kiírás első percétől nem esett szó szakmáról, teljesítményről (a kiírásban nem szerepelt követelményként az ötéves vezetői gyakorlat, ami a színigazgatói pályázatok visszatérő eleme), úgy a továbbiakban is csupán személyi kérdés volt a WSSz ügye – úgy is mondhatnánk, pofára ment, ki legyen az igazgató.

A közgyűlés előtt Jordán Tamás támogatásáról nyilatkozott többek között a szombathelyi színház teljes társulata, az Örkény Színház társulata, a Pintér Béla Társulat, a székesfehérvári Vörösmarty Színház társulata, a Nemzet Színészei – a betegeskedő Törőcsik Mari külön videóüzenetet is küldött –, a Színházi Kritikusok Céhe és a Magyar Színházi Társaság is.

A szombathelyi közgyűlés a március 2-án tartott maratoni közgyűlésen, az esti órákban – a színházért szervezett tüntetéssel egy időben – végül nem véleményezte Jordán pályázatát, így a kiírás érvénytelenné vált. Új pályázatot eddig nem írtak ki, erre április 2-ig van törvényesen lehetősége a fenntartónak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Dér András elmondása szerint azért pályázott épp a szombathelyi színházra, mert lejárt az előző igazgató mandátuma, és kiírtak egy pályázatot. Nem számított, hogy a teátrumot Jordán Tamás alapította és igazgatta az elmúlt 10 évben, adódott egy alkalom, amivel élni kívánt.

Arra a kérdésre, hogy mennyire ismerte a Weöres Sándor Színházat, Dér úgy felelt, hogy a társulat egy részét ismeri, és „egy előadást láttam, félig”. Ám Dér szerint mindez nem fontos, mert „nem ezen múlnak a dolgok”.

Dér András

Amikor Dér András visszavonta a pályázatát, gyakorlatilag azonnal a jobboldali közbeszéd része lett, hogy valakik Dér Andrást és a pályázatában nevesített közreműködő alkotókat megfenyegették. Ma már erről visszafogottabban nyilatkozik az érintett.

„Az, hogy fenyegettek, erős kifejezés. Elindult egy egyre erősebb, sodróbb, szélesebb terelgetés.”

„De akkor nem fenyegetett meg senki?” – kérdezte Rónai Egon az Egyenes beszédben.

„Direkt nem fenyegetett meg senki, én ezt soha nem is mondtam. Úgy fogalmaztam, hogy megkeresték a pályázatomban szereplő embereket.” Dér különböző módú pressziókat említett, ám a fenyegetés vádjától utólag igyekszik minél inkább elhatárolódni. Dér véleménye szerint „Jordán Tamást egy balliberális fellegvár, engem pedig egy Fidesz által fémjelzett, jobboldali intervenciós csapat kapitányává tettek meg”. Nehéz megérteni, mire számított Dér, amikor pályázott a szombathelyi színházra. Sima menetet ígértek neki, és lehet, hogy naivan tényleg nem kalkulált a lehetséges ellenvéleményekkel, a Jordán melletti kiállással?

Bár Szombathelyre Dér András nem pályázik újból, vannak színházi tervei, így a jövőben elképzelhető, hogy újból felmerül a neve, ha színházigazgató-választásra kerül a sor.

Van másik

Március 13-án, hétfőn az ATV Csatt című műsorában Eperjes Károly és Jordán Tamás volt a vendég. A beszélgetés egy pontján Eperjes vicceskedve arra utalt, még az is lehet, hogy megpályázza a Weöres Sándor Színház igazgatói székét. Miért is ne? Tegnap este aztán a Hír Tv-n igyekezett tisztázni a kérdést.

Eperjes Károly

Még gondolkodik, hogy indul-e a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatói pályázatán, amelynek újbóli kiírásáról március 27-én, a színházi világnapon fog tanácskozni a szombathelyi önkormányzat – mondta a színész a keddi Alindában. Veiszer Alinda többek között a „fenyegetés”-ügyet is igyekezett tisztázni a műsorban: nos, lényegében nem történt ilyesmi, kérdéseket, kinyilatkozásokat nehezményeztek Eperjes közlése szerint is csupán egyesek. Eperjes amúgy a maga ködösítő, terjengős beszéde során sok mindenről beszélt, csak a lényegről nem, hiába próbálkozott a műsorvezető.

A szombathelyi színház sorsa bizonytalan. Ha a fenntartó önkormányzat ki is ír új pályázatot, mire a procedúra lezajlik, már bőven meg kellene lenni a következő évad terveinek. És akkor a kiszolgáltatott helyzetbe került, a szombathelyi szerződésükről így dönteni nem tudó színészeket még nem is említettük.

A színházak megszállásának koránt sincs vége.

szerző
Czenkli Dorka
publikálva
2017. márc. 15., 07:50
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kommentek

Rendezés:
  1. 7 Ktesibios
    Ktesibios
    2017. március 15., szerda 23:10
    Eperjes nyilván csak viccelt. Nem lehet ennyire ostoba, vagy ekkora gazember. Talán hiteles helyekről (nem a helyi fidesz-irodától) kellene tájékozódnia, és akkor szembesülne a ténnyel, hogy Jordánt imádják Szombathelyen, az utódját pedig utálni fogják. Teljesen érthető módon.
  2. 6 rworse
    rworse
    2017. március 15., szerda 15:48
    Egyébként abban igazad van, hogy itt az alkalom átállni az éveleji ciklusváltásos módszerre.

    Az utódkinevelés ügyben egyébként ejt néhány mondatot Jordán a pályázatában, miszerint ha ciklus közben meghalna vagy végzetesen lebetegedne, van(nak) aki(k) azonnal át tudná(k) venni a stafétát a társulaton belülről.
  3. 5 rworse
    rworse
    2017. március 15., szerda 15:43
    veuss
    "A cikkírónak fogalma sincs arról, amiről beszél, ez a mondat csak hangulatkeltésre jó, annak viszont remek. A színház színészeinek, mivel a többségük már ott van egy ideje, határozatlan idejű munkaszerződése van, ami nem jár le az évad végén, így a színészek nem kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe."

    A cikkírónak van fogalma, hogy miről beszél, hiszen amit a folytonosságról mondasz, az csak akkor működik, ha nincs irányváltás, vagyis az ötéves ciklusokon belül működik. Ha új igazgató lenne, az alapvető irányváltás lenne, amely irányt egyrészt a színészek a jelek szerint nem akarnának követni (legalábbis többségük), másrészt új igazgató mindig hoz saját embereket, amiből adódóan régieket el kell küldeni, tehát nem is mindenkire lenne szükség, függetlenül attól, hogy határozatlan idejű szerződésük van - sőt, a határozatlan idejű szerződés csak megkönnyíti a felmondást.
    Tehát közléseddel ellentétben, a színészek igenis kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek igazgatóváltáskor. Eleve. Plusz még attól függően is, hogy mekkora az irányváltás az új igazgatóval. Hát még, ha ők a régivel akarnak dolgozni.
  4. 4 rworse
    rworse
    2017. március 15., szerda 15:33
    Aki még nem látta, érdemes megnézni a szóban forgó interjúműsorokat, tanulságosak pro és kontra is, azon kívül is, amit régóta tudunk, hogy Eperjes szétesett tudat és morál, és hogy a híresztelésekkel ellentétben nem volt semmiféle megfélemlítés. A kontra az, hogy azzal is kéne érdemben foglalkozni, hogy éppenséggel lehetett volna megfélemlítés, nem véletlenül lehet titkos a pályázat, hiszen személyügyi kérdések is vannak egy ilyen pályázatban, tehát a dolog ott kezdődött, hogy a pályázatot nyilvánosságra hozók kisebb bűncselekményt követtek el, ennél nagyobb baj, hogy szétcseszték az igazgatói pályázat menetét, alkalmat adva a kurzuslovagoknak, hogy ürügyekbe kapaszkodjanak Jordán diszkvalifikálásához.
  5. 3 veuss
    veuss
    2017. március 15., szerda 13:24
    „És akkor a kiszolgáltatott helyzetbe került, a szombathelyi szerződésükről így dönteni nem tudó színészeket még nem is említettük.”
    A cikkírónak fogalma sincs arról, amiről beszél, ez a mondat csak hangulatkeltésre jó, annak viszont remek. A színház színészeinek, mivel a többségük már ott van egy ideje, határozatlan idejű munkaszerződése van, ami nem jár le az évad végén, így a színészek nem kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe. Május végére kiderülhet, hogy ki lesz az igazgató, ha nem Jordán nyer, az új igazgató csak október 1-jétől vezetheti a színházat, mivel Jordán kinevezése szeptember 30-ig szól. Nem kell komolyan venni Trokán Péternek a színészek nevében tett felelőtlen kijelentését, vagyis, hogy ha nem Jordán nyer, mindenki elmegy. Hova mennének? Legyünk őszinték, jó a csapat, de többségében nem olyan kvalitású színészekről van szó, mint akik felmondtak Vidnyánszkynak, és akik ezzel a döntésükkel egzisztenciálisan nem lehetetlenültek el.
    Persze egy új igazgató elküldheti a régi színészeket, de ez jogilag nem olyan egyszerű és nem is túl olcsó. Borítékolható, hogy a színészek többsége majd megpróbál úgy helyezkedni (értsd, átállni a másik oldalra), hogy maradhasson.
    A következő évad valóban veszélyben van, Jordán hangoztatja is, hogy meg kellene a mandátumát hosszabbítani a következő évad végéig (2018 július), de ennek szükségességét nem artikulálja megfelelően.
    Szerintem is – a pályázat kiírásával párhuzamosan – meg kellene ezt tenni, de csak 2018 január végéig. Ha igazán Jordánt akarja az ellenzék, valóban a színház működése a fontos nekik, és nem csak a közelgő választások miatti műbalhé, amit művelnek, akkor ebbe bele kell menniük. Jordán így megtervezheti a következő évadot, a rendezők is aláírhatják a szerződéseiket, mivel az új bemutatók többségét, vagy az összeset Jordán meghosszabbított mandátumának a végéig megtarthatják. (Egyébként a színházak többségében február 1-jén kezdődik az öt éves igazgatói megbízatás, most Szombathelyen is át lehetne állni erre.) Ha új igazgatót választ a Közgyűlés, akkor az 2018 februárjától lebonyolítja Jordán évadának hátralévő részét, és megtervezi az új évadot (2018 augusztusa -2019 júliusa). És természetesen eldönti, hogy kikkel akar dolgozni.
    Elegánsabb lett volna, hogy ha Jordán a vele egykorú Bálint András példáját követve kineveli az utódját, volt rá 10 éve, és mindent megtesz annak kinevezéséért. Nem tette meg, ennek ellenére neki drukkolok, talán tényleg van még benne annyi erő, hogy végigvigyen egy újabb ötéves ciklust, bár láthatóan már nem a régi. A történtekért mindenki felelős, bármelyik oldalon is áll, megpróbálhatnának az érintettek tiszta eszközökkel operálni az új pályáztatás során. Ha tudják még egyáltalán, hogy ez mit jelent.
  6. 2 dönci5
    dönci5
    2017. március 15., szerda 12:25
    Eperjes? Ez egy elképesztő bigott barom! Ha tehetné talán az inkvizíciót is bevezetné.
  7. 1 Valakicske
    Valakicske
    2017. március 15., szerda 09:53
    Aki ennyi idősen nem tud megélni az ún. művészetéből (sok, vele egykorú pályatársa azért képes rá!), az annyit is ér- nem kellett volna beállnia ennyire töményen politikai biodíszletnek. Évekig nem szólt másról az élete, mint arról, hogy 1. Orbán seggét nyalja, 2. elvakult, bigott szentfazékként hülyeségeket nyilatkoztat ki.

    Miért nem veszi észre magát, hogy SENKINEK nem kell ő, mint színházcsináló - gyakorlatilag mindenhonnan eljött (elküldték!), ahol ilyesmivel próbálkozott.

    Ha valóban olyan ember lenne, mint amilyennek lefesti magát, akkor nem hogy nem pályázna, de kikérné magának még a felvetést is!
    Mondanám, hogy szégyellje magát, de ezt az érzést hírből sem ismeri.

Komment írásához