Az új Nemzeti Alaptanterv a történelemtanárok szerint több ponton is hamis, torzított történelmi képet közvetít.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke után a Történelemtanárok Egylete is kiadta állásfoglalását az új Nemzeti Alaptantervről (NAT), amely január 31-én este jelent meg, de szeptemberben már alkalmaznia kellene az iskoláknak.

A történelemtanárok több dolgot is problémásnak tartanak az új NAT-ban, illetve annak céljaival sem tudnak azonosulni:

- Elfogadhatatlannak tartják, hogy az anyag a nyilvánosság kizárásával jött létre, és még a készítők neve sem ismert, illetve hogy a 2018-as verzióhoz képest az új dokumentumról nem egyeztettek a szakmával. Szerintük ez "szakmailag és erkölcsileg illegitimmé teszi az anyagot".

- Nem tudnak azonosulni azzal, hogy a NAT szerint a történelemtanulás célja, hogy a tanuló "alapvető ismereteket szerezzen a magyarság, a magyar nemzet és Magyarország, az európai civilizáció, valamint az emberiség múltjáról; a megszerzett ismeretek által erős, határozott magyar identitással rendelkezzen, és így a magyarságot egyszerre tekintse a történelem során kialakult emberi közösségnek, valamint természetes vonatkoztatási pontnak; elsajátítsa a közös kulturális kód leglényegesebb elemeit (szimbólumok, történelmi személyek, történetek, fogalmak, alkotások)". A történelemtanárok szerint ezek a célok egyoldalúak, és szakmailag is vitathatóak, illetve minden korábbi NAT-hoz képest visszalépést jelentenek.

- Az új NAT-ban a történelemtanulás "elsősorban a narratív megismerésre épül" és ismereteket kíván átadni, amely a tanárok szerint szembemegy az elmúlt két évtized forrásközpontú és kompetencia-alapú, a tevékenységet központba helyező és az IKT-eszközöket preferáló oktatásával. "Ez egyértelműen visszalépés egy idejétmúlt, korszerűtlen metodika világába" - írják, hozzátéve, hogy hiába szerepel a középiskolai elvárásoknál a források feldolgozása, a NAT prioritásaiban a célok között nem szerepel a forráskritikai attitűd formálása.

- Az új NAT kimondja, hogy

„Fő cél a normakövető magatartás és a társadalmi felelősségvállalás megalapozása, a szabadság és felelősség, valamint az alapvető jogok és kötelességek egyensúlyának megismerése”.

A történelemtanárok erről azt írják: "Mindezt a NAT kontextusában tartjuk elfogadhatatlannak, ugyanis itt a 'normakövetés' előírt, kötelező ideológiát jelent. Ez nem lehet a történelemtanulás/tanítás célja. Ebből a szempontból kifejezetten károsnak tartjuk, hogy a NAT 'a tényeken alapuló reális és pozitív nemzettudat' kialakítását tekinti a történelemtanítás céljának: meg nem engedve, hogy a reális, tényeken alapuló történelmi megismerés bizonyos esetekben kritikus értékelést eredményezzen."

- A történelemtanárok szerint az új NAT több ponton is hamis, torzított történelmi képet közvetít, mert az általános iskolai témaköröknél például csak az „Árpád-kori győztes harcok és csaták” szerepelnek, emiatt például a tatárjárás kimaradhatna. A "deportálás" mint fogalom az általános iskolában csak a Rákosi-korszaknál jelenik meg, középiskolában pedig csak mint "deportálás a Gulágra", középiskolában a húszas évek a Horthy-korszaknál a "Talpra állás Trianon után" címet kapta, "A kádári diktatúra a Kádár-rendszerben" pedig nem differenciált történelemi képet fogalmaz meg, kihagyva a Kádár-korszak más aspektusú (puha diktatúra, gulyáskommunizmus stb.) megközelítéseit.

- Az új NAT külön tantárgyként vezeti be 12. évfolyamon az állampolgári ismereteket, ez a tanárok szerint önmagában jó irány, de állampolgári ismeretek címszó alatt dominánsan "a hazafias érzés kialakítását, az alapvető honvédelmi ismeretek elsajátítását" értik. "Indokolatlannak és elfogadhatatlannak tarjuk a honvédelemnek a rendszerváltás óta minden korábbinál erőteljesebb megjelenését, prioritásként való kiemelését, számos tantárgyban hangsúlyos megjelenítését: tanulási eredménynek tekinti 'megismeri a haza iránti kötelezettségeit, feladatait'."

- A tanárok szerint problémás, hogy nem egyértelmű, mit kellene "állampolgári ismeretek" címen tanítani, és nem tudni, hogy rendelkezésre állnak-e tanításának személyi feltételei, mert szerintük nem történelemtanári kompetencia ezen témakörök tanítása: az új tantárgyba a honvédelmi ismeretek mellett ugyanis bekerült például a "a párválasztás, a felelős családtervezés szempontjainak értelmezése és megbeszélése", a gyermekvállalás demográfiai jelentőségének kiemelése is.

- A tanárok szerint pozitív, hogy csökkentették a tananyagot, és hogy a tanár a kerettantervből évente két témát mélységelvű feldolgozásra jelöl ki, amelyre több idő tervezhető, de mivel egyelőre még nem tudni pontosan, hogy mik a NAT-ban felsorolt tematikák pontos tartalma (ezeket a kerettantervnek kell majd kijelölnie), ezért nem biztos, hogy marad idő a kompetenciaalapú oktatásra és a mélységelvű tanításra.

- A NAT alapján növekszik a magyar történelem jelentősége, aránya, és a történelemtanárok egyelőre nem látják egyértelműen, hogy tud megjelenni a tananyagban a Kárpát-medence népeinek története, illetve például a távol-keleti civilizációk, mint például Kína mai történelemformáló szerepe.

- Az új NAT ragaszkodik a kronológiai rendezőelvhez, emiatt pedig a tanárok szerint nincsvalós biztosítéka a mélységelvű és valós kompetenciaalapú munkának.

- A tanárok szerint a NAT több ponton is félreérthető: a zsidó vallás például egyáltalán nincs nevesítve a tantervben, általános iskolában a török korszakban csak "a török háborúk hősei" szerepelnek, és felmerül a kérdés, hogy

Milyen tartalmat, metodikát képzeljünk el az utolsó általános iskolai témához: „a magyar megmaradás kérdései”?

A Történelemtanárok Egylete ezért a NAT jelenlegi tartalmát, megfogalmazott céljait elfogadhatatlannak tartja.

"A NAT ellentmond a digitális kor kihívásainak megfelelő megismerésre ösztönzésnek és a történelemtanítás alapvető készségfejlesztő szerepének. Egyoldalú ideológiai normakövetést ír elő, amely 'nemzetvédő' elvárás elfogult. Esetenként torzított történelmi képet, időnként kifejezetten torz történelemszemléletet tartalmaz. Az iskola állampolgári nevelési feladatainál aránytalanul előtérbe helyezi a honvédelmi ismereteket" - írják összefoglalva problémáikat.

A magyartanárok kritikájáról itt olvashatnak bővebben:

Arató László: „Az új Nemzeti alaptanterv nem nemzeti és nem alaptanterv"

„Világosan érzékelhető Takaró Mihály szemlélete" - állítja a Magyartanárok Egyesületének elnöke. „Ez a Nemzeti alaptanterv nem nemzeti és nem alaptanterv. Nem nemzeti, mert olyan anyagmennyiséget tartalmaz, amely az iskolába járó diákok nagy részét eleve kirekeszti a nemzetből, a szakközépiskolák (szakiskolák) diákjait eleve meg sem célozza.