Elhunyt Birkás Ákos

szerző
narancs.hu
publikálva
2018. jún. 11., 11:50
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Június 10-én, életének 77. évében elhunyt Birkás Ákos festőművész.

Birkás Ákos 1941-ben született Budapesten. A Képzőművészeti Főiskola után az 1960-as években önarcképeket és portrékat készített. Az 1970-es évek elején konceptuális indíttatású, realista képeket festett, majd a fénykép eszközével folytatta mű és környezete, mű és befogadó viszonyával kapcsolatos kutatásait. A képpel mint tárggyal, a fényképezéssel mint szereppel foglalkozott. 1985-ben kezdte el absztrakt Fej-sorozatát, ami az évek során monumentális sorozattá bővült. E munkáinak egyetlen motívuma az ovál forma, amely sokrétű értelmezési lehetőséget hordoz. 2000-től többek között olyan társadalmi kérdésekkel foglalkozott nagyméretű realista képein, mint a globális migráció problematikája. Változatos életművének elemei szuverén logikával épülnek egymásra. Művészi tevékenysége mellett pedagógiai és elméleti munkássága is jelentős. Kivételes intellektusa, tágas gondolkodási horizontja nevét külföldön is ismertté tette. A nyolcvanas évek végétől Bécsben, Münchenben, Berlinben, Budapesten élt és dolgozott. 1989-ben Hans Knollal közösen hozták létre az első, nemzetközi művészetet bemutató kortárs galériát Budapesten. 2009-ben portréfilmet készített róla a francia Arte csatorna (Akos Birkas – Painter, rendező: Judith du Pasquier). Munkáit neves külföldi és hazai múzeumok őrzik, többek között a New York-i Guggenheim Múzeum, a bécsi MUMOK, a Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz, a Neue Galerie, Linz, a budapesti Ludwig Múzeum, Kiscelli Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria. Számos díjat és elismerést kapott, munkásságát többek között Herder-díjjal (1989), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével (2008) és Prima Primissima díjjal (2017) jutalmazták, tagjai közé választotta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia képző- és iparművészeti osztálya.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

A külföldön is ismert – és jegyzett – kortárs magyar festők egyike volt.

Temetéséről és búcsúztatásáról a család később intézkedik.

A festővel tavaly decemberben beszélgettünk hosszabban családi gyökerekről, művészetének radikális változásairól és a mai magyar politikai helyzetről a Prima Primissima díj elnyerését követően. Ebből idézünk:

„Ha megnézzük, amit az életemben csináltam, ebben a tekintetben a skála elég különböző fokozatai között vándoroltam, sokféle árnyalatú pozíciót foglaltam el a könnyebb-nehezebb érthetőség tekintetében. Vannak az életművemben tévedések is, amikor túllőttem a célon, de már mindegy. A művészet nem a tökéletes műre törekszik, mint az igazi akadémizmus, hanem – én legalábbis úgy látom – a művészet »trial and error« rendszer lett. Ez a módja annak, hogy az ember ne váljon iparossá, aki már csak az egyszer bevált modellt ismétli. Engem a művészet mint beszéd, mint kommunikáció érdekel, s hát kár lenne tagadni, az ember mondanivalója az élete során sokat változik.

(...)

Nekem például egyrészt van egy radikális és baloldali lényem, igazán ezt szeretem és ápolgatom. De van másik oldalam is, egy konzervatív, amit a gyerekkori erős vallásosság alapmintái is átszőnek. Ezért ugyanolyan meghitt nekem Marx káprázatos elemzése, mint Eckhart mester lenyűgöző szövege. Sokáig nem értettem, hogy van ez, ma már egyszerűen elfogadom: mint az emberek általában, én is vegyes képlet vagyok. Nos, a radikális énem tud mulatni, néha hangosan röhögni ezen a karikatúraországon. A konzervatív énem az, ami mélyen meg van bántva a Fidesz politikájától és torz következményeitől, kompromittálva érzi magát. Szégyellem magam, és úgy érzem, megalázottan kell itt élnem.”

A teljes interjú itt olvasható.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

szerző
narancs.hu
publikálva
2018. jún. 11., 11:50
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
gyász
festészet
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 2
    yoyo
    2018. június 12., kedd 21:07
    de marhajó az a sióréti-portré
  2. 1
    rworse
    2018. június 11., hétfő 15:42
    "Meg akarlak érteni, te hiperrealista mélabú."

Komment írásához

  • A TNPU (Telekommunikáció NemzetköziParalel Uniója) csődtömeggondnoka, a NETRAF (Neo-Szocialist.a Realist.a TNPU Globális Kontra Művészettörténet-hamisítók Frontja) ügynöke exkluzív tárlatvezetésen értelmezte a Ludwig Múzeumban látható TNPU-kiállítást.

    Szerző
    Kovácsy Tibor
    Posztolva
    2013/14. (04. 04.)
    Kommentek
    0
  • Öt év után ismét megnyílt a Tárt Kapu Galéria, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) egykori kiállítóhelye - az itt látható műveket terápiás foglalkozásokon készítették.

    Szerző
    Fülöp Zsófia
    Posztolva
    2013/14. (04. 04.)
    Kommentek
    0
    Gyógyító céllal
  • Király Tamás divattervezőre 2001-es interjúnkkal emlékezünk.

    Szerző
    Legát Tibor
    Posztolva
    2001/4. (01. 25.)
    Kommentek
    0
  • Képzőművészet

    A Széll Kálmán tér tervpályázata

    Az óra marad

    Az elmúlt két és fél év alapján senkit sem lepett volna meg, ha a tér felújítását nemzetbiztonságilag kockázatosnak címkézik, és ötven évre titkosítják a terveket. Vagy ha a feladat nagyságára tekintettel Tarlós István maga veszi széles vállára az áttervezés keresztjét.

    Szerző
    Kovács Dániel
    Posztolva
    2013/3. (01. 17.)
    Kommentek
    0
    Az óra marad
  • Képzőművészet

    Mire jó a Millenniumi Városközpont?

    Majdnem Manhattan

    A K&H-székház megépítésével végéhez közeledik a városépítészeti léptékű és országos jelentőségű Duna-parti fejlesztés, amely leginkább nagyszabású és bonyolult kudarcként jellemezhető.

    Szerző
    Smiló Dávid
    Posztolva
    2012/29. (07. 19.)
    Kommentek
    0
    Majdnem Manhattan
  • Képzőművészet

    Miért ilyen értékes Edvard Munch festménye?

    Katar bekavar

    A Sotheby's májusi árverésén rekordáron kelt el az a mű, amely sokak szerint a modernizmus kezdetét jelöli és a populáris kultúra ikonromboló falánkságát példázza, de ezek a tények együtt sem magyarázzák azt a közel 120 millió dolláros vételárat, amelyet a Sikolyért fizetett a névtelen licitáló.

    Szerző
    Kürti Emese
    Posztolva
    2012/19. (05. 10.)
    Kommentek
    0
    Katar bekavar
  • A kiállítást végigjárva voltaképpen érthetetlen, hogy munkái miként képesek bárkit is provokálni. Az efféle, tudományos alapokon nyugvó, analitikus konceptualizmust nem könnyű befogadni, az átlagos néző számára pedig egyenesen érthetetlen.

    Szerző
    Dékei Kriszta
    Posztolva
    2012/6. (02. 09.)
    Kommentek
    0
  • Posztolva
    2012/4. (01. 26.)
    Kommentek
    0
  • Az 1937-ben született lengyel konceptualista művésznek az Ernst Múzeumban nyílt nagyszabású életmű-kiállítása. A megnyitó után beszélgettünk vele.

    Szerző
    Kristóf Borbála
    Posztolva
    2012/5. (02. 02.)
    Kommentek
    0
  • Szerző
    - jerovetz -
    Posztolva
    2012/4. (01. 26.)
    Kommentek
    0
  • Képzőművészet

    Falusi telep devizahiteleseknek Ócsán

    Szomorú Kert-Magyarország

    Önellátó gazdálkodás mindenáron: a fizetésképtelen városiakat falusi életformára szoktató új telep legalább a kormányzati ideológiának megfelel, ha már minden más elvárással és észérvvel szembemegy. A tervekről két pályázat és a meghívásos alapon kiválasztott tervezők megnevezése után sem sokat tudunk, de az eddig megismerhető koncepció egyszerre építészeti és szociális nonszensz.

    Szerző
    Szemerey Samu
    Posztolva
    2012/5. (02. 02.)
    Kommentek
    0
  • Az Orfeo csoport (1969-78) tagjainak akkori és későbbi alkotásaiból összeálló kiállítást nem érthetjük meg anélkül, hogy ne ismernénk a szocializmus működési mechanizmusait, ezen belül a művészekkel kapcsolatos elvárásrendszerét, illetve azokat a (túl)élési stratégiákat, melyeket a manapság csak "nagy generációnak" nevezett, akkor még igen fiatal nemzedék alkalmazott a rendszerrel, a minden oldalról lecövekelt, áttörhetetlennek tűnő falakkal és kerítésekkel szemben.

    Szerző
    Dékei Kriszta
    Posztolva
    2012/4. (01. 26.)
    Kommentek
    0
  • Ha Szolnok nevezetességeit soroljuk, a megyei levéltár nem tartozik a felkapott helyek közé. Csak úgy, az utcáról nem esik be a látogató - és nem csupán azért, mert a város kevésbé izgalmas, lakótelep és családi házak ölelte övezetében található. Pedig érdemes betérni.

    Szerző
    - legát -
    Posztolva
    2012/4. (01. 26.)
    Kommentek
    0