Arany lovas szobor, dubaji luxus: ők Orbán diktátor barátai

szerző
Nagy Gergely Miklós, Gera Márto
publikálva
2018. szept. 07., 07:12
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Óriásira duzzadt családi vagyon, luxusban élő családtagok, kisajátított cégek, diktatórikus eszközök: ezek a közös jellemzői azoknak az illiberális vezetőknek, akikkel több napot töltött együtt a magyar miniszterelnök.

A múlt hétvégén utazott el Orbán Viktor a 3. Nomád Világjátékokra Kirgizisztánban. A kormányfő lényegében meghosszabbítva nyári szabadságát több napot tartózkodott a térségben, részt vett a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának ülésén, ahol többek között Recep Erdoğan török államfő régi barátjaként karolta át.

A miniszterelnök láthatóan nagyon jól érezte magát a közép-ázsiai találkozón, többször arról beszélt, hogy a magyarok a legnyugatibb keleti nép, a hun és a türk rokonságot emlegette. A magyar kormányfő kint tartózkodása alatt olyan autokratikus keleti vezetőkkel találkozott, mint Nurszultán Nazarbajev kazah, Ilham Alijev azeri, Recep Tayyip Erdoğan török, Savkat Mirzijojev üzbég és Szooronbaj Zseenbekov kirgiz államfő, valamint Ramil Hasanov, a Türk Tanács főtitkára.

false

 

Fotó: MTI – Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

 

Cikksorozatunk első részében a két nagy és relatíve gazdag ország „szultánját”, Nazarbajevet és Erdoğant mutattuk be, nézzük, mi a helyzet az azeri és a türkmenisztáni vezetővel.

Óriási vagyonok, luxus, személyi kultusz: ők Orbán illiberális barátai

Az elmúlt napokat Orbán Viktor olyan autokraták között töltötte – láthatóan felszabadultan –, akik magas szintre vitték az illiberalizmust. „Nyilván nem azért mondta 2015-ben, hogy jobban érzi magát Asztanában, mint Brüsszelben, mert ott finomabb a sör.”

Aki előtt Orbán Viktor meghajol

Hatalmas kép Hejdar Alijevről és portré Ilham Alijevről – az azeri főváros legtöbb üzletében ezt látni a falakon. A bakui fotók azt hirdetik a látogatóknak, hogy az eurázsiai országban már rég megvalósult a dinasztikus politika. A jelenlegi elnök apja, Hejdar Alijev ugyanis már az 1970-es években az Azerbajdzsáni Kommunista Párt Központi Bizottságának élén állt, hogy néhány év múlva már a szovjet tagköztársaságot vezesse.

Hejdar Alijev

Hejdar Alijev

Fotó: Wikipédia

 

A keménykezű diktátor a Szovjetunió felbomlását követően visszatért a hatalomba, 1993-ban átvette az ország vezetését: a kőolajnak köszönhetően a gazdaság pörgött, Alijev személyi kultusza épült, és a politikai ellenfeleket sorra lehetetlenítette el az autokrata berendezkedés.

Amikor 2003-ban Hejdar Alijev egészségi állapota meggyengült, kinevezte az addig leginkább playboyként ismert fiát, Ilham Alijevet miniszterelnöknek, a két hónappal későbbi elnökválasztásra pedig a kormánypárt szintén a fiút jelölte az akkorra már nagybeteg, magát Amerikában kezeltető apa helyett. Ilham Alijevet meg is választották, igaz, akkor még csak 76 százalékkal. Alijev elnökként már nem a playboyt játszotta: a hatalmát veszélyeztető oligarchákat, köztük a nagybátyját is letartóztatta, az igazi ellenzékként működő Modern Egyenlőség Párttal leszámolt.

Ilham Alijev

Ilham Alijev

Fotó: Wikipédia

 

Hogy miképpen működik Alijev Azerbajdzsánja, azt a 2013-as elnökválasztás elég pontosan mutatta: akkor ugyanis már a voksolás előtti napon nyilvánosságra kerültek a végső eredmények.
Alijev immár 15 éve tartó regnálását az is segíti, hogy az országban a szabad sajtó működését ellehetetlenítik, több szerkesztőt hosszú börtönbüntetésre ítéltek. Aki pedig az interneten sérti meg az elnököt, egy 2016-os törvénymódosítás értelmében akár három év börtönnel is sújtható.

Ha pedig nem volna az országon kívül tényfeltáró újságírás, ma valószínűleg arról sem lehetne tudni, hogy az Alijev család az ország alighanem leggazdagabb dinasztiája. Alijev két lánya aranybányák tulajdonosa, de ők birtokolják Azerbajdzsán egyik legnagyobb cégcsoportjának, az AtaHoldingnak több mint a felét. 2009-ben pedig Ilham Alijev akkor 11 éves fiának nevére Dubajban vásároltak luxusingatlanokat.

Alijev nem meglepő módon az idén áprilisban tartott elnökválasztáson is győzni tudott, a szavazatok 87 százalékát szerezte meg. Ehhez arra is szükség volt, hogy a diktátor valódi ellenfelei ne induljanak el a választáson: az ellenzék bojkottálta a voksolást, mert egyáltalán nem látta azt tisztának. Ezt jól gondolták, az azeri választások ugyanis messze nem demokratikusak, Alijev eleve úgy alakította az évek során a feltételeket, hogy azok neki kedvezzenek. 2009-ben például eltörölték az elnöki működést két ciklusban korlátozó rendelkezést, 2016-ban pedig öt évről hétre emelték az elnöki ciklusok idejét. Ez azt jelenti, hogy Alijevnek 2025-ig biztosítva van az elnöki széke, utána pedig akár folytatódhat a dinasztikus utódlás is, elvégre az elnök fia, Hejdar akkorra már 27 éves lesz.

Ezek a visszásságok azokban nem tántorítják el Orbán Viktort, hogy közeli barátjának nevezze az azeri vezetőt, és hogy az Európa Unió keleti partnerségi csúcstalálkozóján mélyen meghajoljon előtte. Magyarország ráadásul szívességeket is tesz Azerbajdzsánnak: 2012-ben diplomáciai botrány lett abból, hogy az Orbán-kormány kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, aki baltával gyilkolt meg egy örmény katonát. Safarov hazájában azonban nem börtönbe került, hanem igazi hősként ünnepelték. A kiadatás pedig éppenséggel akkor történt, amikor egy budapesti számlára is dollármilliók érkeztek egy titkos pénzügyi alapból, melyet az azeri kormánnyal jó viszonyban álló cégek arra használtak, hogy európai politikusokat és újságírókat fizessenek le.

A basi belovagol

A történeti hagyományok és nyelvrokonság okán Türkmenisztánnak is ott lenne a helye a Türk Tanácsban, ennek ellenére mégsem tag. A Törökország, Üzbegisztán, Azerbajdzsán, Kirgizisztán és Kazahsztán népességénél is kisebb, közel 5 milliós Türkmenisztán távolmaradásának okát a Wikipédia sem részletezte túl. Már csak azért is ott lenne a helyük ebben a kitűnő tanácsban, mert Türkmenisztánban az illiberális demokrácia egészen speciális változata uralkodik.

Az eredeti türkménbasi a türkmén valután, a manaton

Az eredeti türkménbasi a türkmén valután, a manaton

Fotó: Wikipédia

 

A 2010-es évekig csupán egyetlen párt működött az országban, a politikai aktivitás természetesen tiltott volt. Ma már ez azonban nincs, ám külső megfigyelők azért megjegyzik, hiába van immár két párt a türkmén parlamentben, valójában nem létezik igazi ellenzék az országban. Ami nem is akkora csoda. 1991-től a 2006-ban kapott szívrohamáig Saparmurat Niyazov (azaz a hírhedt türkménbasi, minden türkmén apja) teljes körű autokráciát épített ki, amely a kisebbségek és minden kritikus megjegyzést tevők elnyomása mellett az elképesztő, már-már Észak-Koreát idéző személyi kultusz építésével hívta fel magára a nyugati világ figyelmét.

Saparmurat Niyazov magáról nevezett el városokat és reptereket, az általa jegyzett könyvet kötelező volt tanítani az iskolában, mindemellett betiltotta az operát, a cirkuszt, tilos volt a férfiaknak szakállt viselni, az autókban rádiót hallgatni vagy közterületen dohányozni. De nem érte be ennyivel: betiltotta a sminket, az internetet, az algebrát, és a helyi akadémiát is.

Nem meglepő módon, a családi vonalat sem spórolta ki. Anyukája nevére írta át az április hónapot, de egy személyben döntött mindenről, legyen az az oktatás, a kultúra vagy az egészségügy. Arról is, amikor 2005-ben a fővároson kívül bezáratta az összes kórházat – amúgy ezt a műveletet az eredeti szakmáját tekintve fogorvos egészségügyi minisztere vezényelte le, aki a másfél év múlva bekövetkezett szívrohama után épp a türkménbasi utódja lett.

Berdimuhamedow aranyszobra

Berdimuhamedow aranyszobra

 

 

Ő a csodálatos nevű Gurbanguly Berdimuhamedow. Azzal kezdte működését, hogy kicipeltette a főváros közepéről elődje aranyszobrát, hogy pár évvel később saját magáról formáltasson meg egy ilyet, ahogy lovagol épp. Ugyanis Gurbanguly Berdimuhamedow a lovak megszállottja.

Az Irántól északra fekvő, a Kaszpi-tenger mellett található Türkmenisztán földgázban igen gazdag ország, érthető módon ez a kulcsa itt mindennek. Ahol rájöttek arra, hogy ha ingyenjavakat adnak a népnek, akkor nem lesz balhézás a szabad sajtó vagy a demokrácia díszleteinek a hiányából. Évi 1200 liter benzin, ingyenvíz, olcsó földgáz, kedvezményes áram – nagyjából ez a mindenkit megillető adományadag biztosítja a nyugalmat az országban.

És feltehetően a nepotizmus sem zavar ott sok embert. Gurbanguly Berdimuhamedow fia a külügyminisztériumban dolgozik a legutolsó hírek szerint, egyik lánya az ország párizsi nagykövetségén, a másik pedig a londoni székhelyű, türkmén nyersanyagokat menedzselő állami cég képviselőjének felesége lett – ami tekintve, hogy az ország sorsa ezen anyagok exportján múlik, nem tűnik lényegtelen mozzanatnak.

Gurbanguly Berdimuhamedow

Gurbanguly Berdimuhamedow

Fotó: Wikipédia

 

Van az államfőnek már unokája is, őt állandóan mutogatja az állami tévé, amikor énekel vagy zongorázik, hiszen nyilván őstehetség, meg az se hátrány, hogy ezekben a dalokban nagypapáját dicsőíti. De van még tovább! Az államfő – amerikai diplomáciai jelentések szerint – tart állítólag egy orosz szeretőt, tőle is van gyereke, róla viszont, mármint a kicsiről egyebet – a puszta létezésén túl – nemigen lehet tudni.

szerző
Nagy Gergely Miklós, Gera Márto
publikálva
2018. szept. 07., 07:12
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 6
    tiszapolgári
    2018. szeptember 07., péntek 21:45
    Az eredeti türkménbasi és az igazi Trebitsch utazik a vonaton:
    – Igyunk egy igazi Csíki sört?
    – Inkább egy eredeti kumiszt.
  2. 5
    tiszapolgári
    2018. szeptember 07., péntek 21:39
    Boross Péter és Berdimuhamedow utazik a vonaton.
    – Maga is Hóbagoly?
    – Nem, én Gurbanguly vagyok.
    – Akkor mi vagyunk a Family Guy.

  3. 4
    rworse
    2018. szeptember 07., péntek 14:08
    Orbanbasi utódjául Ráhel néz ki, Gáspár egyelőre alkalmatlannak tűnik, elhülyülőfélben lévén.
  4. 3
    naki
    2018. szeptember 07., péntek 11:08

    Ezt műveli "Magyarország miniszterelnöke" a diktátor előtt: https://www.youtube.com/watch?v=1r7Jtj-PFuY
  5. 2
    sachs
    2018. szeptember 07., péntek 08:12
    Kiragyog a társaságból, mint tulipán a gazos kertből. A deli termetével. Az elegáns, fesztelen testtartásával. Jól szabott öltönyével. Büszkék lehetünk rá. Igazán megérdemelne ő is agy arany lovasszobrot.
  6. 1
    naki
    2018. szeptember 07., péntek 07:45

    "Ő a csodálatos nevű Gurbanguly Berdimuhamedow. Azzal kezdte működését, hogy kicipeltette a főváros közepéről elődje aranyszobrát, hogy pár évvel később saját magáról formáltasson meg egy ilyet, ahogy lovagol épp. Ugyanis Gurbanguly Berdimuhamedow a lovak megszállottja." Ez lehet, de persze a szóban forgó szobor ótvar koppintása I. (Nagy) Péter cár szentpétervári lovasszobrának. Péter minden idők egyik legfontosabb uralkodója volt, nem mellesleg az egyetlen európai uralkodó, aki szövetséget kötött a mi Rákóczinkkal. Jellemző, hogy ezek a szar kis XXI. századi diktátorok jelentős történelmi személyiségnek képzelik és megszobortatják magukat. Orbáncbasi is úgy fog járni, mint Leonyid Brezsnyev: "A legendák maguktól születnek. Senki sem csinálhat magának és mások sem csinálhatnak neki."

Komment írásához